SZTE Info

SZTE-sek a nagyvilágban: Horváth Dóri

Hat éve él a katalán fővárosban, Barcelonában Horváth Dóri. Nyelviskolában tanított, most egy bölcsődében angol nyelvű dadus. Barcelona olvasztótégely: a katalánok és spanyolok mellett sok külföldi él a tengerparti városban.

Dóri szabadidejében sportol: korábban röplabdázott, majd futott – rajhoz állt a barcelonai félmaratonon is -, most pedig táncol. Honvágya már nem annyira erős, de a barátai, a megtartó kapcsolati háló nagyon hiányzik neki itthonról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Milyen szakra jártál, mettől meddig az SZTE-re?

- 1999-2001-ig filozófia szakos voltam, de abbahagytam, 1999-2005-ig magyar szakos voltam, de nem fejeztem be. 2005-2008 között végeztem el az angol szakot, az abszolutóriumom meg van, még be kell fejeznem a szakdolgozatot.


Horvath_Dori


- Hol dolgozol jelenleg?

- 2011 és 2016 között Barcelonában a Helen Doron Early English iskolában dolgoztam itt Barcelonában, ugyan úgy, mint korábban Szegeden. 2016 őszén váltottam, azóta egy kétnyelvű bölcsödében dolgozom. Én vagyok az angolos dadus: aki kis angol foglalkozásokat tart a gyerekeknek, és segít a napi a bölcsis tanító néniknek. Én csak angolul beszélek a gyerekekkel.

 

- Mi a te történeted, hogy kerültél Barcelonába? Sokat gondolkodtál azon, hogy kiköltözz?

Hirtelen felindulásból elkövetett kiköltözés volt. Az egyik napon nagyon mérges lettem az akkori főnökömre, mert megváltoztatta a fizetési rendszert, és kevesebb lett a fizetésem. Hazamentem es elküldtem az önéletrajzomat Németországba, Olaszországba és Barcelonába Helen Doron iskolákhoz. Barcelonából egy hét múlva válaszoltak. Volt egy interjú skype-on, és nagyjából két héttel később már meg volt, hogy melyik nap kell kint lennem az iskolaév kezdése előtt. Emlékszem, hogy amikor megtudtam a dátumot, sírtam, de inkább félelmemben, mint örömömben. Utólag belegondolva abba, hogy eljöttem, biztosan az is belejátszott, hogy nem volt párkapcsolatom, a barátaim között én voltam az egyetlen egyedülálló. Nem voltam boldogtalan Szegeden, sőt! De volt bennem valami nyugtalanság, hogy ha mást is lehet csinálni, akkor miért ne próbálnám meg?

 

- Hogy nézett ki az első hónapod?

Nagy szerencsém volt. Barcelonában elég nehéz lakást vagy szobát találni, de nekem Facebookon keresztül sikerült már a kiköltözés előtt. Igazán jófej emberekkel kerültem össze. Az első pár hónap sok sétával, ismerkedéssel, belerázódással telt. De inkább pozitív élmény volt, mint negatív. Persze ettől még sokszor sírtam, hogy minek kellett ez nekem, és hiányoztak a barátaim, meg a megszokott életem.


Horvath_Dori_2


- Egyedül költöztél el?

- Igen. És Barcelonában sem ismertem senkit.

 

- Hol laktál először?

- A Facebookon egy ismerős ismerőse írt rám, hogy az argentin származású barátja lakásában van egy kiadó szoba. Küldött képeket, paramétereket és le is foglaltam. Nagy lakás volt, polgári jellegű, négy szobával, nappalival. Egy argentin fiú, egy spanyol lány es egy amerikai fiú éltek ott akkor. Persze aztán a bérlők cserélődtek. A szobám ablaka belső lépcsőházra nyílt – de inkább liftakna volt az. Visszagondolva büdös és zajos is volt, de ez akkor nem számított, mert örültem, hogy ilyen könnyen megoldódott a lakáskeresés.

 

- Mennyiben tér el az ottani munkamorál a hazaitól?

- A Helen Doronnál - mivel egy nemzetközi láncról van szó – nagyon sok a hasonlóság a bérek fizetésében. A barcelonai főnököm elég szigorú volt, és nem volt igazán kedves, de nem tudom, hogy ez az indiaiakat jellemzi vagy egyszerűen ilyen volt a személyisége. Nekem az a tapasztalatom, hogy mindenféle ember van Barcelonában is. Lusta, dolgos, kedves, áskálódó egyaránt.


- Milyen ott a jövedelemrendszer?

- Ehhez nem értek. A Helen Doron iskolánál, ugyan úgy, mint Magyarországon, órák után kaptam a fizetést. Így ha szünet volt vagy nyár, akkor nem volt fizetésem. Itt Barcelonában ez ugyanígy működött. Később bejelentettek, de mivel órákat csak délután tartottunk, ez a munka félállásnak számított. Ami érezhető különbség volt, mert ugyanazzal az időbeosztással és óraszámmal több pénzem maradt a számlák és szükséges dolgok kifizetése után. Igazából Spanyolország politikai és gazdasági helyzete hasonló a magyarhoz, csak itt nem akadok ki, mert nem érzem az enyémnek, még akkor sem, ha a mindennapi életemre hatással van, például azáltal, hogy itt adózok. Az otthon élő barátokkal beszélve az a véleményem, hogy itt sem, ott sem könnyebb. Az ember maga választja, hogy mit visel könnyebben, és milyen nehézségekkel bír el jobban.


Horvath_Dori_3


- Mi hiányzik a legjobban Magyarországról?

- A barátaim, akik hosszú évek óta a barátaim. A kapcsolati háló, ami megfog és biztonságot ad. A napi találkozások. Itt sokkal ritkábban találkozunk a többiekkel, mert mindenki szalad, csinálja a maga életét. De érdekes módon ez nem a külföldet jellemzi, hanem inkább az életkorból adódik. Mindenkinek van párja, gyereke, így kevesebb az idő a barátkozásra. Otthonélő barátaim sokszor panaszkodnak erről.


- Van olyan ottani kulturális tevékenység, amivel nem tudsz azonosulni?

- Ami nagyon bosszant, hogy itt nem igen terveznek előre. Ha valakivel szeretnél összefutni, találkozni, és megkérdezed tőle, hogy jó-e neki a kedd, és azt mondja, hogy nem, és felajánlod, hogy akkor legyen szerda, akkor azt mondja, hogy nem tudja még, mit csinál szerdán, de majd szól. Nekem ez fura, mert ha tudom, hogy a szerda az szabad, akkor jó, találkozzunk!

 

- Esetleg valami, ami tetszik, és szívesen ajánlanád nekünk, magyaroknak is?

- Nem. Az utóbbi időben egyre inkább gondolom úgy, hogy az emberek mindenhol emberek. És igen, itt többet süt a nap, de az élet lényegében inkább hasonló, mint más.

 

- Mennyiben tér el az ottani éghajlat a hazaitól?

- Nagyon. Barcelona tengerparton fekszik. Sokat süt a nap, párásabb a levegő. A január és a február nagyon hideg, de egyébként nagyon jó és vidám itt az időjárás. Ami elég sokat segít abban, hogy az ember jobban érezze magát. Nincs pénz itt sem, de az emberek kiülnek egy 50 centes sörrel a parkba, és mosolyognak.


- Mennyi idő volt ehhez hozzászokni?

- Nagyon hamar sikerült.

 

- Milyen a Barcelonában élő spanyolok, katalánok mentalitása? Mennyiben tér el ez a magyartól?

- Nekem úgy tűnik, a katalánok hasonlítanak a magyarokra abban, hogy a történelmük során többször elveszítették a függetlenségüket, mindig máshoz tartoztak, és kihasználták őket politikailag és gazdaságilag is. Ezt sokan érzik közülük igazságtalannak, emiatt sokszor sajnálkoznak és dühösek a múltjuk miatt.


Horvath_Dori_4


- Sok időbe telt beilleszkedned Barcelonában és a munkahelyeden?

- Igen is meg nem is. Nagyon hamar elfogadtam, hogy itt élek, de ettől még nem lett egyszerű a helyzet. Es mivel a számomra fontos emberek nagy része nem itt él, ezért nem is lesz tökéletes soha a beilleszkedés. Ettől függetlenül nekem most már ez is egy otthon. Itt élek, éppen ezért itt alakítom úgy a dolgaimat, hogy boldog legyek. Sokáig sajnáltam magam, és azt gondoltam, hogy Barcelonában nincsenek barátaim. Négy évbe tellett rájönni, hogy ez nem igaz, hogy nem vagyok egyedül, és hogy igenis vannak itt is barátaim, akik számítanak rám és fontos vagyok nekik. Nagyon fontos, hogy mire figyel az ember és mire teszi a hangsúlyt. Arra, ami van vagy arra, ami nincs.

 

- Volt valaha honvágyad?

- Volt. Volt egy év, amikor haza akartam költözni. Elegem volt, elfáradtam. Aztán rájöttem, hogy ha menekülésből megyek haza, akkor biztosan csalódni fogok, és hogy persze, hogy csalódom az itteni barátaimban, ha azt várom, hogy olyanok legyenek, mint a több tízéves magyarországi barátságaim. És akkor is csalódni fogok, ha az otthoni barátoktól várok el olyan dolgokat és megértést, amit az itteniektől kaphatok meg. Végül is, ha mindig az almafán keresem a cseresznyét, BIZTOSAN tuti csalódást hoz. Amióta erre rájöttem, sokkal boldogabb vagyok itt. A barátaim hiányoznak, és az is, hogy nem vagyok része a mindennapi életüknek. De amennyire lehet, skype-on, interneten megoldjuk. Szóval honvágy van és lesz. De most már vannak dolgok és emberek, akik innen hiányoznának, ha hazamennék Magyarországra. Kicsit ilyen csapda ez. Mert ha egyszer elindul az ember, mindig lesz valami, valaki, aki hiányozni fog.


- Milyenek a kinti ételek?

- Sok a hal és a saláta, mediterrán konyha jellemző.


letoltes_4


- Hol képzeled el a jövődet?

- Nem képzelem el. Nincs tervem, es nem tudom, hol fogok majd élni, és mi lesz velem. És úgy érzem, hogy most itt Barcelonában jó. Jelenleg egyedülálló vagyok, ezért mobilis, könnyen váltok. Többször megtettem már az életemben, tudom, hogy meg tudom csinálni:) Most itt nagyon jó: táncolok, vannak barátaim, szeretem a munkámat. Nem érzem, hogy menni kellene. De nem tudom, mit gondolok majd fél év múlva.

 

- Miért ajánlanád az adott országot?

- Spanyolországon belül még csak Katalóniában éltem. Nagy ország, különböző népekkel. Nem tudom, máshol milyen az élet. Ami itt biztosan jó és segít a mindennapi életben, az a napsütés, a jó idő, a parkok és a tengerpart.


SZTEinfo - Antal Éva Eső

Fotók: Horváth Dóri


További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:

2016

Prof. Dr. Szecsődi Ferenc

Sárközy Bence

Karkas Mihály

Kollár Árpád

Kecsmár Zsuzsanna

Márton Anita

„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András

Molnár Gyula

2017

Menyhei Szabolcs

Kurucz Éva

Wodala Márk

Vincze Veronika

Kopasz Katalin

Dóczi Attila

Kondor Vilmos

Thuróczy Szabolcs

2018

Szilassi Péter

Antoni Rita

Angyal Dorottya

Kiefer Ferenc

Szilasi László

Seres Erika

Bató Ágnes és Gera Judit

Sun City Brass

2019

Tóth Icó

Dr. Roszik Melitta

Gál Béla

Lábas Viki

Szabó Dominika

Hajnal Dániel

„I am Soyuz” Lili

2020

Dr. Zolnay Kriszta

Cser Krisztián

Dr. Letoha Tamás

*

az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:

Miklósa Erika

Fool Moon Énekegyüttes

Grecsó Krisztián

Vedelek Balázs és Viktor

Márton Anita

Prof. Dr. Széll Márta

Kecsmár Zsuzsa

Ádám Zsuzsanna

Lobó-Szalóky Lázár

*

az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:

Daru Orsolya

Bodó Réka és Bodó Angéla

Pekár Tamás

Szita Szilvia

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.