A módosított mRNS Nobel-díjat hozott Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak
A Covid19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként, az orvostudományban új utat nyitó mRNS-terápia kidolgozójaként kapta meg Karikó Katalin – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – az élettani-orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin, jelenünk egyik legbefolyásosabb természettudósa Nobel-díjának 2023. október 2-i bejelentése büszkeséggel tölti el alma matere, a Szegedi Tudományegyetem közösségét.
Dr. Szendi István pszichiáter: Az étrendváltás, a mozgás, a böjt akár megelőzni is segít a mentális és kognitív betegségeket
Hogyan használhatók fel az anyagcsere javítását célzó életmódbeli és táplálkozási beavatkozások a mentális betegségek kezelésében? – erről a kutatási területről gyűjt esetsorozatot és készít elő klinikai vizsgálatot Dr. Szendi István pszichiáter, a Szegedi Tudományegyetem docense, az SZTE Kiskunhalasi Oktató Kórház osztályvezető főorvosa. A metabolikus pszichiátria nemzetközi eredményei nyomán szerzett saját betegtapasztalatai is arra utalnak, hogy a táplálkozással és életmóddal kapcsolatos terápiák új lehetőséget nyitnak a mentális és kognitív betegségek kezelhetőségében, sőt megelőzésükben is.
A szén-dioxid mint erőforrás – a Szegedi Tudományegyetemen bemutatták a magyar szén-dioxid-tárolás és -hasznosítás Fehér könyvét
A Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (IKIKK) által rendezett szakmai workshopon Lantos Csaba energiaügyi miniszter, az egyetem vezetői, valamint a szakpolitikai és ipari érdekeltek jelenlétében mutatták be a magyarországi szén-dioxid tárolás és -hasznosítás Fehér könyvét. A dokumentum a szegedi egyetemen, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium gondozásában készült Dr. Janáky Csaba szakmai vezetésével.
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás utókövetése életeket menthet – Hegyi Péter kutatóorvos a betegség új ellátási modelljéről
Az akut hasnyálmirigy-gyulladással kórházba kerülő betegek 95-98 százalékának megmenthető az élete, de a gyógyult hazabocsátás utáni 3 hónapban szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban. Erről szól az a magyar kutatás, amelynek eredményeit 2500 beteg követésének adataiból dolgozták fel a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport tagjai, Prof. Dr. Hegyi Péter vezetésével. A publikáció a szakterület legrangosabb folyóirata, a Gastroenterology 2023 szeptemberi címlapján szerepel. Beszélgetésünkben Hegyi Péter az akut pankreatitiszes betegek kórház utáni utókövetésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A gasztroenterológus professzor a Szegedi Tudományegyetemen kezdte hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos kutatásait és jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.
A lézeres és fotonikai kutatások széles spektrumát mutatta be az ELI ALPS 7. tanártovábbképzési napja
Az ELI ALPS lézeres kutatóintézet 2017 óta 7. alkalommal rendezte meg továbbképzését a természettudományokat tanító középiskolai tanárok számára. Az egynapos program célja idén is az volt, hogy a pályán lévő pedagógusok ismereteit új technológiák, kutatási irányok és eredmények bemutatásával egészítsék ki, valamint az „új fizika” kísérleti és modellezési szemléletével inspirálják a tanári gondolkodást.
Az Anjou-kori Magyarország energiái – interjú Almási Tibor történésszel az Anjou oklevéltárról és a XIV. századi boldogulásról
Hamarosan 50. kötetéhez érkezik a magyar történeti forráskiadás eposzi vállalkozása, az 55 ezer XIV. századi okirat feldolgozását célul tűző Anjou-kori oklevéltár. A Kristó Gyula akadémikus (1939-2004) által alapított projekt jelenlegi vezetője, Dr. Almási Tibor középkortörténész egyetemi docens (SZTE) 40 éve dolgozik az Anjou oklevelek kiadásán. Eközben seregnyi történelmi ismerőse lett, életsorsok ezreibe látott bele, és olyan közel érzi magához a kort, mintha egyenesen neki diktálta volna ama 750 évvel ezelőtti végrendelkező, hogy kire is hagyja a kamrájában lógó oldal szalonnát. Az oklevelekből történetek rajzolódtak ki, azokból pedig egy olyan ország képe állt össze számára, amely több mint 20 évnyi széthúzás után végre hagyta munkálkodni az embereket, és így találta meg a gazdagodás útját.
Bronztáblákon fennmaradt római városi rendeletek kutatására nyert Bolyai-ösztöndíjat Dr. Illés Imre Áron ókortörténész
A római városok élére választott tisztviselőknek maguknak kellett fizetniük egyes városi feladatokat, és még választási ígéreteiket is perben kérhették rajtuk számon, de egy ideig így is megérte. A rómaiak találták fel a klientúrát, a felszabadított rabszolgának éljeneznie kellett volt tulajdonosa választási gyűlésén, a korrupcióra külön kifejezésük volt, és büszkén viselték a spectabilis, eminentissimus, perfectissimus és hasonló címeket. Viszont a városok versengése miatt rendelet tiltotta, hogy egy 2000 fős római város tízezer fős színházat építsen.
