Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megnyílt a Neohelicon összehasonlító irodalomtudományi folyóirat fennállásának 50. évfordulóján rendezett nemzetközi irodalomtudományi konferencia. Az esemény résztvevőit Prof. Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese köszöntötte, majd Prof. Dr. Pál József irodalomtörténész, a Neohelicon társfőszerkesztője és Lucia Boldrini, a University College London tanára, a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (International Comparative Literature Association) elnöke emlékezett meg a rangos magyar komparatisztikai folyóirat múltjáról.
Dr. Pál József megnyitójában megemlítette, hogy a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaságnak két magyar irodalomtörténész is vezetője volt: 1970 és 1973 között a szegedi születésű Sőtér István, valamint a Neohelicon megalapítója, Vajda György Mihály, aki egyben a szegedi egyetemen működő Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék alapító egyetemi tanára is volt. Dr. Pál József felidézte, hogy a folyóiratnak, akárcsak a Szegedi Tudományegyetemnek, kolozsvári gyökerei vannak. A lap alcíme, Acta Comparationis Litterarum Universarum, mindennél beszédesebben utal arra, hogy Vajda György Mihály az alapításkor a hasonló címmel Kolozsvárott 11 évig kiadott komparatisztikai lapot tekintette a Neohelicon elődjének. Dr. Pál József kiemelte, hogy az említett kolozsvári folyóirat volt a világ első komparatisztikai lapja; 1878 és 1888 között Lomnitz Meltzl Hugó és Brassai Sámuel adta ki, és benne 30 nyelven jelentek meg irodalomtudományi írások, szerkesztési elvei pedig kreatívabbak voltak, mint Max Koch később kiadott első német komparatisztikai lapjában.
Prof. Dr. Zakar Péter köszönti a konferencia résztvevőit. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Prof. Dr. Pál József, a Neohelicon folyóirat főszerkesztője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A lapot 1973-tól Vajda György Mihály és Szabolcsi Miklós vezette, előbbi 1998-ban, 84 éves korában adta át a folyóirat szerkesztését tanítványának, Pál Józsefnek, aki a megnyitón megemlékezett a folyóirat elhunyt szerkesztő munkatársairól, Szili Józsefről és Eva Kushnerről is. Végül a szegedi irodalomtörténész tudományos kihívásokban és emberi tapasztalatokban gazdag három napot kívánt a nemzetközi konferencia résztvevőinek.
Lucia Boldrini, a University College London tanára, a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (International Comparative Literature Association) elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Lucia Boldrini megnyitó beszédében elmondta, amikor a Neohelicon társfőszerkesztője, Hajdu Péter irodalomtörténész felkérte a részvételre, egyszerre letöltötte a Neohelicon 49 évfolyamának cikkeit. „Egy maraton volt elolvasni, de érdekes időtöltésnek és különleges intellektuális utazásnak bizonyult. Az összehasonlító irodalomtudomány fejlődését mutatta meg, és a folyóirat lapszámaiban a komparatisztika tudományág és a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudományi Társaság (ICLA) panteonjába tartozó nevekkel találkoztam.” Lucia Boldrini szerint a maratoni olvasás azt is megmutatta, hogy az ICLA a Neoheliconnal párhuzamosan változott. Példaként hozta fel, hogy a francia nyelvnek a Neohelicon első évfolyamaiban jóval nagyobb szerepe volt, mint ma. „Az angol mint közvetítőnyelv előretörésével szemben nagy a kísértés, hogy sajnálkozzam, amiért más nyelvek visszaszorultak. Ugyanakkor ez együtt járt az összehasonlító irodalomtudomány fókuszának kiszélesedésével, valamint azzal, hogy fokozatosan a nem erősen nyugat-centrikus kultúrák is megjelentek témái között.” A londoni irodalomkutató szerint elsősorban a Kelet-ázsiai és kínai, a nem-európai irodalomelméleti témákkal foglalkozó kutatók száma növekedett meg a Neohelicon folyóiratban. Lucia Boldrini is megemlékezett a folyóirat és az ICLA régi szerzőről és szerkesztőiről, majd azzal a reménnyel zárta beszédét, hogy 2073-ban a mai fiatalok közül lesznek, akik a 100 éves Neohelicon lapszámait olvassák majd vissza: „semmi kétségem afelől, hogy olyan élvezetesnek, ösztönzőnek és izgalmasnak fogják találni, mint én az első 50 évet”.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A Neohelicon 50 konferencia első napjának egyik nyitó előadása kapcsán Dr. Kelemen Zoltán irodalomtörténésszel beszélgettünk József Attila Tiszta szívvel című versének cigány népköltészeti gyökereiről. A három napos konferencia programja itt érhető el.
SZTE Info
A borítóképen: Zakar Péter, Pál József, Lucia Boldrini és Hajdu Péter a Neohelicon 50 konferencián. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
