Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Könnyebb összeszámolni, mire nem használják az mRNS-t” – összegezte az SZTE hírportál a Novo Nordisk Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem konferenciáján prezentáló 15 kutató közül 7 előadását. A 2024. november 7-8. közötti szimpózium további 8 rangos szereplője – Rein Verbeke, Nicolas Manel, Kis Zoltán; Pardi Norbert, Katrien Remaut, Gerald Schwank, Jakus Zoltán, Karikó Katalin – kutatási témáját alább ismertetjük azok számára, akik nem voltak jelen a konferencián.
„Szegedre figyel a világ - elkezdődött az mRNS-konferencia” – írtuk 2024. november 7-én, amikor a szimpóziumot megnyitó köszöntőjét személyes élményeivel színesítette Karikó Katalin, az SZTE professzora, aki alma materébe hozta a biológia kis szeletével foglalkozó, de nagy fontosságú, mert a gyógyítás jövőjét meghatározó témáját.
A Novo Nordisk Prize elismerést elnyert Drew Weissman, Uğur Şahin és Karikó Katalin a Novo Nordisk Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem támogatásával megvalósuló „mRNA Conference Szeged” helyszínén, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban
A „Miről szóltak a szegedi mRNS-konferencia előadásai?” kérdésre válaszoló cikkünk első – „Könnyebb összeszámolni, mire nem használják az mRNS-t” című – része 7 kutató, azaz Drew Weissman, Karin Loré, Nógrádi Antal, Uğur Şahin, Robin Shattock, Persephone Borrow, Kiss Tamás prezentációját ismertette dióhéjban. Alább – a konferencia menetét is jelezve – további 8 tudós – Rein Verbeke, Nicolas Manel, Kis Zoltán; Pardi Norbert, Katrien Remaut, Gerald Schwank, Jakus Zoltán, Karikó Katalin – kutatási témáját mutatjuk be.
Óriási érdeklődés kísérte az „mRNA Conference, Szeged” előadásait: a prezentációk után sok-sok kérdést kaptak a kutatók
Az „mRNA Conferece Szeged” első napján – a Novo Nordisk Alapítvány két vezetőjének prezentációja, továbbá Drew Weissman és Karin Loré előadása után kapott szót Rein Verbeke és Nicolas Manel.
A Novo Nordisk Alapítvány és a Novo Nordisk Prize bemutatásával kezdődödött az „mRNA Conference, Szeged” program
REIN VERBEKE: Alfa-galaktozilceramiddal adjuvált mRNS rák elleni vakcina klinikai átültetése (Clinical Translation of an mRNA Cancer Vaccine Adjuvanted with Alpha-Galactosylceramide)
Rein Verbeke
A Genti Egyetem Nanogyógyszerészeti Kutatócsoportjának senior posztdoktora, valamint a Genti Nanogyógyszerészeti Központ igazgatója Rein Verbeke. Doktori értekezésében az mRNS-LNP-k tervezésével és az mRNS-vakcinák adjuváns, immunválaszt stimuláló hatásával foglalkozott. 2022-ben az LNP-k mRNS-vakcinák immunogenitásában betöltött szerepét vizsgálta a Brit Kolumbiai Egyetem egyik kutatócsoportjában.
A COVID-19 járvány során a Comirnaty (BNT162b2) és Spikevax (mRNA1273) vakcinák által kialakított védelem hatékonysága bizonyította, hogy az mRNS alapú vakcinák az oltóanyagok következő generációját jelentik. Az mRNS-vakcinák további fejlesztésének célja, hogy fertőzések megelőzésén kívül rák kezelésére is alkalmazhatók legyenek. Ilyen irányú kutatások során kiderült, hogy adjuvánsokkal (immun-stimulánsokkal) kombinálva fokozható az immunválasz. Az adjuvánsként alkalmazott α-galaktozil-ceramid (αGC) lipid nanorészecskékben való beépítésével sikerült megerősíteni a sejtalapú immunválaszt, amelyet szélesebb körű veleszületett immunaktiváció kísér. Az első így létrehozott vakcina már emberi klinikai tesztelés alatt áll nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek körében.
Az SZTE professor emeritusa, Boros Imre az mRNS-konferencia több előadójától is kérdezett
NICOLAS MANEL: Immunterápia egy cGAS mRNS-sel (Immunotherapy with a cGAS mRNA)
A francia Montpellier-i Egyetemen doktorált Nicolas Manel, majd posztdoktori képzését a New York-i Egyetemen végezte. A párizsi Curie Intézet egyik vezető INSERM-kutatója. A kutató csoportja úttörő szerepet játszott a cGAS-STING útvonal vizsgálatában a HIV-fertőzéssel összefüggésben. Jelenleg a veleszületett receptorok szabályozását vizsgálják vírusokra és a saját szervezetre adott válaszban, ezek fejlődését az öregedés során, valamint lehetséges felhasználásukat az immunterápiában.
Nicolas Manel
A DNS-érzékelő cGAS-STING útvonalat stimuláló szerek a rák immunterápiájában már preklinikai és klinikai környezetben is vizsgálat alatt állnak, azonban az optimális aktiválási módszer még nem tisztázott. „A kutatás során egy nukleozid-módosított mRNS-t terveztünk, amely a cGAS* nevű, exogén DNS nélkül is autoaktiválódó cGAS formát kódol, és lipid nanorészecskék segítségével történő szisztémás beadás révén endogén cGAMP termelést indukál, ami aktiválja a STING útvonalat. Az így beadott cGAS*-mRNS-LNP anti-tumorális hatást vált ki különböző szinergikus daganatos modellekben, a CD8+ T-sejtek aktiválódása és a tumoros antigének felismerésének elősegítése által, így új lehetőséget kínál a rák immunterápiájában” – mutatta be témáját az előadó.
Prezentációját Nógrádi Antal, az SZTE professzora után mutatta be Kis Zoltán.
Kis Zoltán
KIS ZOLTÁN: Intenzifikált, folyamatos és digitalizált, kiváló minőségű mRNS-gyógyszerek előállítása alacsony költséggel (Intensified, Continuous and Digitalised Production of High-Quality mRNA Medicines at Low Cost)
A Sheffieldi Egyetem egyetemi docense és az Imperial College London tiszteletbeli oktatója Kis Zoltán. Kutatócsoportja az RNS-alapú vakcina- és terápia gyártási technológiák fejlesztésével foglalkozik. Kutatásának célja, hogy lehetővé tegye az RNS-alapú vakcinák gyors, magas minőségű és költséghatékony előállítását, függetlenül a betegségtípustól.
Az mRNS technológia forradalmasítja a vakcinák és terápiák fejlesztését különböző betegségek ellen, így növelve a keresletet a skálázható, költséghatékony gyártási folyamatok iránt. „Több korszerű technológiát egyesítünk: az intenzív termelési módszereket, a fejlett analitikát, a számítógépes modellezést és a valós idejű adatelemzést. A Digitális Tervezés általi Minőség (QbDD)-elvünk lehetővé teszi a kritikus folyamatparaméterek és minőségi jellemzők közötti kapcsolatok létrehozását, elősegítve az automatizálást és kontrollt” – magyarázta az előadó. A gyártási egységműveleteket átállították a batch, tételenkénti gyártásról folyamatos műveletekre. Ezzel jelentősen növelik a bioreaktorok termelékenységét, elérve a hozam 7-10-szeres javulását. „Új, intenzív, folyamatos oligo-dT kromatográfiai módszerünk a magas visszanyerési arány mellett biztosítja az mRNS integritását és tisztaságát. Az új digitalizált folyamatkonfigurációk pedig csökkentik a magas minőségű mRNS-gyógyszerek gyártási költségeit” – fogalmazott a kutató. Ezek az előrelépések felgyorsítják az mRNS-alapú terápiák fejlesztését és tömeggyártását, ezáltal globálisan javítják a betegek helyzetét.
Uğur Şahin és Karikó Katalin
Uğur Şahin zárta az első konferencianapot, a másodikat, a 2024. november 8-i tanácskozást Robin Shattock előadása nyitotta, majd Pardi Norbert mutatta be prezentációját.
PARDI NORBERT: Lipid nanorészecskék mRNS vakcina szállítására (Lipid Nanoparticles for mRNA Vaccine Delivery)
A Pennsylvaniai Egyetemre 2001-ben érkezett, jelenleg a Perelman School of Medicine Mikrobiológiai Tanszékének docenseként saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert biokémiából és genetikából szerzett doktori fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen. Úttörője a nukleozid módosított mRNS-vakcinatechnológiának, mely területen mérföldkőnek számító tanulmányokat publikált.
Pardi Norbert
A lipid nanorészecskék a jelenlegi mRNS-vakcinák alapvető összetevői. Az előadó az mRNS-lipid nanorészecskék mint szállítóeszközök mechanisztikus eredményeit tárgyalta. Időrendbe szedve mutatta be, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük az RNS instabilitása miatt. Azt a problémát, hogy az RNS rosszul fordítódik át a fehérjére, olyan módosítások váltották ki, mint például az uridin- pszeudouridin-csere. A célba juttatásra a választ a lipid nanorészecskékbe csomagolással oldották meg. Kiderült: annak az LNP-nek, amivel célba juttatják az mRNS-molekulát, létezik egy plusz hatása: erősíti magának a vakcinának a hatékonyságát. Erre akkoriban nem számítottak a kutatók.
Pardi Norbert arra a kérdésre is válaszolt, hogy miként lehet úgy összerakni és módosítani magát azt a lipid részecskét, amibe becsomagolják az RNS-t, hogy különböző célokra legyen jó. A lipid részecskék komponensei: a polietilén glikol, a foszfolipidek, az ionizálható lipidek. Az ezek különböző arányaival készült LNP-k másképpen tudnak immunválaszt kiváltani, másmilyen adjuváns hatással rendelkeznek. Az eltérő lipidek aránya alapján készült LNP-vel eltérő szervekbe – például a szívbe vagy a lépbe – lehet bejuttatni az RNS-t. Előadása fő témáját a saját, részben még megjelenés előtt álló tanulmányaira építette.
Megmozgatta és kérdésekre sarkalta a résztvevőket Pardi Norbert vadonatúj eredményeket közlő prezentációja.
(Pardi Norberttel kutatásairól rövidesen interjút közlünk.)
A konferencia szünetében (balról jobbra) Pardi Norbert, Gácser Attila és Drew Weissman
Az SZTE-hez kötődő kutató után Persephone Borrow adta elő mondandóját, majd Katrien Remaut következett.
KATRIEN REMAUT: Lipid nanorészecskék által közvetített mRNS-szállítás a retinába (Lipid Nanoparticle Mediated mRNA Delivery to the Retina)
Katrien Remaut
A Genti Egyetem docense Katrien Remaut. Több mint 100 tudományos publikáció szerzője, és szerkesztői szerepet tölt be jelentős gyógyszerészeti folyóiratoknál. Munkájának középpontjában a biztonságos és hatékony retinális mRNS-szállításra alkalmas lipid nanorészecskék kifejlesztése áll.
Az mRNS retinába történő bejuttatása ígéretes lehet különböző szemészeti betegségek kezelésére, mivel rövid ideig tartó fehérjekifejeződéstbiztosít, amely hasznos lehet például sejtátprogramozás vagy génszerkesztés során. Az mRNS hatékony bejuttatása azonban kihívást jelent a számos sejten kívüli és sejten belüli akadály miatt, amelyeket az előadás részletezett is. Az eddigi kutatások során különböző lipid nanorészecske (LNP) formulációkat teszteltek, melyek közül néhány jól védte az mRNS-t a lebomlástól, azonban a retina felszínét borító ILM-membrán jelentős akadályt jelentett az mRNS retinába jutásában.
A második konferencianap első felét az SZTE alumnusa, Kiss Tamás előadása zárta. Egy rövid szünet után Gerald Schwank, Jakus Zoltán következett.
GERALD SCHWANK: In vivo génszerkesztés egerekben és makákókban mRNS-LNP szállítás segítségével (In Vivo Genome Editing in Mice and Macaques Using mRNA-LNP Delivery)
Gerald Schwank
A Zürichi Egyetem orvosi kar docensének, Gerald Schwanknak szakterülete a transzlációs genomszerkesztés. 2015-ben saját laboratóriumot hozott létre, kutatásait a Svájci Nemzeti Tudományos Alap (SNSF) és az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatja.
Az mRNS lipid nanorészecskék (mRNS-LNP) használata új és ígéretes módszer a génszerkesztők májba juttatására, amely biztonságosabb, mint a vírus-alapú megoldások, és lehetővé teszi az átmeneti génszerkesztést, valamint az ismételt kezelést. Ezzel a módszerrel sikerült többféle génszerkesztő eszközt (például CRISPR-Cas9 és bázis-szerkesztők) bejuttatni a májsejtekbe, mind preklinikai (laboratóriumi), mind klinikai környezetben. „Kutatásaink során egereknél és makákóknál hatékonyan javítottunk olyan genetikai hibákat, amelyek például a fenilketonuriát okozzák (PKU), és részletes elemzést végeztünk a máj különböző részeiben, hogy lássuk, hol történik a génszerkesztés” – magyarázta az előadó.
JAKUS ZOLTÁN: Nukleozid-módosított mRNS-alapú platform kifejlesztése a szervspecifikus nyiroknövekedés kiváltására és a kísérleti nyiroködéma visszafordítására (Development of a Nucleoside-modified mRNA-based Platform to Induce Organ-specific Lymphatic Growth and Reverse Experimental Lymphedema)
Jakus Zoltán
A Semmelweis Egyetem docense Jakus Zoltán, általános orvostudományból szerzett doktori, valamint molekuláris és sejtfiziológiából PhD-fokozatot. Posztdoktori munkáját a Pennsylvania Egyetemen végezte. Kutatócsoportja a nyirokrendszer szervspecifikus funkcióit és a limfangiogén jelátvitelt vizsgálja a preklinikai állatmodellekben.
A nyirokrendszer hiánya vagy működési zavara másodlagos nyiroködéma kialakulásához vezet, ami súlyosan rontja az érintett szervek működését és a betegek életminőségét. „Jelenleg nincs végleges kezelés a nyiroködéma számára, ezért lipid nanorészecskékbe (LNP) zárt nukleozidmódosított mRNS-t használtunk, amely a Vascular Endothelial Growth Factor C (VEGFC) kódolására szolgál, hogy csökkentse a nyiroknövekedést és csökkentse a kísérleti nyiroködémát egérmodellekben” – magyarázta az előadó. Az eredmények azt mutatták, hogy egy alacsony dózisú mRNS-LNP egyszeri alkalmazása tartós nyiroknövekedést és működő nyirokhálózatot eredményezett, ami visszafordította a kísérleti nyiroködémát anélkül, hogy jelentős mellékhatásokat okozott volna.
Végül Karikó Katalin mutatta be prezentációját, s zárta le az „mRNA Conference Szeged” programot.
KARIKÓ KATALIN: Az mRNS fejlesztése a terápiához - Az én utam (Developing mRNA for Therapy – My Journey)
Karikó Katalin
A Szegedi Tudományegyetem professzora és a Pennsylvaniai Egyetem „adjunkt professzora” Karikó Katalin. Ő az mRNS-alapú terápiás technológia úttörője, aki felfedezte, hogy a nukleozidmódosítások csökkentik az mRNS immunogenitását. Ez bővíti az mRNS terápiás alkalmazásait. Ez a Drew Weissmannal közös szabadalma az alapja a BioNTech/Pfizer és Moderna COVID-19 vakcináknak. Eredményeikért megosztva kapta a 2023-as fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Korábban a BioNTech alelnöke és az RNARx társalapítója volt.
A Novo Nordisk Alapítvány támogatásával az alma materébe hozott szimpózium záró előadásában a Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolta, elhelyezte térben és időben az mRNS-sel kapcsolatos kutatásokat. Elmondta: az mRNS-t 1961-ben fedezték fel, és 60 évnek kellett eltelnie az első FDA által jóváhagyott mRNS-alapú vakcináig a COVID-19 pandémia idején. Ezen évtizedek alatt számos tudós komoly előre lépéseket ért el. Például 1978-ban kimutatták, hogy az izolált mRNS-ek képesek fehérjét termelni emlős sejtekben. Az 1984-ben bevezetett in vitro transzkripció lehetővé tette, hogy bármilyen kívánt fehérje kódolására mRNS-t állítsanak elő a megfelelő DNS felhasználásával. „Az mRNS orvosi felhasználását kezdetben korlátozta gyulladáskeltő természete, de kollégáimmal sikerült megoldani ezt a problémát az uridin pszeudouridinnal való helyettesítésével” – emlékeztett. Ez hozzájárult a lipid nanorészecskékkel formulázott nukleozidmódosított mRNS potenciális védőoltásként való alkalmazásához.
Bemutatta, a hírvivő RNS hogyan jutott el a jelenig, és – a 2024. november 7. és 8. közötti nemzetközi mRNS-konferenciát korábbi előadóihoz hasonlóan – felvillantotta a jövő lehetőségeit.
Nem titok: a szegedi előadásra fölkért meghívottak körét, az előadások sorrendjét Karikó Katalin határozta meg. (A prezentációval jelentkező előadók közül Joanna Kowalska nem tudott részt venni a szegedi programon.)
Az SZTE professzora a 2013-ban létrehozott „International mRNA Health Conference”, az mRNS-technológia fejlődését évente bemutató nonprofit találkozó egyik alapítójaként és szervezőjeként ismeri és nyomon követi a téma nemzetközi trendjeit. Így aztán nem véletlen, hogy a szegedi mRNS-konferencia megelőzte a 12. International mRNA Health Conference bostoni programját. Ezen a 2024. november 12-14. közötti, részben virtuális, 900 érdeklődőt vonzó tanácskozáson a szegedi szimpóziumról is szót ejtettek azok az előadók, akik mindkét programon részt vettek, vagyis Karikó Katalin, Drew Weissman és Pardi Norbert, a Szegedi Tudományegyetemhez is szoros szálakkal kötődő három kutató.
