Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Mit ért a mai ember a kegyelem szó alatt, és mire gondol, ha a „pelyvához hasonlókról” hall? A Biblia szövegének köznyelvi megértése, fordításainak, parafrázisainak nyelvezete lesz a 34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia előadásainak fókuszában. A problémakör sok vonatkozásban hasonlít a tudományos közlések köznyelvi megértésének kérdéseihez.
A fordítástól a parafrázisig címmel rendezik meg az idei, 34. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciát augusztus 28-30. között a Gál Ferenc Egyetemen. Az 1989 óta évente megtartott ökumenikus karakterű konferencia rendre az akadémikus bibliakutatás megújító témáit tűzi programjára. Az idei téma abból a felismerésből indul ki, hogy a XX. század második felétől fokozatosan megváltozott nyelvhasználatban nincsenek már benne a korábban széles körben értett bibliai terminusok.
- A XX. század első felében vasárnaponként sokan jártak templomba, ezért az emberek értették a Biblia kifejezéseit. A katolikus prédikációk rendszerint bibliai parafrázissal kezdődtek, a régies fordítást pedig a pap saját szavaival igyekezett megmagyarázni a híveknek. Emiatt az emberek járatosak voltak a bibliai terminológiában, főleg a reformátusoknál, ahol a bibliaolvasás nagy hangsúlyt kap. Az új korszakban azonban a köznyelvet a média alakítja; az írott és audiovizuális tartalmakból pedig legtöbbször hiányoznak a vallási terminusok – fejtette ki Dr. Benyik György teológus, a konferencia igazgatója, a Gál Ferenc Egyetemen tanára.
Ebben a helyzetben az 1960-as évektől megjelentek az úgynevezett köznyelvi fordítások. Eugene A. Nida baptista prédikátor, fordításteoretikus megalkotta a bibliafordítás üzenetcentrikus koncepcióját, amely arra alapult, hogy a Biblia a köznépnek szóljon, ahogyan az újszövetségi Szentírás sem Homérosz görög nyelvén, hanem a közgörög nyelven íródott. A köznyelvi bibliák a beszélt nyelvhez próbálják közelíteni a nemzeti nyelvű fordításokat. Ezek a fordítások nem a hivatalos bibliafordítások szerepét veszik át, hanem a templomba nem járó generációknak szólnak. A köznyelvi Bibliák közé tartozik például a Good News Bible (1976), amely az amerikai angol beszélt nyelvet célozza meg, a Gute Nachrischt für Sie (1968) pedig német köznyelvi ökumenikus fordítás lett. Olasz nyelven Giovinezza perenne della Bibbia (1988) címmel jelent meg fordítás.
A konferencia az 1980 és 2022 között keletkezett köznyelvi bibliafordítások nyelvezetének áttekintése mellett szemügyre veszi a gyakran használt bibliai parafrázisok jelentésváltozásait is. Ezek a Bibliából származó közhasználatú tartalmi idézések a maguk korában elősegítették a Biblia köznyelvi megértését. Mostanra viszont vagy kikerültek a nyelvből, vagy az egykor bibliai szakrális jelentést hordozó szavak egészen más jelentést kaptak.
A jelenség felmérésére a Szeged-csanádi Egyházmegye katetikai irodája mintegy 3000 hitoktatásra járó általános iskolás és középiskolás tanuló részvételével készített tesztet, amelynek eredményeit a konferenciát megelőző kerekasztal beszélgetésen ismertetik majd. A kegyelem szót például a gyerekek egyáltalán nem vallási értelemben értik, hanem úgy, hogy a bíróságon elengedték valakinek a büntetését. A „pelyvához hasonlók” bibliai kifejezést sem úgy értik, hogy elsodor valakit a szél, hanem a gyengéd, a puhány, sőt, a hajléktalan jelentés is megjelent. „Az Úr jelet tett Kainra” bibliai kifejezésre adott megfejtések pedig a kultúraváltozás teljes skáláját bemutatják: „fordított keresztet kapott”, „szépségjegyet kapott”, „átkot szórt rá”, „megáldotta”, „megkeresztelte”, „büntetést adott neki”, „megszentelte”, „megjegyezte magának”, „egy jelzést rakott Kainra”, „új rangot adott neki, előléptette”, „pajzsot tett rá, hogy meg ne gyilkolják (gamer megfejtés)”, megszimbázta (jelet tett a homlokára, az Oroszlánkirály című Disney rajzfilm nyomán)”.
A felmérés egyben arra is utal, hogy a tanulók számára milyen problémák kísérik a régi irodalom értelmezését.
A konferencia előkészületeként Dr. Benyik György a mesterséges intelligenciát is segítségül hívta. Gyakran használt bibliai perikópákat (bibliai idézeteket) adtak a GPT-nek három jelentős magyar bibliafordításból, hogy megtudják, óvodások, kisiskolások és gimnazisták szókincsével, valamint a magyarországi napilapok sztereotípiáival hogyan is hangzanának ma. Jellemző, mondja a teológus, hogy a Biblia szakrális mondanivalója ezekből a nyelvi adatbázisokból alig derül ki, vagy innen is a megváltozott értelmezést lehet megkapni.
A hittudományi főiskolai tanár úgy véli, a megfelelően felkészített mesterséges intelligenciát idővel talán arra lehet majd használni, hogy a nagy teológiai kézikönyvek adatbázisát a többi tudományág számára is érthető akadémiai nyelvre „lefordítsák”.
- Szükség lehet arra is, hogy a mostani teológiai tudományt olyan nyelvhasználattal is terjesszük, hogy azt a más diszciplínákat művelő professzorok is meg tudják érteni. A tavalyi konferencia kötetéből például négy tanulmányt fogunk a teológusi tudományos magyarról általános magyar értekezési nyelvre fordítani, hogy megvizsgáljuk e tudománykommunikáció problémáit. Az interdiszciplinaritás ugyanis a bibliakutatásban legalább annyira fontos, mint más tudományokban. Jelentős kérdés lesz például azt megvizsgálni, hogy a határtudományokból milyen bibliai kifejezések mentek át a köznyelvbe, és azokat lehet-e alkalmazni a Biblia fordításaiban.
Panek Sándor
A borítóképen: A 42 soros mainzi Gutenberg-Biblia (1455).
