Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Képriport, műtárgyfotók és grafikák köszöntötik a tudós nőket a Szent-Györgyi Albert Agórában. Mindkét kiállítás főszereplője az első magyar Nobel-díjas kutatónő, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Karikó Katalin. A nemzetközi nőnap alkalmából szervezett összetett tárlatával az SZTE arra is emlékeztet, hogy a 105 éve egyetemi várossá lett Szegeden tanuló nők a múzsai szerepkörből miként lettek a tudomány és a művészetek formálói.
Rózsaszín rózsaszálak és szegfű, sárga nárcisz, színes virágcsokor várta a Szegedi Tudományegyetem három egysége együttműködésével létrejött két kiállítás 2026. március 6-i megnyitójára a Szent-Györgyi Agórába érkezőket.
– Az arcokon tükröződő örömre hívom fel a figyelmet. A fejtartásban is megmutatkozó szerénységre, ahogy Karikó Katalin fogadja az őt ünneplőket – ajánlotta a szegedi Agórában megjelentek figyelmébe a Szegedért Alapítvány 2022. évi díjátadóján készült sajtófotók üzenetét Prof. Dr. Csóka Ildikó. Az SZTE stratégiai főigazgatója, az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) operatív vezetője, kancellárhelyettes nyitotta meg az SZTE több részből álló tárlatát.
– Az SZTE tudósai közül több nő is elnyerte már a Szegedért Alapítvány fődíját. Elsőként 2008-ban Katona Márta gyermekgyógyász, 2019-ben Homoki-Nagy Mária jogtörténész, 2022-ben Karikó Katalin biokémikus és legújabban Borbényi Zita belgyógyász hematológus – sorolta Csóka Ildikó.
A „Szeged Múzsája” kisplasztika üzeneteit fölerősítette a Szegedért Alapítvány 2026. évi gálája és a nemzetközi nőnap előtt tartott tarlatnyitó ünnepség. Az 1989-ben alapított civil szervezet díjátadó gáláinak kulisszatitkaiba is bepillantást engednek Bobkó Anna, az SZTE SFF – IKIKK kommunikációs munkatársának 2022-ben készült sajtófotói. Fotó: Sahin-Tóth István
A fotótárlat egy részlete: a több mint húsz fénykép segítségével a hagyományosan a Szegedi Nemzeti Színházban tartott ünnepség egész menetét megismerhetik a látogatók. A 2022. évi gála különlegessége volt, hogy a fődíjas, Karikó Katalin is köszöntőt mondott.
Szeged egyik legfontosabb kulturális szimbóluma „Szeged Múzsája”, a Szegedért Alapítvány fődíja, amely egyben a civil szervezet emblémája. Az estélyi ruhás, kalapos hölgy ruhájának fodraiból Szeged jellegzetes épületei emelkednek ki. Lapis András szobrászművész alkotása 2006 óta köztéri szoborként a városban a Glattfelder Gyula téri szökőkút közepén magasodik.
– Felejthetetlen emlékek tolulnak föl bennem – nézett a több mint húsz fotóból álló képriportra Németh István., a Szegedért Alapítvány titkára, ügyvezető kuratóriumának tagja. Fotó: Sahin-Tóth István
Németh István köszöntőjében fölidézte a 2022. évi fődíjassal, Karikó Katalinnal folytatott beszélgetéseit, a Covid-19-járvány időszakát, az ünnepség kulisszák mögötti világát. Büszkeség tölti el a díjat alapítókat és kitüntetetteket is, ha végig tekintenek a Szegedért Alapítvány fődíjasai és kuratóriumi díjazottjai névsorán. Köztük több tucat hölgyet illet köszönet a nemzetközi nőnap alkalmából.
A Szegedért Alapítvány 1989-es létrejötte óta eltelt 37 évben összesen 7 nő kapta meg az alapítvány legrangosabb elismerését, a fődíjat.
