Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE kutatónőjének és öregdiákjának, Vincze Veronikának ítélték 2017 márciusában a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet a számítógépes nyelvészet területén végzett tudományos munkásságáért, eddig elért eredményeiért, s szakmájának népszerűsítéséért érdemelt ki. Április hónap alma mater tagjával Kósa Boglárka készített interjút.
A „számítógépes nyelvészet” kifejezés talán sokunknak keveset mond, ám meglepő módon egy olyan területről van szó, amelynek termékeit a mindennapjainkban is gyakorta használjuk, alkalmazzuk. Vincze Veronikával többek közt a számítógépes nyelvészet és mesterséges intelligenciafejlesztés érdekességeiről, saját pályaválasztásáról és a szakma népszerűsítő programjairól is beszélgettünk.
- Mivel foglalkozol pontosan?
- Elsősorban számítógépes nyelvészettel foglalkozom – ezen a területen gyakorlatilag a nyelvészet és az informatika tudománya egyaránt szerepet kap. Arról van szó tulajdonképpen, hogy emberek által írt szövegeket hogyan tud automatikusan feldolgozni a számítógép; illetve, hogy hogyan tud emberi nyelven írt szövegeket produkálni. Ide kapcsolódik a beszédtechnológia területe is, ahol az emberi beszéd automatikus megértése a cél. Hogy mondjak néhány gyakorlati példát is: számítógépes nyelvészeti alkalmazásnak számít egy helyesírás-ellenőrző alkalmazás, egy fordítóprogram, vagy akár egy internetes keresőfelület is.
- Milyen szakra jártál az SZTE-n?
- Két szakos voltam: angolt és általános nyelvészetet is tanultam. Azonban már az egyetemi éveim alatt elkezdtem dolgozni az informatika tanszéken, egy számítógépes nyelvészeti projekten, ami számítógépes nyelvészeti alkalmazások létrehozását tűzte ki célul. Engem már alapvetően érdekelt ez, és mivel volt ezzel a területtel foglalkozó óránk korábban, némi háttérismerettel is rendelkeztem a témát illetően.
- Mennyiben segített az SZTE-s diploma a mostani karriered alakulásában?
- Általános nyelvészet szakon sok elméleti ismeretre tettünk szert, amit később a gyakorlatban nagyon jól tudunk kamatoztatni. Nagyon szeretem a munkámban, hogy az elméletben kapott tudást kell alkalmazni a mindennapi feladatok során – a számítógépes nyelvészet egy alapvetően gyakorlati tudományág, „kézzel fogható”, de elengedhetetlen hozzá a megfelelő elméleti háttér, amit az egyetem nagyon jól átadott a hallgatóknak.
- Ezen a területen döntő többségében férfiak vannak jelen. Érezted-e valaha, hogy nőként hátrányod származik ebből?
- Nekem szerencsém van, hiszen egy nagyon jó csapatban dolgozhatom, és így semmilyen negatívum, vagy megkülönböztetés nem ért még azért, mert nő vagyok. Való igaz, kevés hölgy képviselteti magát a szakmában, de ez abszolút, semmilyen formában nem jelentett még hátrányt számomra.
- Szoktatok járni középiskolákba is, ahol a lányokat próbáljátok toborozni erre a területre.
- Így van. Személy szerint én nagyon fontosnak tartom, hogy átadjuk a fiataloknak azt, hogy mi mivel is foglalkozunk, és beszéljünk akár tágabb értelemben az informatikáról, vagy szűkebben a számítógépes nyelvészetről. Ez egy olyan pálya, amiről keveset beszélnek a médiában, és emiatt kevés előismerettel is rendelkeznek a diákok – mi próbálunk információt szolgáltatni, illetve mesélni az általunk végzett munkáról.
Egyre fontosabbá válnak ezek a területek – ha a mesterséges intelligencia-fejlesztést és a szövegfeldolgozást tekintjük, elég csak arra gondolnunk, mennyi bejegyzés születik naponta a közösségi médiában. Ezen szövegek automatikus feldolgozására pedig nagy igény van akár az üzleti felhasználók között is: tekintsünk például egy céget, aki szeretné megtudni, hogy az ő adott termékéről mit írtak a felhasználók egy adott fórumon. Automatikus eszközökkel ezt nyilvánvalóan sokkal egyszerűbb elemezni, teszem azt, 1000 kommentből, mintha valaki nekiülne és végigbogarászná az összes hozzászólást.
- Ha egy érettségi előtt álló fiatal ezzel szeretne foglalkozni, mit tanácsolnál, milyen irányban tanuljon tovább?
- Ez egy nagyon jó kérdés… Magyarországon jelenleg a számítógépes nyelvészek döntő többsége valamilyen informatikai, programozói szakon végzett. Talán a szakmabeliek negyede az, aki a nyelvészet felől indult – ide tartozom én is. Talán az lenne a legjobb, hogy ha alakulna egy célirányos képzés, amin kifejezetten számítógépes nyelvészetet tanulhatnának a hallgatók.
- Mit szeretsz a legjobban a munkádban?
- Nagyon szeretem benne azt, hogy rendkívül sokszínű: számtalan kutatási projektünk van, többféle területtel is foglalkozhatunk. Itt nem áll fent annak az esete, hogy az ember a kutatási pályája elején kiválaszt egy szűk témát, és azután azzal foglalkozik 30-40 éven keresztül. Ezen a területen viszonylag gyorsan változnak a dolgok és az elvárások is. Másrészt a kutatói munkával együtt jár, hogy konferenciákra járunk, amit szintén nagyon szeretek.
- A kutatás mellett tanítasz is az SZTE-n?
- Igen, általában nyelvész és angol szakosoknak szoktam tartani számítógépes nyelvészet órát, de volt már olyan is, hogy informatikusoknak tartottam nyelvészetet. Nagyon szeretek tanítani, mert sok fiatallal kapcsolatba kerülhetünk, és segíthetünk a tehetséges diákoknak, hogy folytassák tanulmányaikat, esetleg ők maguk is kutatók legyenek.
SZTE Alma Mater - Kósa Boglárka
További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:
2016
„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András
2017
2018
2019
Lábas Viki2020
*
az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:
*
az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:
