SZTE Info

Toth_Ico_nyito

A hónap Alma Mater tagja januárban: Tóth Icó

Vigyázz! Kész! Fűzz! – erre a névre hallgat a XIII. Európai Méhnyakrák Megelőzési Héten tartott, a Mályvavirág Alapítvány által szervezett rendezvénysorozat, mely során országszerte a méhnyakrák megelőzéséről folyik párbeszéd; méghozzá úgy, hogy a résztvevők kreatívan, jókedvben tölthessenek el egy napot egymással: gyöngyöt fűznek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Mályvavirág Alapítvány célja a méhnyakrák prevenciója, a betegségben szenvedő nők rehabilitációjának támogatása és lelki segítségnyújtás a sorstársaknak – az alapítvány elnöke, Tóth Icóaki valaha az SZTE jogi karának padjait koptatta – maga is értintett volt a betegséggel, amiről tapasztalatait, érzéseit és gondolatait Minden anyuka meggyógyul című könyvében jegyezte le.


Toth_Ico


- Jelenleg is zajlik az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét. Ezzel kapcsolatban legfontosabb, ezért első helyet érdemlő kérdés azt hiszem adott: mit tehetnek a nők a méhnyakrák megelőzésének érdekében?

- Először is fontos azt tudni, hogy a gyakori rákos megbetegedések közül a méhnyakrák az egyetlen, ami megelőzhető védőoltásokkal és rendszeres szűrésekkel. A méhnyakrákot a humán papillomavírus, azaz a HPV okozza, a védőoltás ez ellen a vírus ellen véd. A HPV elleni védőoltást 2014-től a 12-13 éves, hetedikes lányok ingyenesen megkaphatják, habár ez egy választható védőoltás, a szülőkkel együtt eldönthetik, élnek-e ezzel a lehetőséggel. A kutatások azt mutatják, hogy ez a védőoltás a szexuális élet megkezdése előtt a leginkább hatékony, amikor is a szervezet még minden bizonnyal nem találkozott a vírussal. Azonban a későbbi életkorokban, akár 50 éves korig is felvehető, ugyanis még akkor is tud bizonyos védettséget biztosítani.


Nagyon fontosak emellett a rendszeres szűrővizsgálatok is. A humán papillomavírus a méhnyakon fertőz, és ha hosszabb ideig jelen van a szervezetben, akkor rákos állapot alakulhat ki belőle. A citológiai méhnyakrákszűrést 3 évente biztosítja az állam, de mi azt szoktuk javasolni, hogy évente érdemes egy ilyet elvégeztetni, hiszen ennek segítségével kimutatható, ha bármilyen elváltozás lépne fel. Ezen kívül van még az úgynevezett HPV szűrés is, ami Magyarországon nem tb-finanszírozott, ez azt mutatja ki, jelen van-e a HPV vírus a szervezetben.


Toth_Ico_2


- Számos statisztika mutatja azt, hogy Magyarországon nagyon rosszul állunk a szűrővizsgálatokra járással – mit gondolsz, mi ennek az oka, miért vesz részt viszonylag kevés nő a rendszeresen szűrővizsgálatokon? Hogyan lehetne elérni, hogy jobb legyen az arány?

- Magyarországon a nőknek nagyjából 40 százaléka jár rendszeresen méhnyakrákszűrésre – valóban nagyon alacsony szám. Szerintem ennek többféle oka lehet: halogatás, félelem – hiszen mégiscsak egy intim vizsgálatról beszélünk – esetleg korábbi rossz tapasztalatok a rákszűrés kapcsán. És persze vannak olyanok, akik egyszerűen csak nem veszik komolyan és eszükbe sem jut, hogy el kellene menni.


Az, hogy hogyan érjük el a változást, nagyon jó kérdés, a Mályvavirág Alapítványnál is sokat foglalkozunk azzal, hogy motiváljuk a nőket szűrővizsgálatokra járásra. Mi gyakran arra buzdítjuk őket, hogy menjenek el egy barátnőjükkel, utána pedig igyanak meg egy kávét vagy teát, illetve, hogy kössék a szűrést egy adott időponthoz az évben – például lehet ez a születésnapjukhoz közeli időpont – hiszen így nem annyira valószínű, hogy elfelejtődik.


Jó hír, hogy most már a védőnők is szűrhetnek. Azoknak, akiknek rossz tapasztalataik vannak a vizsgálatokkal kapcsolatban, talán könnyebbséget jelenthet, ha valaki olyan végzi el, akivel egyébként is kialakult már a bizalmi kapcsolat.

 

- Össze tudnád foglalni röviden, mi a Mályvavirág Alapítvány célja és küldetése?

- Mindenképpen azt szeretnénk elérni, hogy ne haljon meg nő ma méhnyakrákban Magyarországon, illetve, végső soron, hogy ne is betegedjen meg senki – ami egyébként egy elérhető cél, hiszen, mint ahogy említettem, egy megelőzhető betegségről beszélünk. Egy másik nagyon fontos célunk pedig a betegséggel érintettek összefogása és segítése.


- Ennek nagy részét képezi a sorstárssegítés is.

- Igen, így van. A Facebookon van egy csoportunk, ahol mintegy hétszázan vagyunk sorstársak, és országszerte vannak úgynevezett Mályvavirág Pontok is, amiket jórészt érintettek és szakemberek indítottak el. Ez azért nagyon jó, mert így nem csak online, hanem személyesen is tudjuk kihez irányítani a nőket, mindig lesz valaki, akivel lehetőségük lesz leülni és beszélgetni. Bár, azt hozzá kell tenni, hogy egy eléggé stigmatizált betegségről van szó, ezért a nők gyakran az online megkeresést részesítik előnyben.


