A világ vezető egyetemein már az oktatott tananyag mellett egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak is, hogy a hallgatói motiváltságot fenntartsák és a kiégést megelőzzék. Magyarországon úttörő módon, a Szegedi Tudományegyetemen is zajlanak ezzel kapcsolatos kutatások, sőt bizonyos módszerek már meg is jelentek a képzésekben. A téma szakértőjének, Dr. Kiss Hedvignek jelenleg is elbírálásra vár egy rangos nemzetközi szaklapban egy ezzel kapcsolatos tanulmánya. Az SZTE SZAOK Magatartástudományi Intézet kutatóját kérdeztük az egyre több fiatalt érintő jelenségről.

Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével. Az országosan is egyedülálló infrastruktúrának köszönhetően komplex kormeghatározási feladatokat tudnak elvégezni a kutatók és a hallgatók, akár több százezer év távlatából is. Tudományos újdonságnak számít legújabb felfedezésük is, amely szerint az utóbbi háromszáz évben a Fekete-tenger nyugati partvidékére, visszatérő jelleggel több cunami is kifuthatott. Ebben az esetben is az üledékek laborvizsgálata, képződési koruk meghatározása szolgáltatott bizonyítékokat.

Építési bizottsági jegyzőkönyvek, részletes dokumentumok és rengeteg korabeli exkluzív fotó segítségével mutatja be az SZTE Levéltárának kiadványa, hogy hogyan tette „álmos mezővárosból pezsgő tudományos központtá” az egyetem Szegedet. A Gausz Ildikó – Vajda Tamás szerzőpáros által összeállított „Te saxa loquuntur – Képes album és dokumentumgyűjtemény az 1926–1930 közötti szegedi egyetemi építkezésekről” című könyv segítségével bárki nyomon követheti, hogy hogyan kezdődtek 100 éve Szegeden az egyetemi építkezések.

A világ vezető egyetemein már az oktatott tananyag mellett egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak is, hogy a hallgatói motiváltságot fenntartsák és a kiégést megelőzzék. Magyarországon úttörő módon, a Szegedi Tudományegyetemen is zajlanak ezzel kapcsolatos kutatások, sőt bizonyos módszerek már meg is jelentek a képzésekben. A téma szakértőjének, Dr. Kiss Hedvignek jelenleg is elbírálásra vár egy rangos nemzetközi szaklapban egy ezzel kapcsolatos tanulmánya. Az SZTE SZAOK Magatartástudományi Intézet kutatóját kérdeztük az egyre több fiatalt érintő jelenségről.

Magyarországon egyedülálló orvosetikai képzést kapnak az SZTE hallgatói, ami azért is jelentős, mert hazánkban sokkal kevesebb a beültethető szervek száma, mint amennyire szükség lenne. Legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy milyen jogaik vannak a testükkel, szerveikkel kapcsolatban életük során és haláluk után. Dr. Tari Gergely, az SZTE orvosi etika oktatója szerint a témával kapcsolatos hatékonyabb kommunikáció jelentősen javítana a helyzeten, ezért is büszke arra, hogy a szegedi hallgatók valós tapasztalatokon alapuló, gyakorlatorientált képzés formájában találkoznak például a szervátültetés etikai kérdéseivel. Magyarországon máshol az elméletet a gyakorlattal ilyen módon kombináló képzés nincs.

A Szegedi Tudományegyetem polgárainak önzetlen segítsége tovább folytatódik 2024. december másodikán.

A világ vezető egyetemein már az oktatott tananyag mellett egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak annak is, hogy a hallgatói motiváltságot fenntartsák és a kiégést megelőzzék. Magyarországon úttörő módon, a Szegedi Tudományegyetemen is zajlanak ezzel kapcsolatos kutatások, sőt bizonyos módszerek már meg is jelentek a képzésekben. A téma szakértőjének, Dr. Kiss Hedvignek jelenleg is elbírálásra vár egy rangos nemzetközi szaklapban egy ezzel kapcsolatos tanulmánya. Az SZTE SZAOK Magatartástudományi Intézet kutatóját kérdeztük az egyre több fiatalt érintő jelenségről.

Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével. Az országosan is egyedülálló infrastruktúrának köszönhetően komplex kormeghatározási feladatokat tudnak elvégezni a kutatók és a hallgatók, akár több százezer év távlatából is. Tudományos újdonságnak számít legújabb felfedezésük is, amely szerint az utóbbi háromszáz évben a Fekete-tenger nyugati partvidékére, visszatérő jelleggel több cunami is kifuthatott. Ebben az esetben is az üledékek laborvizsgálata, képződési koruk meghatározása szolgáltatott bizonyítékokat.

A Szegedi Tudományegyetem Sportközpont ebben a szemeszterben is rengeteg mozgásformával várja a hallgatókat. A régóta népszerű teremsportok és korcsolyázási lehetőség mellett, a régióban egyedülálló módon akár a síelést is kipróbálhatják a diákok.