Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Hova tűnt az a 25 ezer nap?” – kérdezte önmagától Karikó Katalin. A Szegedi Tudományegyetemen biológussá lett biokémikus a közösségi oldalára értesítést kapott: 2023. június 29. az a dátum, ami arról lehet nevezetes, hogy 25 ezer nappal korábban született erre a világra. A tudós „költői kérdésére” választ keresve néztük meg, mi minden történt Karikó Katalinnal, a többszörös akadémikussal, az SZTE professzorával egyetlen nyári hónap alatt.
Ha június-július, akkor családi program. Így valahogy tervezte Karikó Katalin. Az mRNS-kutatóként felfedezéseivel a Covid-19 pandémia megfékezésében kulcsszerepű tudós képzeletbeli határidőnaplójában a nyári vakáció idején csak „Philadelphia” szerepelt. A terv szerint nővére és férje társaságában múlatta az időt, kis unokáival foglalkozott. Ám a családi programot többször is meg kellett szakítania.
Az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) legújabb tagjai
„Legyenek ellenállóak a kudarcokkal szemben!” Higgyenek képességeikben!” „Azokra a dolgokra összpontosítsanak, amelyeket meg tudnak valósítani!” Ezt üzeni Karikó Katalin a fiatal tudósoknak abból az alkalomból, hogy az EMBO tagjává választották. „Az EMBO-ban betöltött pozíciómat arra szeretném használni, hogy inspiráljam a fiatal tudósokat” – olvastuk @kkariko legutóbbi Twitter-bejegyzésében.
Az European Molecular Biology Organization (EMBO) több mint 2000 tagja közé választották Karikó Katalint. Ennek az 1964-ben alapított Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek az a célja, hogy támogatást nyújtson a tehetséges kutatóknak pályafutásuk minden szakaszában, hogy elősegítse az élettudományi kutatásokat és a tudósok találkozásait konferenciákon. Kurzusok, workshopok, előadások és EMBO Press kiadványok terjesztik a legújabb kutatási eredményeket. Az EMBO részt vesz a tudománypolitika alakításában.
A kutatói kiválóság alapján évente választanak új EMBO-tagokat. 2023. július 4-től 69 tudós több mint 20 ország képviseletében nyert jogot az EMBO-tagságra.
Színes és kiterjedt az EMBO-tagok hálózati térképe. Az idei listán két magyar névre bukkantunk. Az SZTE professzora, Karikó Katalin a korábbi munkahelye, a University of Pennsylvania képviseletében, Szabó Ildikó pedig a Páduai Egyetem professzoraként szerepel a névsorban.
Az EMBO honlapján kutakodva tudtuk meg, hogy a magyarországi kutatóhelyekről érkezett EMBO-tagok közül, például Pál Csaba akadémikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont neves munkatársa EMBO-tagként tartott vitaindító előadást a 2019-es heidelbergi taggyűlésen.
A Nobel-díjas „szekció” is kiterjedt. A 91 EMBO-tag Nobel-díjas közül például az őssejtkutató Shinya Yamanakával munkakapcsolatot ápol Karikó Katalin; Tim Hunt, Eric F. Wieschaus, Erwin Neher, Bert Sakmann, Ada E. Yonath, Aaron Ciechanover többször is vendégeskedett a Szegedi Tudományegyetemen.
Az EMBO a 2023. október 25. és 27. közötti éves taggyűlésén köszönti az újoncokat.
Karikó Katalin az EMBO új tagja
Első kémiai kitüntetése, a Solvay-díj nyerteseként köszöntötték 2023. június 28-án Karikó Katalint, a TIME 2021-es listáján a 100 legbefolyásosabb ember közé választott biokémikust. A „Covid19 oltás mögött álló tudós” csatlakozott az áttörő felfedezésekkel foglalkozó „Kreatív órához”.
„Greenlight for Girls, a g4g kiváló program a lányok, a női tudósok következő generációjának inspirálására” – indokolta a világhíres kutatónő, miért vállalkozott arra, hogy online csatlakozzon és előadást tartson, beszélgessen a nyári programba bekapcsolódó fiatalokkal.
A szervezők szerint a „szórakoztató, kreatív, pörgős óra” arra ösztönözte a lányokat, hogy a STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) tárgyakat tanulják.
„A Greenlight for Girls, a g4g kiváló program a lányok, a női tudósok következő generációjának inspirálására” - fogalmazott Karikó Katalin.
Akadémiai feltalálókat emel ki a „névtelenségből” a NAI Fellows Program. A National Academy of Inventors (NAI) 2022-ben tagjai közé beválasztották Karikó Katalint és amerikai kutatótársát, Drew Weissmant. A University of Pennsylvania munkatársaiként azért lehetnek NAI-tagok, mert – társaikhoz hasonlóan – „innovációs szellemről tettek tanúbizonyságot olyan kiemelkedő találmányok létrehozásában, amelyek kézzelfogható hatást gyakoroltak az életminőségre, a gazdasági fejlődésre és a társadalom jólétére”.
A Karikó-Weissman duó mRNS-sel kapcsolatos eredményei tették lehetővé az első két, az FDA által jóváhagyott Covid19 vakcina kifejlesztését. Ezek az oltóanyagok kulcsfontosságú felfedezésként nyitották meg az utat a globális világjárvány leküzdésére. Ugyanakkor ez a vakcinaplatform forradalmasíthatja a hatékony és biztonságos oltóanyagok előállítását és terápiák kidolgozását – olvasható a laudációban.
A NAI-határozatot a 2022. december 21-én ismertető UPenn-közlemény arra is kitér, hogy Karikó Katalin számos díjat nyert már, többek között a Lasker-DeBakey Klinikai Orvostudományi Kutatási Díjat, a Breakthrough Prize in Life Sciences, az Asturias Princes Awardot, az Albany Medical Center Prize in Medicine and Biomedical Research, valamint a Vilcek Prize for Excellence in Biotechnology kitüntetést.
Washingtonba hívták 2023. június 27-re Karikó Katalint, aki – 168 társával egyetemben - a National Academy Inventors 12. éves találkozóján fényképezkedhetett volna a 2022-es NAI ösztöndíjasokkal. A NAI ösztöndíjasok 2022-es osztályának teljes névsora itt elérhető.
A Covid19 járvány miatt csúszott át 2023. június 21-23. közötti időszakra az 5th Annual RNTx szimpózium. A bostoni UMass Chan Medical School-ba vitaindító előadásra szóló korábbi felkérést teljesítette Karikó Katalin, a magyar biokémikus, aki kidolgozta a módszert a hírvivő ribonukleinsav (mRNS) biztonságos módosítására annak érdekében, hogy emberi felhasználásra is alkalmas legyen. Ez az innováció lefektette az mRNS-alapú vakcinák, köztük a COVID19 vakcina alapjait, és előrevetítette a rák és a szívbetegségek leendő terápiáit.
A bostoni konferencián az RNS-terápiák: A koncepciótól a klinikáig című témát fejtette ki Karikó Katalin és Pieter Cullis. A University of British Columbia professzora és Karikó Katalin munkakapcsolatának lényege, hogy a Szegedi Tudományegyetemről indult mRNS-kutató felfedezései és a kanadai professzor lipid nanorészecskékkel kapcsolatos fejlesztése alapozta meg a Pfizer-BioNTech és a Moderna által rekordidő alatt előállított Covid19 vakcinákat.
Az 5th Annual RNTx szimpozium programját megelőzően a két kutató együttműködésének eredményességét több, közösen elnyert tudományos elismerés is jutalmazta. A Karikó – Cullis páros kapta meg a svédországi Lundban a Camurus Lipid Tudományos Díjat. Karikó Katalin és amerikai kutatótársa, Drew Weissman, valamint Pieter Cullis közös kitüntetése a thaiföldi 2021. évi Mahidol Award, a vietnámi VinFuture Grand Prize kitüntetés. A kutatói hármas – más tudósokkal együtt – kapta meg a Canada Gairdner-díjat, a tajvani Tang-díjat.
A díjakkal elismert eddigi eredményeken túl Karikó Katalin és Pieter Cullis szólt a további kutatómunka lehetőségeiről is.
A hírvivő RNS-sel kapcsolatos eredményekről és nehézségekről az El Pais számára adott 2023. június 5-i interjúban is beszélt Karikó Katalin.
A molekuláris biológus Karikó Katalin Madrid Fotó: Álvaro García
A világhírű molekuláris biológus elmondta, hogy a hírvivő RNS nagyon nehezen jut át a különböző szöveteken és sejtrétegeken még akkor is, ha jól becsomagolják a „zsírcseppecskékbe”. Tehát a kapszulázás kulcskérdés. Fontos az is, hogy pontosan azonosítható legyen a célpont, mint a koronavírus esetében a tüskefehérje. Az mRNS ugyanis amint talál egy sejtet, amely azonnal elolvassa az utasításait, fehérjét készít.
Az RNS nem vethető be minden egyes daganattípus ellen sem, mert vannak olyan daganatok, amelyek láthatatlanok az immunrendszer számára. Ugyanakkor reménykeltő az a tudományos folyamat, amely folyamatosan korrigálja magát, mert újabb és újabb tudományos eredmények születnek a rák összetettségéről és az emberi immunrendszerről.
Karikó Katalin a hírvivő RNS vakcinák egyik megalkotója. Ezek világszerte milliók életét mentették meg. Ez a hatékony technológia az alapja a Covid19-oltóanyagoknak, és ez lesz az alapja más fertőző betegségek elleni védőoltásoknak. Egyes rákbetegségek ellenszere is az mRNS-alapú technológia lehet…
Újszászi Ilona
Fotó: Sahin-Tóth István, K. K., Álvaro García
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