Az első magyar Nobel-díjas nő, Karikó Katalin a világ legismertebb kitüntetése stockholmi díjátadóját megelőzően, 2022-ben kapta meg a Szegedért Alapítvány fődíját. Emlékezetes, ahogy a Szegedi Tudományegyetem professzora a fődíjat, a „Szeged Múzsája” szobrocskát a magasba emelve kijelentette: „Ez az első díjam, amely hölgyet ábrázol!”
A Szegedért Alapítvány díjátadó gáláján Karikó Katalint köszöntötte korábbi tanára, az SZBK egykori főigazgatója, Venetianer Pál akadémikus (balról), illetve az ottani egykori munkatársa, Duda Ernő, az SZTE nyugalmazott professzora. A kitüntetett meglepetése volt, hogy az ünnepség végén az mRNS-kutatáshoz kötődő emlékéremmel ajándékozta meg mentorait – örökítette meg a kivételes találkozót Bobkó Anna fotója.
A 2022. évi márciusi ünnepségen minden kategóriában az SZTE egyetemi polgára kapott elismerést. A közreműködők és a műsorban fellépők közül a többség kötődött a Szegedi Tudományegyetemhez.
A kutatómunkát népszerűsíti a tudományos díjak bemutatása. Rekordernek számít Karikó Katalin a hazai és a nemzetközi kutatói életben – többek között – az elnyert díjai száma, értéke, sokfélesége alapján is. Részletek az SZTE honlapján: u-szeged.hu/karikokatalin; továbbá az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Karikó Katalin életútját bemutató virtuális kiállításán.
A múzsák a tudományok és a művészetek istennői a görög mitológiában. Műtárgyfotó: Sahin-Tóth István
Az SZTE „Múzsák a tudományban” című fotótárlat az első magyar Nobel-díjas kutatónő, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Karikó Katalin száznál is több elismerése közül „Szeged múzsája” mellett néhány olyan kitüntetést is bemutat, amelynek szimbolikáját a természet ihlette.
Az SZTE összetett kiállítását Csóka Ildikó professzor, az SZTE stratégiai főigazgatója (középen) nyitotta meg és Németh István, a Szegedért Alapítvány titkára (jobbról a második) ajánlotta a megjelentek figyelmébe. A 2022. évi díjátadó gála ünnepségről Bobkó Anna, az SZTE SFF – IKIKK kommunikációs munkatársa készítette a sajtófotókat. Karikó Katalin néhány kitüntetésének mint képzőművészeti alkotásoknak a szépségét Sahin-Tóth István, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság kreatív munkatársának (balról) a műtárgyfotói mutatják meg. A fényképek alattii szövegeket írta: Újszászi Ilona, az SZTE NKI senior kommunikációs szakértője (jobbról) ,a kiállítások kurátora.
Karikó Katalin kitüntetései közül látható az Agóra-beli kiállításon – többek között – a Jedlik Ányos-díj, a magyar innováció és a szellemi tulajdonvédelem egyik legrangosabb, hagyományosan márciusban átadott elismerése. Az Asszonyi Tamás Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész tervezte plakett hátlapja az alkotó gondolatot és a hirtelen jött felismerést, az „isteni szikrát” szimbolizálja. Műtárgyfotó: Sahin-Tóth István
A „tudomány királynőjeként” ünnepelték Spanyolországban Karikó Katalint 2021. októberében, amikor megkapta az Asztúria hercegnője-díjat.
A „spanyol Nobel-díj”, a Princesa de Asturias Joan Miró alkotása, amelyen a Hold és a Nap ábrázolása asszociációkra sarkall, a szellemi szabadságot és az alkotóerő határtalanságát jelképezi. Műtárgyfotó: Sahin-Tóth István
Az SZTE sajtó- és műtárgyfotóit fölvonultató tárlata a Szent-Györgyi Albert Agóra (Szeged, Kálvária sgt. 23.) földszinti kiállítási terében 2026. március 31-ig tekinthető meg.
