Felnőttképző nyilvántartási szám (bejelentés alapján): B/2020/000676
Felnőttképző nyilvántartási szám (engedély alapján): E/2020/000079
A 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény alapján a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2014. január 27-én 36/2014. számú határozatában Felnőttképzési Központot létesített a jogszabályokban meghatározott feladatok és hatáskörök ellátására.
Az SZTE Felnőttképzési Központ a Rektori Hivatal szervezeti egységeként biztosítja a felnőttképzés szakmai, tartalmi, szervezeti feladatainak összehangolását, koordinálja a bejelentés és engedély alapján folyó felnőttképzési tevékenységek folytatásához szükséges belső, intézményi és a jogszabályban megszabott központi nyilvántartások, adatbejelentések vezetését, valamint ellátja a felnőttképzés intézményi ellenőrzését, minőségbiztosítását.
Az SZTE Felnőttképzési Központ felügyelete alá tartozik minden olyan a Szegedi Tudományegyetemen nem felsőoktatási rendszerben, és nem köznevelési rendszerben folyó képzés, amelyet a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok rögzítenek. Minden olyan szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló – a Szegedi Tudományegyetem alapfeladatába nem tartozó – oktatás, képzés, vagy egyéb felnőttképzési szolgáltatás, melynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
Élén az igazgató áll, feladatát az oktatási rektorhelyettes felügyelete mellett, és az oktatási igazgatóval együttműködve látja el, ügyrendjét a vonatkozó jogszabályok és szenátusi határozatok alapján maga állapítja meg.
Mi számít felnőttképzésnek?
A Kormány 2019-ben döntött a felnőttképzési rendszer megújításáról, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: felnőttképzési törvény) módosításáról. Újítás a felnőttképzési törvény módosításában a felnőttképzés fogalma. Szélesebb tevékenységi kör kerül bele a „felnőttképzési tevékenység” halmazába és válik a képző a szolgáltatása alapján bejelentésre kötelezetté. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (1) bekezdésének a) pont ab) alpontja alapján a törvény hatálya kiterjed a szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatásra és képzésre. A törvény 2. § 7. pontja alapján kompetencia alatt olyan ismeretek, készségek és képességek összességét értjük, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére.
A fenti három elemnek tehát együttesen kell érvényesülnie ahhoz, hogy felnőttképzési tevékenységnek minősüljön egy szolgáltatási tevékenység: 1. szervezettség, 2. célirányosság, 3. kompetenciaalakítás vagy fejlesztés.
Mi nem számít felnőttképzésnek?
Azonban ez nem jelenti azt, hogy minden képzést vagy oktatást nyújtó szolgáltató valamennyi tevékenysége automatikusan felnőttképzési tevékenységnek minősül. A továbbiakban ismertetett példák célja azon kritériumok és alapelvek bemutatása, amelyeket célszerű végiggondolni a tevékenység kategorizálásakor. Amennyiben a képzést folytató ezek után is bizonytalan saját tevékenysége kategorizálásában, javasoljuk az SZTE Felnőttképzési Központ megkeresését.
A mellékelt letölthető példatárban a felnőttképzési törvény definíciója alapján, annak szellemiségét követve bemutatjuk, hogy a szolgáltató tevékenység mely esetekben nem számít valószínűsíthetően felnőttképzési tevékenységnek.
Hol kell képzési adatokat szolgáltatni?
A 2020. szeptember 1-től elindított képzések esetében az új Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszerébe (FAR) kell a képzőknek a képzésekről adatokat szolgáltatniuk. A FAR rendszer létrehozása eredményeként a korábbi szétszabdalt adatszolgáltatási rendszer helyébe egycsatornás, teljesen digitális rendszer lépett, amelyben egy-egy képzés regisztrációja nem vesz igénybe többet néhány percnél. A FAR rendszerbe ügyintézői jogosultságot a Felnőttképzési Központ vezetőjétől lehet igényelni.
A felnőttképzési tevékenység áfamentességének feltételei
Az Áfa törvény – 2020. január 1-jétől hatályos – módosított előírásai szerint a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés vagy oktatás keretében nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatás – a nyelvi képzés kivételével – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén tekinthető adómentesnek:
- a szolgáltatást nyújtó adóalany felnőttképzőnek minősül és szolgáltatását e minőségében nyújtja,
- felnőttképzési tevékenységét bejelentette vagy engedély alapján végzi,
- a nem engedély alapján végzett oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett.
A fentiek alapján áfamentesen indítható képzések:
- az engedély alapján folyó képzések,
- a nyelvi képzések,
- a bejelentés birtokában és jogszabály alapján folyó képzések.
Tehát amennyiben egy képzést bejelentés alapján tervezünk indítani, de annak tartalmát, szervezési feltételeit egyéb jogszabály nem szabályozza, azaz a két feltétel – bejelentés köteles és jogszabályon alapuló – együttesen nem áll fenn, a képzés 27 %-os áfa alá tartozik
Forrás: https://nav.gov.hu/ado/adozasi_kerdes/2020_7__Adozasi_kerde20200708
Jogszabályi háttér:
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés i) pontja és 85. § (2) bekezdése és
- a 2013. évi LXXVII. felnőttképzésről szóló törvény
A SZTE Felnőttképzési Központ kínálata:
Szakképesítésre felkészítő szakmai képzések
