Az SZTE-n végeztem, mesterségem címere... Új sorozatunkban a Szegedi Tudományegyetemen végzett egykori diákok sikereit mutatjuk be. Ezúttal Pekár Tamással beszélgettünk, aki egy genfi multicégnél jogtanácsos.
- Milyen szakra járt?
- 1996-ban kerültem Szegedre, 2001-ben végeztem a jogi karon. Utána hét éven keresztül különböző pozíciókban oktattam az egyetemen jogbölcseletet és jogi alaptant, majd Budapesten is dolgoztam két évet jogtanácsosként.
- Hol él és dolgozik jelenleg?
- Hatodik éve Svájcban, Genfben dolgozom, egy magyar hátterű multicégnél, amolyan jogtanácsosi pozícióban. Eredetileg egy budapesti állásra jelentkeztem, a felvételi eljárás közben kérdezték, hogy nem gond-e, ha a cég genfi irodájában kell dolgoznom - nem esett nehezemre elfogadni. Nem volt külföldi munka éppen akkor tervbe véve, de akkor is, és azóta is örülök, hogy így alakult.
- Hogy ment a beilleszkedés?
- A céghez nem volt nehéz beilleszkednem, mert előtte 6 hónapot ugyanennél a cégnél Magyarországon dolgoztam. Bár a kinti iroda méretében körülbelül a tizede az otthoninak. Ami több időt vett igénybe, az a helyi adminisztratív dolgok elintézése: lakáshoz jutni például kifejezetten bonyolult, továbbá a helyi szokások és követelmények megismerése is időt vett igénybe.
Bár Genf kifejezetten nemzetközi város a sok diplomata és pénzügyi szakember miatt, az angol nyelvet nem beszélik mindenhol, francia nyelvtudás nélkül elég nehéz lenne boldogulni. Bár ismerek olyanokat, akik 5-6 év kinti lét után sem tudtak vagy akartak megtanulni franciául alapvető dolgokat sem.
- Mennyiben tér el az ottani munkamorál a hazaitól?
- Ezt igazán nem tudom felmérni, mert magyar hátterű cégnél dolgozom, igaz, soknemzetiségű irodában, de leginkább a magyar szabályok vonatkoznak ránk is (természetesen az ünnepnapok kivételével). Amennyire ezt kívülről láthatom, a helyi munkavállalók és munkáltatók komolyabban veszik a munkaidő-korlátozásokat és a kötött munkaidőt, mint azt egy magyar multinál megszokhattuk.
Milyen ott a jövedelemrendszer?
A közvélekedésnek megfelelően kifejezetten magasak a jövedelmek (és elég bonyolult tud lenni az adózás), de ehhez hozzá kell tenni, hogy maga Svájc is, de Genf különösen, rendkívül drága. Ha jól tudom, az árakat és a lakhatási költségeket is számítva Genf a világ egyik legdrágább városa, stabilan az élmezőnyben található. Mindezekkel együtt a jövedelmek magasnak számítanak.
- Mi hiányzik a legjobban Magyarországról?
- A család és a barátok. Kisgyermekes családként nagyon sokszor hiányzik a nagyszülői kapcsolat és a segítség, különösen, hogy az itteni óvodai és iskolai rendszer nem igazán támogatja, hogy mindkét szülő dolgozzon. Igazi baráti kötelékeket is nehéz kiépíteni. A város jellegéből adódóan sokan csak pár évre érkeznek, így elmélyültebb kapcsolatok sem alakulhatnak ki.
- Van olyan ottani kulturális tevékenység, amivel nem tudsz azonosulni? Esetleg valami, ami tetszik, és szívesen ajánlanád nekünk, magyaroknak is?
- Nincs olyan, ami kifejezetten nem tetszene, annyira nem nagy a kulturális különbség. Azt el kell fogadni, hogy Genf, nagyvárosias híre ellenére, kifejezetten nyugodt, jóval kevesebb és eltérő jellegű a szabadidős program, mint például Budapesten vagy akár Szegeden. Kevesebb a kulturális program, de sokkal több a természethez kapcsolódó lehetőség a tó és a hegyek közelsége miatt.
- Mennyiben tér el az ottani éghajlat a hazaitól? Mennyi idő volt ehhez hozzászokni?
- Inkább óceáni éghajlatú, kevésbé szélsőséges az időjárás, a nyár valamivel hűvösebb, rövid ideig van 30 fok feletti hőmérséklet, viszont a tél sem nagyon hideg, ritkán van hó. A sokkal több eső lehet az, ami megszokást igényel, előfordul, hogy hetekig esik.
- Milyen az ott élő emberek mentalitása? Mennyiben tér el ez a magyartól?
- Érdekes módon még hat év után is egy kezemen meg tudnám számolni, hány svájcit ismerek, egyrészt mert Genf lakosságának jelentős része nem svájci, másrészt a már említett okok miatt (sokan rövid időre költöznek ki és hétvégékre is elutaznak) nehéz tartós baráti kapcsolatokat kiépíteni. Leginkább közös sporttevékenység kapcsán sikerült egy-két helyi ismeretségre szert tenni. Általánosságban a svájciakat elég zárkózottnak tartják, de nagy különbség van a nagyobb városok és a világtól elzárt, hegyi kis falvak közt.
- Mi a helyzet a honvággyal?
- Néha elkapja az embert, de kibírható.
- Hol képzeli el a jövőjét?
- Teljesen bizonytalan. Lehet akár külföldön (nem feltétlenül Svájcban), akár Magyarországon. Ahogy a kiköltözés sem volt tervbe véve, ugyanúgy a jövő is bizonytalan, ahogy jön!
- Miért ajánlanád Svájcot a külföldi munkában gondolkodóknak?
- Magas életszínvonal, nyugodtság, biztonság, tisztaság. A természeti környezet nagyon szép,kifejezetten kényelmes és nyugodt életet lehet itt élni.
SZTEinfó
További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:
2016
„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András
2017
2018
2019
Lábas Viki2020
*
az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:
*
az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban: