SZTE Info

nyito

A hónap Alma Mater tagjai augusztusban: Bató Ágnes és Gera Judit

Erasmus+ nívódíjat nyert saját vitaverseny programjukkal a Szegedi Tudományegyetem két alumnija: Bató Ágnes szegedi tanárnő és Gera Judit, az American Corner Szeged vezetője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A projektet Bató Ágnessel közösen indítottátok, aki szintén Szegeden tanít, de ha jól tudom ti is egy Erasmus program keretében ismerkedtetek meg. Mesélj egy kicsit arról, hogyan született meg a vitaversenyen alapuló projekt gondolata a fejetekben?

- Az SZTE angol és spanyol szakos hallgatóiként fél évet La Coruñában töltöttünk Erasmus ösztöndíjjal, és mivel itthon nem voltunk évfolyamtársak, valóban ott ismerkedtünk meg. Pár évvel később úgy alakult, hogy egyszerre kerültünk nyelvtanárként a Waldorf-iskolába. Mindig fontosnak tartottuk, hogy a diákok ne csak tanórán használhassák a nyelvet, ezért partnerként több nemzetközi projektben is részt vettünk. Az iskolai együttműködéseket támogató Erasmus+ projekteknél azonban az igazi kihívás a koordinátor-szerep, amikor a saját pedagógiai ötleted valósítod meg a saját és néhány külföldi iskola diákjaival és tanáraival. Pár éve volt egy angol emelt szintű érettségire és spanyol nyelvvizsgára készülő csoportunk, akik imádták az érvelős vizsgafeladatokat, és hosszan el tudtak vitatkozni a legbanálisabb állításról is. Az ilyen órákra tanárként felkészülni is élvezet volt, bár a módszertan akkor még nem volt a kezünkben. A pályázatíró szeminárium és a disputázás eszköztárának felkutatása után viszont már nem volt kérdés, hogy vitaprojektet készítünk.


- Hogy kerültek kiválasztásra a részt vevő iskolák és diákok?

- Az ötletünket meghirdettük az erre létrehozott fórumon, és a jelentkezők közül kiválasztott egy tapasztalt disputázó lett, egy a retorikára nagy hangsúlyt fektető görög és egy hozzánk hasonlóan lelkes, ám tapasztalatlan spanyol iskola. Nagy szerencsénk volt a kollégákkal, mert kiválóan együtt tudtunk működni, és elértük, hogy a résztvevő 80 diáknak és 15-20 felkészítő tanárnak tételmondatokról, érvekről, cáfolatokról és bizonyítékokról szóljon ez a két éve.


- Hogy nézett ki maga a sorozat: meddig tartott, milyen gyakran voltak a versenyek?

- A Karl Popper-féle vitaformátumot használtuk, melyben két háromfős csapat (támogató és ellenző) vitázik a megadott tételmondatról (pl. A trágárság elfogadhatatlan a szépirodalomban. VAGY Génmódosított élelmiszerek nélkül jobb hely lenne a világ.) Minden országban tartottunk egy-egy egyhetes találkozót, melyek során volt olyan is, hogy nemzeti csapatok versenyeztek és olyan is, hogy például egy görög, egy spanyol és egy magyar diák állt ki együtt egy másik vegyes nemzetiségű csapat ellen. Emellett a diákok íráskészségét is fejlesztendő, online viták is voltak a honlapunkon. Minden vitát 7 bíró értékelt, 3 tanár és 4 diák.


- Sokan azt hiszik, hogy a vita egyenlő a vitatkozással, de itt nem veszekedésről, hanem retorikailag átgondolt és felépített érvelések ütköztetéséről van szó. Hogy kell elképzelni egy ilyen vitafolyamat felépítését, lezajlását?

- Minden versenyt iszonyatos mennyiségű kutatómunka előzött meg. Először körül kellett járni a tágabb tudományterületet (csak néhány példa, amibe belekóstoltunk: génmódosítás, gyűlöletbeszéd, digitális oktatás, alapjövedelem), érveket gyűjteni, azokat alátámasztani forrásokkal, rendbe rakni a témához tartozó angol szókincset és előállni lehetséges kérdésekkel és cáfolatokkal.


Maga a vita meghatározott tartalmi és időbeli keretek között zajlik. A beszélőknek meghatározott szerepe van, és megvan, hogy ki kitől kérdezhet, hogy ki mikor reagálhat az ellenfél érveire, stb. Ezeket a szabályokat meg kell tanulni, de szépen elkerülhető segítségükkel a személyeskedés, a manipuláció vagy a mellébeszélés. A csapatok pedig nem egymást győzködik, hanem a bírók előtt bizonyítják, hogy az ő érvelésük a logikusabb.


