SZTE Info

Ők is SZTE-sek voltak: Vedelek Balázs és Vedelek Viktor

Egyszerre veheti át doktori fokozatát a Vedelek testvérpár. Az egypetéjű ikrek, Viktor és Balázs a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán PhD-zett. Ikerléttel kapcsolatos sztereotípiákról, ikerparadoxonról és kutatási területükről is beszélgettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Időben kell klónozni magad, akkor lesz egy ikertestvéred. Ez a válaszunk a „mindig is akartam egy ikertesót” kezdetű beszélgetésekre – kezdi az interjút egy kis „tudóshumorral” Vedelek Balázs. Vagy Viktor? A testvérek annyira hasonlítanak egymásra, ha nem figyel az ember, könnyen összetéveszti őket. Az egypetéjű ikrek 1987. június 11-én születtek. Először Viktor, majd Balázs látta meg a napvilágot.


_mg_6727_450x330


- Én vagyok az „elnyomott” második – viccelődik Balázs, majd folytatja. - Gyerekkorunk óta összetévesztenek minket. Az óvodában, általánosban, gimiben, az egyetemen és még azok a családtagok is, akikkel ritkábban találkozunk. Viszont akikkel napi szinten kapcsolatban vagyunk, azt állítják, hogy nem is hasonlítunk egymásra. Nem zavaró, vagy bántó, ha valaki összekever bennünket. Már hozzászoktunk, mint ahogy az ikres sztereotípiákhoz is. Általában ugyanazokat a kérdéseket kapjuk: „Elmentünk-e egymás helyett vizsgázni? Megérezzük-e, ha a másikkal történt valami? Ugyanazokat a dolgokat szeretjük-e?” Nem. Nem. És nem mindenben. Én például szeretem a céklát, Viktor nem. Ő szereti a babot, én nem - válaszolja Balázs, mintha leckét mondana.

 

Felcsillan a szemük, amikor az ikerség tudományos hátteréről kérdezem őket. Megtudom, hogy az azonos jellegeket a genetika mellett a környezet határozza meg. Tehát a hasonlóságukban az is szerepet játszik, hogy ugyanott dolgoznak: az SZTE Biológiai Intézetében. Balázs a Biokémiai és Molekuláris, Viktor a Genetikai Tanszéken. Ha például űrhajósok lennének, és egyikük a világűrben töltene el huzamosabb időt, másikuk a Földön – tapasztalhatóan több lenne rajtuk a különbség – ezt kutatások támasztják alá. Hallok még az ikerparadoxonról: a nagy sebességgel haladó űrhajóban lévő iker lassabban öregszik, mint a Földön maradt ikertestvére. Viktor és Balázs is volt már „kísérleti alany” – a Humánbiológiai Tanszéken előszeretettel töltögettettek velük különböző antropológiai teszteket.


_mg_6722_450x330


Kutatási témájuk mégsem ikerségükhöz kapcsolódik. Balázs korábban a szójafehérjét tanulmányozta, amely ígéretes rákterápiás szernek bizonyult. Később tumorok multidrog rezisztenciájával foglalkozott, majd témát váltott és most a muslica (Drosophila melanogaster) kromoszómavégein található fehérjék működését és evolúcióját vizsgálja.

 

Viktor is muslicákon kísérletezik, méghozzá a spermiumképződésüket vizsgálja. A muslica spermiuma hasonló felépítésű az emberéhez, de amíg egy emberi spermium 55 mikrométer hosszú, addig az icipici muslicáé 1800 mikrométer. – Az emberekben előforduló genetikai betegségek jól modellezhetőek a Drosophilában. Ilyen betegség például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, vagy a különböző izomdisztrófiák is. Ez is szemlélteti, a muslicákon végzett munkák jelentőségét – magyarázza Viktor.

 

Kiderül, ha kutatási eredményeiket nem is, de életük szinte minden területét megosztják egymással. Együtt élnek, járnak a munkába, és kikapcsolódni is együtt szoktak: megnéznek egy-két jó filmet, vagy fociznak a barátokkal. Hamarosan pedig abban a nagy örömben is együtt osztoznak, amikor egymás után avatják őket doktorrá a TIK-ben. Itt azonban Balázs lesz az első, hiszen ő szerepel előbb a névsorban.


SZTEinfo - Bobkó Anna


További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:

2016

Prof. Dr. Szecsődi Ferenc

Sárközy Bence

Karkas Mihály

Kollár Árpád

Kecsmár Zsuzsanna

Márton Anita

„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András

Molnár Gyula

2017

Menyhei Szabolcs

Kurucz Éva

Wodala Márk

Vincze Veronika

Kopasz Katalin

Prof. Dr. Széll Márta

Dóczi Attila

Kondor Vilmos

Thuróczy Szabolcs

2018

Szilassi Péter

Antoni Rita

Angyal Dorottya

Kiefer Ferenc

Szilasi László

Seres Erika

Bató Ágnes és Gera Judit

Sun City Brass

2019

Tóth Icó

Dr. Roszik Melitta

Gál Béla

Lábas Viki

Szabó Dominika

Hajnal Dániel

„I am Soyuz” Lili

2020

Dr. Zolnay Kriszta

Cser Krisztián

Dr. Letoha Tamás

*

az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:

Miklósa Erika

Fool Moon Énekegyüttes

Grecsó Krisztián

Márton Anita

Prof. Dr. Széll Márta

Kecsmár Zsuzsa

Ádám Zsuzsanna

Lobó-Szalóky Lázár

*

az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:

Daru Orsolya

Bodó Réka és Bodó Angéla

Horváth Dóri

Pekár Tamás

Szita Szilvia

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.