(Az „mRNA Conference Szeged” szimpózium értékelését folytatjuk.)
SZTEinfo
Köszönjük Adamecz Dóra, Csikós Máté, Papp Csaba, Szilovics Zóra, Tasi Zsolt és Veres Éva PhD-hallgatók (SZTE Biológiai Intézet) segítségét.
Fotók: Kovács-Jerney Ádám, Sahin-Tóth István
A nyitó fotón: Az „mRNA Conference Szeged” előadói – Persephone Borrow, Katrien Remaut, Robin Shattock, Karin Loré, Nicolas Manel, Jakus Zoltán, Gerald Schwank, Pardi Norbert, Uğur Şahin, Karikó Katalin, Drew Weissman, Martin Ridderstråle, Nógrádi Antal, Rein Verbeke, Jørgen Frøkiær, Kiss Tamás. Fotó: Kovács-Jerney Ádám, Sahin-Tóth István
*
Az "mRNA Conference Szeged" programról írtuk (a 2024. november 7-8. közötti szimpóziumon innen és túl):
Őssejtektől tanulták el az mRNS-terápia hasznos fehérjéit – interjú Prof. Dr. Nógrádi Antal idegkutatóval
mRNA: More Applications than Limitations - Highlights from the mRNA Conference
Könnyebb összeszámolni, mire nem használják az mRNS-t - Miről szóltak az mRNS-konferencia előadásai?
"Hajt minket a tudásvágy, akár hajnali 3-kor is eszmecserét folytatunk" – Karikó Katalin és Drew Weissman sajtótájékoztatója
Szeged in the global spotlight as mRNA Conference kicks off
Szegedre figyel a világ - elkezdődött az mRNS-konferencia
A Karikó Katalin által kutatott hírvivő RNS a tananyagnak is része – az SZTE Gyakorló Gimnázium biológiaóráján jártunk
Countdown to the mRNA Conference: University of Szeged rolls out the red carpet
Hogyan várja egyetemünk az "mRNA Conference Szeged" vendégeit?
Beyond Vaccines: Dive into the World of mRNA with Coursera’s Latest Course
Az mRNS-technológia nem merül ki a védőoltásokban – erre is rávilágít a Coursera kurzusa
Fueling innovation: Why Novo Nordisk is backing the Szeged mRNA Conference
Miért támogatja a Novo Nordisk a szegedi mRNS-konferenciát?
A real eye-opener: Coursera’s free course on mRNA
Érdemes elvégezni, ahaélményt nyújt a Coursera mRNS-ről szóló ingyenes kurzusa
Úttörő mRNS-kutatások a Szegedi Tudományegyetemen – Új kutatóközpont épül a jövő mRNS-innovációinak
New advances in mRNA research spark hope – one year after Katalin Karikó’s Nobel Prize win
Felpörgött, új reményeket kelt az mRNS-kutatás – Egy évvel Karikó Katalinék Nobel-díja után
Egy Nobel-díjas hétköznapjai – Karikó Katalin egy philadelphiai parki padról és az mRNS kutatóiról
University of Szeged to host two-day conference on the ‘Swiss Army knife’ of medical science
Az orvostudományi fejlesztések svájci bicskájáról rendeznek kétnapos konferenciát az SZTE-n
*
Karikó Katalin programjairól és a Nobel-díjas kutatóhoz kapcsolódó rendezvényekről írtuk 2024. novemberében és októberében (az „mRNA Conference Szeged” szimóziumon innen és túl):
MTÜ – Kutatódiákok előadásainak ad keretet a Karikó Katalin útját bemutató SZTE-vándorkiállítás
Miként ünnepli ma a Penn és Amerika a Nobel-díjas Karikó Katalint?
Dedikálástól dedikálásig – MTÜ-nyitány a Nobel-díjas Karikó Katalinnal
Nyílt alkotói pályázatot hirdet az SZTE a Karikó Katalin által alapított JATE-díj megtervezésére
Az SZTE alumni közössége faültetéssel és emléktábla elhelyezésével tisztelgett Prof. Dr. Karikó Katalin és Nobel-díja előtt
Díszdoktorokat avattak az Egyetem Napján, átvette egyetemi tanári kinevezését Karikó Katalin
„A barátaim velem vannak” – megnyílt Sahin-Tóth István fotókiállítása Karikó Katalin díjairól
Karikó Katalin inspiráló tanácsokat ad az SZTE Innovációs Napján
Heuréka! kiállítás Budapesten és díjátadó Philadelphiában – Tabló itt és szelfi ott a Nobel-díjas Karikó Katalinnak