- Tabu téma Magyarországon a méhnyakrák? Hogyan látod a helyzetet most, a korábbi évekkel összehasonlítva?

- Az alapítvány indulása, 2012-13 előtt, én úgy látom, hogy ez a téma kissé „elbújt” – nem igazán állt elő senki azzal, hogy tessék, itt vagyok, méhnyakrákos vagyok. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a HPV vírus elsősorban szexuális úton terjed, ebből kifolyólag egy stigmatizált, tabunak számító betegség volt a méhnyakrák. Amikor elindítottuk az alapítványt, egyre többen jelentkeztek az érintettek közül, csatlakoztak hozzánk, erőt adtak és merítettek, és ez nagyon sokat jelentett a téma felvállalása szempontjából. És azt gondolom, hogy ha valaki tudja, információi vannak arról, hogy miken megy keresztül egy méhnyakrákos nő, akkor egy percig sem fog gondolkozni azon, hogy egy megelőzhető rák esetében éljen-e a megelőzés lehetőségeivel.


Toth_Ico_3


- Az általad írt, Minden anyuka meggyógyul című könyvet a remény könyvének is nevezik – a betegség alatt te személy szerint miből merítetted azt az erőt, ami ilyen erőteljesen sugárzik a könyvedből?

- A betegség elejét, azt gondolom, először is mindig meg kell éni: a sokkoló diagnózist, az azt követő időszakot, sok sírással és még több kérdéssel az ember fejében – nyilván, ez egy nagyon nehéz kezdet volt. De a családom rengeteget segített, a férjem, akkor a pici lányom három hónapos volt, a nagyobbik négy éves. A szüleim hozzánk költöztek egy fél évre, hogy tudjanak segíteni, és a családból mindenki nagyon jól kezelte a helyzetet. Nem éreztem azt, hogy meg fogok halni, de azt sem, hogy szőnyeg alá söpörjük a témát és nem tudunk róla beszélni: valahogy minden úgy alakult, ahogyan az a lelkemnek jól esett. Sokat segített az írás is, hiszen a könyv egy napló, amit minden nap írtam, de persze akkor még nem azzal a céllal, hogy majd egyszer könyv legyen belőle. Találtam még egy energiagyógyászatot is, ami a műtét után, a kemoterápiát és a sugárterápiát segített mind testileg, mind lelkileg feldolgozni.


- Hogyan lehet támogatni az alapítványt, milyen formákban? Van-e lehetőség önkéntes munkára, ha igen, miket lehet csinálni?

- Igen, természetesen van lehetőség önkéntes munkára, ez nagyon sokrétű, vannak állandó és alkalmi önkénteseink is. Van a Facebookon egy önkéntes csoportunk, ahová folyamatosan tesszük fel az aktuális munkákat, és azok, akik jelentkeznek, ide kerülnek be. Sokféle munkát lehet végezni: például kitelepülni standokkal, iskolai programban részt venni, kitűzőket készíteni, fordítani, szóval tényleg, szinte bármit. Vannak hosszan tartó feladataink is – például nőgyógyászati osztályokat varázsolunk egy kicsit „bizalomgerjesztőbbé”.


letoltes_4


- Milyen programok, rendezvények lesznek a megelőzési héten? Mit takar a Vigyázz! Kész! Fűzz! név? Mi a jelentősége a gyöngyfűzésnek ebben a témában?

- Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ezen a héten az egész ország mozogjon, kommunikáljon a méhnyakrák témájában. Idén 120 település csatlakozott is hozzánk, köztük Szeged is. A gyöngy az a központi elem, ami összeköt minket: úgy, mint egy láncnál, mi vagyunk a gyöngyszemek, amik összekapcsolódnak. A gyöngyökből általában karkötőket fűzünk, ezeket pedig eljuttatjuk nőgyógyászati osztályokra a bent fekvő nőknek, azzal az üzenettel, hogy nincsnek egyedül.


SZTE Alma Mater - Kósa Boglárka


További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:

2016

Prof. Dr. Szecsődi Ferenc

Sárközy Bence

Karkas Mihály

Kollár Árpád

Kecsmár Zsuzsanna

Márton Anita

„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András

Molnár Gyula

2017

Menyhei Szabolcs

Kurucz Éva

Wodala Márk

Vincze Veronika

Kopasz Katalin

Prof. Dr. Széll Márta

Dóczi Attila

Kondor Vilmos

Thuróczy Szabolcs

2018

Szilassi Péter

Antoni Rita

Angyal Dorottya

Kiefer Ferenc

Szilasi László

Seres Erika

Bató Ágnes és Gera Judit

Sun City Brass

2019

Dr. Roszik Melitta

Gál Béla

Lábas Viki

Szabó Dominika

Hajnal Dániel

„I am Soyuz” Lili

2020

Dr. Zolnay Kriszta

Cser Krisztián

Dr. Letoha Tamás

*

az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:

Miklósa Erika

Fool Moon Énekegyüttes

Grecsó Krisztián

Vedelek Balázs és Viktor

Márton Anita

Prof. Dr. Széll Márta

Kecsmár Zsuzsa

Ádám Zsuzsanna

Lobó-Szalóky Lázár

*

az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:

Daru Orsolya

Bodó Réka és Bodó Angéla

Horváth Dóri

Pekár Tamás

Szita Szilvia

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.