SZTE Info

Kollar_Arpad_nyito

A hónap Alma Mater tagja áprilisban: Kollár Árpád

2017. április 6-án alumnusunk, a költő, gyerekkönyvíró Kollár Árpád volt az SZTE Klebelsberg Könyvtár vendége a X. Könyvtári Éjszakán. A Fiatal Írók szövetségének elnöke Váradi Zitával gyerekkönyvekről, versekről, azok születéséről és a Milyen madár című kötetről beszélgetett, amellyel Kollár Árpád 2015-ben elnyerte a legjobb gyerekkönyvírónak járó díjat. Mi egyetemi éveiről, legjobb élményeiről, a szegedi időszak jelenre gyakorolt hatásáról kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Milyen élményekre emlékszel legszívesebben vissza a szegedi évekből?

- Mi, magyar szakosok talán a Mojóra emlékszünk a legjobban. Azért vágtam rá kapásból, hogy Mojo, mert az az érzésem, hogy legalább olyan fontos volt az egyetemhez kapcsolódó, de az intézmény falain kívül zajló élet, mint a Bölcsészkaron belül zajló. Nagyon sokat lehetett tanulni a csoporttársaimmal való beszélgetésekből, sörözésekből, vitákból, nagyon jó közösségünk volt, akikkel együtt készítettük a Bölcső nevű bölcsészlapot a Petőfi épület szerkesztőségében, ami bázist jelentett számunkra.

Ha az élményeket nézzük, akkor ezek fantasztikusak, de sok előadásról, szemináriumról is csak jót tudok mondani: különösen azt szerettem, amikor egy szöveget cincáltunk darabjaira.

 

- Szerinted hogyan lehet kamatoztatni egy magyar szakos képzést a későbbiekben?

- Én borzasztó sokat kaptam a magyar szakon és párhuzamosan a szociológián is, javarészt a szakmában maradtam. Például az összetett mondat szemináriumon értettem meg igazán, hogyan épül fel egy mondat, pedig – ahogyan a magyarosok 90%-a – nem a nyelvészet iránt érdeklődtem jobban.

Sokat tanultam itt, de elsősorban nem a lexikális tudást emelném ki, hanem a szemléletmódot. A szegedi egyetem kritikus, nyitott szellemisége hatással volt rám, és a kortárs irodalom szemléletéből is sokat lehetett meríteni. Hadd mondjam el a bölcsészek és a magyar szakosok védelmében, hogy ha tisztességesen végigcsinálják a képzést, komolyan veszik, elsajátítanak egy-két nyelvet és a kocsmázás mellett olvasnak is (mint említettem, kocsmázni sem árt, sőt, nagyon fontos), akkor komoly szemléletmódot és a dolgok rendezésének logikáját is képesek befogadni. Én jelenleg foglalkozom pénzügyekkel, jogszabályokkal, szervezetirányítással, kultúramenedzsmenttel is, tehát olyan rémületesen hangzó dolgokkal, amikkel nem gondoltam, hogy valaha fogok.

Egy rátermett bölcsész nagyon sok mindent meg tud tanulni magyar szakon is, egyszerűen nyitottnak és kreatívnak kell lenni. Meg kell tanulni emberekkel bánni, befogadni az új tudást és jól leplezni, ha valamivel kapcsolatban hiányosak az ismeretei. Több évvel a végzésem után merem állítani, hogy a piacon is meg tudják állni a helyüket a magyar szakosok is, pláne, ha komolyan veszik magukat.

 

- Kik voltak számodra a legmeghatározóbb oktatók?

- Nem csupán tiszteletből, de az idősebbeket emelném ki, ami nem azt jelenti, hogy mások nem voltak fontosak. Ilia Mihály (irodalomtörténész, irodalomkritikus és szerkesztő – a szerk.) és Fried István (irodalomtörténész – a szerk.) ajtaja a mai napig nyitva áll az írók előtt. Nagyon sokat lehetett tanulni a „nagy öregektől”, olyan lexikális tudást is, amit mi már talán sosem fogunk összeszedni. Ők klasszikus és meghatározó tanárok, aki nagyon odafigyelnek az irodalmi folyamatokra. Nem születik úgy sor a Kárpát-medencében, hogy azonnal ne tudjanak róla. Ők komoly hálózati központok és nagyon fontos, hogy vannak nekünk.

 

- Milyen a kapcsolatod most az egyetemmel?

- Itt írom a doktori disszertációmat Virág Zoltán vezetésével, akivel rendszeresen konzultálok. Van még egy szociológia dolgozatom, amit most célkeresztbe vettem. Voltak félévek, amikor tanítottam a PhD képzés alattt, olykor óraadó vagyok, ha hívnak kreatív írást tanítani, vagy olyan témakörökhöz kapcsolódóan, mint a szerkesztés, a kultúrpolitika vagy az irodalmi intézmények. Szívesen vissza-visszajárok az egyetemre akár egy óra, akár egy kurzus erejéig.


További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:

2016

Prof. Dr. Szecsődi Ferenc

Sárközy Bence

Karkas Mihály

Kecsmár Zsuzsanna

Márton Anita

„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András

Molnár Gyula

2017

Menyhei Szabolcs

Kurucz Éva

Wodala Márk

Vincze Veronika

Kopasz Katalin

Prof. Dr. Széll Márta

Dóczi Attila

Kondor Vilmos

Thuróczy Szabolcs

2018

Szilassi Péter

Antoni Rita

Angyal Dorottya

Kiefer Ferenc

Szilasi László

Seres Erika

Bató Ágnes és Gera Judit

Sun City Brass

2019

Tóth Icó

Dr. Roszik Melitta

Gál Béla

Lábas Viki

Szabó Dominika

Hajnal Dániel

„I am Soyuz” Lili

2020

Dr. Zolnay Kriszta

Cser Krisztián

Dr. Letoha Tamás

*

az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:

Miklósa Erika

Fool Moon Énekegyüttes

Grecsó Krisztián

Vedelek Balázs és Viktor

Márton Anita

Prof. Dr. Széll Márta

Kecsmár Zsuzsa

Ádám Zsuzsanna

Lobó-Szalóky Lázár

*

az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:

Daru Orsolya

Bodó Réka és Bodó Angéla

Horváth Dóri

Pekár Tamás

Szita Szilvia


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.