SZTE Info

IMG_9965

A klinikai főorvosnő gyűrűjét még Ady Endre is látta

Hogyan befolyásolja a hivatástudatot az orvos lelki alkata, kulturális kötődései és személyisége? Az általános kérdésre egyedi választ adunk dr. Roszik Melitta példáján. Az SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet klinikai főorvosa, aki fogyatékkal élő gyerekek és felnőttek fogászati kezelésénél nyújt altatást, még a szülői házban tanulta meg, mennyire fontos az elesettekkel, idős emberekkel és a gyerekekkel való törődés.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Roszik Melitta 8 évesen már orvos akart lenni. Történt ugyanis, hogy perforált vakbélgyulladással életveszélyes állapotban került a ceglédi kórházba, annyira kritikus volt a helyzet, hogy a szülei már csendben elbúcsúztak tőle. Ám Melittára nemcsak az orvosi beavatkozás hatott, hanem az orvosok és ápolók kedvessége.


Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet klinikai főorvosa azt vallja, hogy magánemberi és orvosi életének máig vezérlőfonala a gyerekkori élményekből táplálkozó pozitív szemléletmód, fontos számára a családi hagyomány, és a gazdag kulturális és lelki élet. Ha a családja irodalmi kötődései felől próbáljuk igazolni ezt a gondolatsort, akkor a legendás nagyapa alakját idézzük, aki Budapesten banktisztviselő volt a múlt század elején, 7 nyelven beszélt, számos írása jelent meg a Nyugat című folyóiratban. Lovag Ádám néven pedig 1914-ben megjelent Gulácsy Lajos által illusztrált első verseskötete, melynek előszavában Karinthy Frigyes így köszöntötte a lírikus babérokat dédelgető szerzőt: "... ön kinyitja az ajtót és így szól: "jónapot".... ez az idegen nem fecsegni jött, hanem mondani akar valamit..." Vagy vegyük például Roszik Melitta gyűrűjét, azt a zöld köves aranygyűrűt, amit Ady Endre is megcsodálhatott, ugyanis a szegedi aneszteziológus nagyanyjának nagynénje, Szalkay Melitta kezelőorvosa volt a költő géniusznak, a gyűrűt pedig azóta a család hölgytagjai egymástól öröklik. Ady Endre Keserű imádságok Mylittához című versciklusának címadó múzsáját üdvözölhetjük az ország egyik legelső doktornőjében. Az aneszteziológus életében a zene is nagy szerepet játszik, ugyanis amikor jelentkezett az egyetemi kórusba, későbbi párja, Gyüdi Sándor karmester - a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója - mellé ült, mert nem volt kottája, csak utólag derült ki, hogy arra volt kíváncsi, Melittának milyen a hangja. Később meghívta a Canticum Kamarakórusba, ahol 15 évig énekelt, jelenleg a Vaszy Viktor Kórus tagja. (Legközelebb húsvét után adják elő két alkalommal Rossini Stabat Mater-ét.)


IMG_0059

 

És végül a négygyermekes szegedi doktornő kézügyességét is megemlítjük, zsűrizett vesszőkosara, préselt virágképe, különféle játékos terménybábok, és Kass János Fejek sorozatának továbbgondolásaként egy „fej-lámpa” dicséri tehetségét. Nemcsak a művészi, hanem a lelki élet is sorsdöntő a családban, a főorvosnő lelkészcsaládban nőtt fel öt testvérével, édesapja a rendszerváltást követően újraindította és újraépítette Albertirsán az egyházi iskolát, ami halála után felvette a nevét, és lett Roszík Mihály Evangélikus Általános Iskola. Melitta úgy fogalmaz, hogy valójában a szülői otthonban tapasztalta meg, mennyire fontos a gyengékkel és betegekkel való törődés.


IMG_0034

 

És hogy ennek a kis kulturális kitérőnek mi köze a medicinához? Nagyon is sok, ha az orvos-beteg kapcsolat szempontjából az orvosi empátia és lelki nyitottság, érzékenység szerepét emeljük fókuszba. Roszik Melitta fő szakterülete a szájsebészeti anesztézia, valamint a sérült és fogyatékkal élő felnőttek és gyerekek fogászati kezelésénél alkalmazott anesztézia. A különleges igényű betegek fogászati ellátása ugyanis speciális terület, a kezelésre szorultak kevésbé együttműködőek, vagy egyáltalán nem azok, és gyakran a legegyszerűbb beavatkozásokat is csak altatásban lehet elvégezni náluk. A megszokott fogorvosi ellátó helyeken azonban nincs lehetőség az altatásra, ezért van szükség olyan komplex ellátást biztosító centrumokra, ahol rendelkezésre áll az altatás mellett a fogorvosi ellátáshoz szükséges teljes infrastrukturális háttér. 2014-ben a szegedi minta alapján hozták létre a centrumokat az ország négy egyetemén, a Bethesda Gyermekkórházban és a Heim Pál Gyermekkórházban. Így az ország minden területén elérhetővé tették az altatásban történő fogászati kezelést.


IMG_9972

 

Szegeden jelenleg az SZTE Általános Orvostudományi Kar - Fogorvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinika speciális rendelőjében látják el az egész régióból a sérült betegeket. – Bár időről időre voltak és vannak próbálkozások a főképpen értelmileg akadályozott betegek fogászati ellátásában, Szegeden a ’90-es évek végén kezdődött el a különleges ellátás szakmai hátterének kiépülése. A szájsebészeti anesztézia rejtelmeibe Prof. dr. Méray Judit vezetett be. A betegek szedációban történő kezelésének gondolata a Fogorvostudományi Kar fogorvosa, dr. L. Kókai Erzsébet klinikai főorvos bíztatására indult el és működik azóta is. Lépésről lépésre alakult ki a rendszer, a gyerekfogászati rendelőben kezdődtek a speciális kezelések, elsősorban szorongó gyerekeknél, de egyre többször alkalmaztuk enyhén, közepesen és halmozottan sérült gyermekeknél is – összegezte Roszik Melitta. Elmondta még, hogy a betegeik között sok volt a koraszülött, akiknél a leggyakrabban előforduló kísérőbetegség az epilepszia. A pácienseik egy része Down-szindrómás, mintegy száz ilyen betegük volt, és különböző súlyossági fokozatú autista. Számos „ritka” betegségben szenvedő páciens ellátását vállalták. Az elmúlt húsz évben egyre bővült az ellátottak köre, ami az aneszteziológiai lehetőségek fejlődésének is köszönhető. Az altatásban történő fogmegtartó kezelések már 2001-ben indultak a szájsebészeti műtőben, ekkor heti egy nap állt rendelkezésre, ma már havi 10 nap tudják fogadni a betegeket.


IMG_9957


Szakmailag a legnagyobb kihívás? - Az autista betegek- hangsúlyozza a doktornő. Hiszen velük a legnehezebb a kapcsolatteremtés. Hogyan alakul ez a folyamat a beteg és az orvos között? - Egy-egy betegségtípusnál mást és mást igényel a kis páciens, igyekeztünk rájönni, hogyan tudjuk megközelíteni a kis zárt világukat, kimozdítani őket a megszokott környezetből, és nehéz megtalálni a hozzájuk vezető utat vagy megoldást. Ennek nagyon fontos része, hogy a betegek ruhástól ülnek a fektethető fogorvosi székbe, és jó esetben nem is emlékeznek a procedúrára. Egy négyéves autista kislányt például úgy vittünk a kezelőbe, hogy még a kesztyűcskéjét is rajta hagytuk, és így helyeztük rá finoman az altató maszkot. Olyan eset is volt, amikor két kezét mereven a falnak támasztó kis beteget kellett nagyon óvatosan megnyugtatni, lassan intravénásan szedálni, és csak így tudtuk a kerekesszékbe helyezni - avat be az aneszteziológus.


A szegedi gyakorlat szerint a fogyatékkal élő betegeknél nagyon ritkán intubálnak, vagyis nem tubust helyeznek le a légcsőbe, hanem egy sokkal kíméletesebb eljárást alkalmaznak, az úgynevezett laringeál maszkot. Az ellátás magas színvonaláért felelő állandó munkacsoport tagjai a legkíméletesebb anesztézia alkalmazása mellett arra törekednek, hogy a beteg minél kisebb megrázkódtatással és fájdalommal essen túl a beavatkozáson.


SZTEinfo:Lévay Gizella

Fotó: Bobkó Anna


További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:

2016

Prof. Dr. Szecsődi Ferenc

Sárközy Bence

Karkas Mihály

Kollár Árpád

Kecsmár Zsuzsanna

Márton Anita

„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András

Molnár Gyula

2017

Menyhei Szabolcs

Kurucz Éva

Wodala Márk

Vincze Veronika

Kopasz Katalin

Prof. Dr. Széll Márta

Dóczi Attila

Kondor Vilmos

Thuróczy Szabolcs

2018

Szilassi Péter

Antoni Rita

Angyal Dorottya

Kiefer Ferenc

Szilasi László

Seres Erika

Bató Ágnes és Gera Judit

Sun City Brass

2019

Tóth Icó

Gál Béla

Lábas Viki

Szabó Dominika

Hajnal Dániel

„I am Soyuz” Lili

2020

Dr. Zolnay Kriszta

Cser Krisztián

Dr. Letoha Tamás

*

az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:

Miklósa Erika

Fool Moon Énekegyüttes

Grecsó Krisztián

Vedelek Balázs és Viktor

Márton Anita

Prof. Dr. Széll Márta

Kecsmár Zsuzsa

Ádám Zsuzsanna

Lobó-Szalóky Lázár

*

az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:

Daru Orsolya

Bodó Réka és Bodó Angéla

Horváth Dóri

Pekár Tamás

Szita Szilvia

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.