Persze arra is lehetőség egy ilyen vitaverseny, hogy a beszélők a retorikai készségeiket is megvillantsák, ezért fontos feladat volt a bírók felkészítése is, hogy objektíven értékeljék a csapatokat.


- Egy olyan fontos készséget erősít a vitázás, amire sajnos az iskola nem tanít meg: az önálló érvek átgondolt és összeszedett felépítését és előadását. Ha jól tudom, a projekt óta a Waldorfban más órákon is alkalmazzák ezt a módszert tanításhoz. Szerinted hasznos lenne, ha bevezetnék minden gimnáziumban vagy középiskolában, mint tantárgy (akár magyarul is), vagy legalább az idegen nyelvi órák részeként?

- A vitázás számtalan készséget fejleszt, és nem csak a közönség előtt, versenyhelyzetben is szívesen megnyilvánuló diákok számára elérhető. A bármilyen tantárgyi órán alkalmazható játékok, disputás feladatok egész sora elérhető már, és a kollégáink közül többen is nagyon pozitív tapasztalatokkal használják ezeket. A kamaszok ugyanis imádnak vitázni, és ezáltal élővé, megfoghatóvá tehető egy-egy téma. Ugyanakkor igaz, hogy a tanár részéről sok időt, átgondolást, bátorságot igényel a tanórai disputa levezetése, és el tudom képzelni, hogy nem fér meg a „haladni kell az anyaggal”-szemlélet mellett.


- Nektek tanárként milyen kihívásokat jelentett, illetve milyen tapasztalatokat hozott a program?

- Rengeteget kutattunk a disputamódszer és az egyes tételmondatok kapcsán is, ehhez jött, hogy eleinte mindenféle versenytapasztalat nélkül készítettük fel a diákokat. Viszont ez hozta végül a legszebb élményeket is, mert kiléptünk a „megmondó ember” szerepéből, és sok mindent együtt tanultunk meg a diákokkal. A projekt záróakkordjaként a helyükre is beültünk, ugyanis az utolsó vitaverseny két tanári csapat között zajlott. A diákok találhatták ki a tételmondatot, és ők voltak a bírók is, akiket Ágival és a görög kolléganővel együtt sikeresen meggyőztünk arról, hogy „A házi feladat időpocsékolás”.


- Amikor a projektet befejeztétek, még a gimnáziumban dolgoztál, azóta munkahelyet váltottál: elindítottad és vezeted az American Corner Szeged-et a Szent-Györgyi Albert Agórában. Ott is próbálod a projekten alkalmazott módszereket használni?

- Az American Cornerben bizonyos értelemben pont azt csinálom, amit az iskolában. Olyan programokat szervezek, ahol a látogatók élő beszélgetések során használhatják az angolt, szélesíthetik a látókörüket, kifejezhetik a véleményüket, fejleszthetik a kritikai gondolkodásukat, és új emberekkel találkozhatnak.


- Nem hiányzik az oktatás?

- A mindennapi, személyes kapcsolat a diákokkal nagyon hiányzik, de az American Corner vezetése, a közös munka a nagykövetséggel és a sikeres programok szintén sok örömöt jelentenek.


Korsós Brigitta


További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:

2016

Prof. Dr. Szecsődi Ferenc

Sárközy Bence

Karkas Mihály

Kollár Árpád

Kecsmár Zsuzsanna

Márton Anita

„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András

Molnár Gyula

2017

Menyhei Szabolcs

Kurucz Éva

Wodala Márk

Vincze Veronika

Kopasz Katalin

Prof. Dr. Széll Márta

Dóczi Attila

Kondor Vilmos

Thuróczy Szabolcs

2018

Szilassi Péter

Antoni Rita

Angyal Dorottya

Kiefer Ferenc

Szilasi László

Seres Erika

Sun City Brass

2019

Tóth Icó

Dr. Roszik Melitta

Gál Béla

Lábas Viki

Szabó Dominika

Hajnal Dániel

„I am Soyuz” Lili

2020

Dr. Zolnay Kriszta

Cser Krisztián

Dr. Letoha Tamás

*

az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:

Miklósa Erika

Fool Moon Énekegyüttes

Grecsó Krisztián

Vedelek Balázs és Viktor

Márton Anita

Prof. Dr. Széll Márta

Kecsmár Zsuzsa

Ádám Zsuzsanna

Lobó-Szalóky Lázár

*

az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:

Daru Orsolya

Bodó Réka és Bodó Angéla

Horváth Dóri

Pekár Tamás

Szita Szilvia

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.