Dr. Illés Imre Áron ókortörténész, az SZTE Ókortörténeti Tanszék adjunktusa a római városigazgatás forrásainak kutatásával nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia idei Bolyai János Kutatási Ösztöndíját.
A jutalomfüggvény lelkiállapota – Dr. Jelasity Márk MI-kutató a mesterséges intelligencia öntudatáról
Ami az elménkben történik, modellezhető-e a mesterséges intelligenciával? Nem csak az ember sajátossága a jelentéstulajdonító értelem? Félhet-e az algoritmus, lehet-e nagylelkű egy szoftverágens, és kialakulhat-e az embernélküli nyelv? Dr. Jelasity Márk egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője válaszol.
Az állapottér csendes sarka – Dr. Földi Péter elméleti fizikus a kvantumos és a klasszikus fizika határáról
Dr. Földi Péter fizikus, az SZTE TTIK Fizika Intézet Elméleti Fizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, az ELI ALPS kutatója akadémiai doktori címet szerzett a kvantumrendszerek dinamikájának modellezése témájában. Doktori értekezésében kvantumos modelleket ír le, alkalmazásokat keresve a fény-anyag kölcsönhatás, a kvantuminformatika vagy a szilárdtestfizika területén.
Kell-e klímakatasztrófára számítanunk a közeljövőben? – interjú a téma szakértőjével, az SZTE kitüntetett professor emeritusával
Prof. Dr. Mezősi Gábor, a Tanár. Kíváncsi, nagytudású, egyszerre kutató és pedagógus, a földtudományok doktora. A Szegedi Tudományegyetem, Földrajzi és Földtudományi Intézet professzor emeritusát munkája elismeréséül Akadémiai-díjjal, Lóczy Lajos Emlékéremmel és Pro Universitate-díjjal is kitüntették. Interjúnk apropóját legutóbbi kitüntetése, a Magyar Érdemrend Középkeresztje és a könyve nyomán megrendezett nemzetközi konferencia adta.
A 2023-as évben Szeged díszpolgára: Prof. Dr. Vécsei László
Egy tucat díj és elismerés tulajdonosa, több szakmai bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar oktatója és az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának orvosa, kutatója. 2023-ban a város közgyűlése Szeged díszpolgárává választotta. Prof. Dr. Vécsei Lászlót kitüntetése kapcsán elismerésekről, célokról, eredményekről, kutatásról, oktatásról és gyógyításról valamint szabadidőről is kérdeztük.
„Másnap reggel az egyik első levelet Karikó Katalintól kaptam” – interjú Dr. Gácser Attilával
Dr. Gácser Attila biológus, a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézetének vezetője, a Szegedi Tudományegyetem HCEMM Gombakórokozókkal foglalkozó kutatócsoportjának vezetője, a Magyar Immunológiai Társaság főtitkára és számos úttörő kutatás vezetője. A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanárát, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetése kapcsán kérdeztük az elismerésről és hobbijairól: a főzésről és a festésről.
Európában is egyedülálló stroke centrumot épített ki az SZTE az elmúlt évtizedben
Az akut stroke az egyik vezető halálok és a tartós rokkantság leggyakoribb kiváltó tényezője. Egész Európában azoknak a stroke-os betegeknek a legjobbak az esélyei a lehető legteljesebb gyógyulásra, akiknél Szegeden vagy a szűk régióban diagnosztizálják és kezelik ezt a betegséget.
A tudósok lennének napjaink antihősei? - interjú Dr. Sipos Pál Miklóssal
A tudomány eredményeit és módszertanát elutasító egyre népszerűbb áltudományos irányzatok, mint a lapos Föld elmélete, a különböző konteók, a mindent gyógyító csodaszerek és társaik mára alternatív (de az is lehet, hogy több párhuzamos) valóságot hoztak létre. Miért sebezhető a ma embere természettudományos ismeretek nélkül? Milyennek látja a közvélekedés a tudományos kutatókat? Dr. Sipos Pál Miklóst, a kémia tudományok doktorát, az SZTE TTIK Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanárát kérdeztük a kémia és az áltudományok közötti kapcsolatról.
Erasmus a paradicsomban - Különleges kutatási témákat kínálnak a francia trópusi szigetek
Hasonlítanak-e egy trópusi sziget fejlesztési kihívásai a mieinkhez? Lehetnek-e a Szegedi Tudományegyetemmel közös kutatási céljai az indiai-óceáni Réunion vagy a csendes-óceáni Francia Polinézia képzési intézményeinek? Erről beszélgettünk az SZTE francia tengerentúli területek információs napjára nemrég Szegedre látogató francia szakemberekkel. Abdallah Baha a réunioni Forma’Terra képzési központ főigazgatója, valamint Marianne Le Tiec, a polinéziai Moorea szigetén lévő Lycée Agricole d'Opunohu nemzetközi kapcsolatok koordinátora válaszolt kérdéseinkre.
