A római városok élére választott tisztviselőknek maguknak kellett fizetniük egyes városi feladatokat, és még választási ígéreteiket is perben kérhették rajtuk számon, de egy ideig így is megérte. A rómaiak találták fel a klientúrát, a felszabadított rabszolgának éljeneznie kellett volt tulajdonosa választási gyűlésén, a korrupcióra külön kifejezésük volt, és büszkén viselték a spectabilis, eminentissimus, perfectissimus és hasonló címeket. Viszont a városok versengése miatt rendelet tiltotta, hogy egy 2000 fős római város tízezer fős színházat építsen.
Dr. Illés Imre Áron ókortörténész, az SZTE Ókortörténeti Tanszék adjunktusa a római városigazgatás forrásainak kutatásával nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia idei Bolyai János Kutatási Ösztöndíját.