– Egy női klub a Partiscum Klub kezdeményezte a Tudós nők ösvényének a kialakítását, amit az SZTE Füvészkert felkarolt és megvalósított a történelmi rózsák kertjében. Az ottani kerámia kisplasztikák tervének színes vázlatait mutatja be a Szent-Györgyi Albert Agora emeleti tárlata – fogalmazott Prof. Dr. Csóka Ildikó a kiállítást megnyitó ünnepségen. A kerámia-sorozat Szűcs Eszter Anita iparművész készítette.
Az SZTE Füvészkertben kialakított Tudós nők ösvényén 7 hölgy kiemelkedő teljesítményére emlékeztetnek a növények ihlette kerámia alkotások. Ez az ösvény mintegy folytatja az SZTE Dugonics téri épületéhez vezető Tudós sétányt, amelyen 14 jeles kutató nevét vésték kőgömbre. Fotó: Sahin-Tóth István
A szegedi Dugonics téri „Tudós sétányon” elhelyezett gömbökön csak férfiak nevét olvashatjuk. Ezért a Tudós nők ösvényéhez vezető út történetéhez az is hozzátartozik, hogy Magyarországon 130 éve, a vallás- és közoktatási miniszter, Wlassics Gyula kezdeményezésére királyi rendelet mondta ki, hogy a nők 1896-tól egyetemi tanulmányokat folytathatnak a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karon.
A jogi és műszaki pályák 1918 után nyíltak meg a nők számára. Az utolsó korlátozásokat 80 éve törölték el. 1945 óta adott a lehetőség a nők számára, hogy bármely egyetemi karon és szakon felsőfokú végzettséget szerezhessenek.
– Az SZTE olyan tudós nők előtt tiszteleg, mint a 120 éve született Banga Ilona (1906-1998) biokémikus, aki 17 éven át dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, és a C-vitamin azonosításában is jelentős szerepet játszott. Banga Ilona az SZTE első professzornője, akiről elneveztük az SZTE volt sebészeti klinikája épületében kialakított oktatóközpontot – vázolta fel Csóka Ildikó annak a kutatónőnek a portréját, akiről elsőként neveztek el épületet az SZTE campusán.
A Kis növényhatározó könyves rajzai miatt ismerős lehet Csapody Vera (1890-1985) botanikus, neve, aki azért kapott helyet az SZTE projektjében, mert a szegedi egyetemen doktorált. A festő- és grafikusművész Kopasz Márta (1911-2011), az SZTE oktatója Szeged első nő díszpolgára.
– Hozzám közel áll Gábor / Jancsó Aranka (1922-1981) gyógyszerész, aki 1945-ben szerzett egyetemi diplomát és férjével, Jancsó Miklóssal fontos farmakológiai kutatásokat végzett – folytatta a felsorolást a gyógyszerészprofesszor Csóka Ildikó. – Növényt ábrázoló kisplasztikát kap Ormos Mária (1930-2019) történész, valamint az ugyancsak városi díszpolgári címmel is kitüntetett Wollemann Mária (1923-2019) orvos, biokémikus és a Nobel-díjas mRNS-kutató, Karikó Katalin (1955 –).
A „Tudós nők ösvénye” grafikai tárlat a Szent-Györgyi Albert Agóra (Szeged, Kálvária sgt. 23.) I. emeleti kiállítási terében 2026. március 27-ig várja a látogatókat. A Tudós nők ösvényét, a posztamenseken magasodó kerámiákkal az SZTE Füvészkertben 2026. május 24-én, a növények napján adják át a Hortus botaniciusban sétálóknak.
– Közös pont az Agóra földszintjén és első emeletén látható SZTE-s kiállításon, hogy olyan tudós nőket mutat be, akik megosztották, illetve Karikó Katalin megosztja azt a tudást, amivel rendelkeztek, rendelkezik – összegzett Csóka Ildikó professzor a megnyitó ünnepségen.
Az SZTE két (fotós és grafikai) kiállításának kurátora Újszászi Ilona, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság senior kommunikációs szakértője. A két tárlat az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság, valamint az SZTE Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság, továbbá az SZTE Füvészkert együttműködésével, a Szent-Györgyi Albert Agóra támogatásával jött létre.
SZTEinfo
Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI
