A világ 100 legbefolyásosabb embere között Karikó Katalin, az SZTE alumnája

Milyen az embereken, a személyiségeken keresztül a világ? A kérdésre adható választ színes képekben, riportokban és interjúkban szeretné olvasói elé vetíteni a Time. Az 1923-ban alapított amerikai hírmagazin vállalt küldetéseként többféle „leg”-es rangsort is készít. Az adott év 100 legbefolyásosabb emberét bemutató összeállítást először 1999-ben tettek közzé. A „Time 100” listájára kerüléssel a lap elismeri: az illető hatott a világra, tett a megváltoztatásáért, függetlenül tettei következményeitől – olvasható a Wikipedia szócikkében. A laphoz kötődő csoportok által összeállított névsorokból kiválasztott listáról az olvasók is szavazhatnak, eldönthetik, a jeles személyiségek közül ki kerüljön a címlapra.

Méltatás, de „rövid O-val”

A „Time 100” 2021-es listáján szereplő személyek részletes bemutatásának a bevezetőjében olvasható: „Ahogy a biokémikus és Nobel-díjas Jennifer Doudna írja, mindannyian, akik megkaptuk” az mRNS-alapú vakcinákat, elismeréssel adózunk „Karikó Katalin magyar tudósnak, aki évtizedeken át dacolt a szkeptikusokkal, kitartóan kutatta az mRNS-t mint a betegségek elleni küzdelem eszközét”.

A világ legbefolyásosabb személyeit hat kategóriába sorolták. A Felfedezők között 4. helyen szerepelteti Karikó Katalint a „Time 100” 2021. évi listája.

„KARIKÓ”, a 2021-ben ikonikussá vált családnév utolsó hangját a Time lapjain ékezet nélküli „o” jelöli. Holott a világhíressé lett biológus többször is nyilatkozta: ő magyar tudós, amit azzal is kifejez, hogy vezetéknevében őrzi a „hosszú ó-t”, az ékezetet, amit az angol nyelvterületre érkezők elsőként szoktak „elveszíteni” identitásuk jelei közül. Ennek az apró, egy betű fölötti vonásnak a hiányából szinte következik, hogy a „Time 100” listán bemutatott kutató méltatásában a Nobel-díjas laudátor egy szót sem említ Karikó Katalin 1985, az Amerikai Egyesült Államokba érkezése előtti életéről.

Miért választották Karikó Katalint a „Time 100” listájára? Mert a Kisújszállásról indult, a Szegedi Tudományegyetemen biológussá és biokémikus doktorrá lett tudósnak „az elmúlt három évtizedben végzett elhivatottsága segítette az mRNS vakcinák létrehozását”. A mondat idézőjelek közé tett részét Jennifer Doudna, a Berkley-i Egyetem Nobel-díjas professzora írta.

„Akkor kezdte tanulmányozni az RNS-t, amikor azt terápiás molekulaként többnyire érdektelennek tartották” – emlékeztetett Karikó küzdelmes kutatómunkájára Doudna.

Miért csodálja a laudátor „a ma a BioNTech alelnöke” poszton dolgozó tudóst? Mert kitartott az ötlete mellett, amelynek a kibontásáért és megvalósításáért hajlandó volt együttműködni másokkal is. Szerinte Karikó Katalin „kutatásai rávilágítanak a kíváncsiságtól vezérelt tudomány fontosságára”. Felfedezése „új technológiák alapját képezi: az mRNS potenciáljának bizonyítására tett korai erőfeszítések” két oltóanyag kifejlesztését eredményezték.

Miért hálás Jennifer Doudna és sok millió ember Karikó Katalinnak és munkatársainak? Mert „olyan ötleteket követtek, amelyek egy olyan új technológiához vezettek, amely a jövőben átalakíthatja a fertőző, valamint az autoimmun és egyéb betegségek oltóanyagait” – írta Doudna a „Time 100” listára választott Karikó Katalin méltatása utolsó bekezdésében.

Biokémikus a biokémikusról

A laudáción kívül mi köti össze a két kutatót? A Karikó Katalinhoz hasonlóan biokémikus Jennifer Doudna a tudományos világ csúcskitüntetésének számító Nobel-díjat a „CRISPR-Cas9” társ-felfedezőjeként kapta.

A CRISPR a „halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések” angol kifejezés rövidítése, ami „a baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszok neve” – magyarázza a Wikipédia. A Cas-fehérjekomplexet 2008-ban izolálták, leírták öt típusát és 16 altípusát. Így derült ki, hogy a „CRISPR-Cas a bakteriális immunrendszer része, amely védelmet biztosít a vírusfertőzések vagy bármilyen idegen eredetű DNS vagy RNS” ellen.

Az amerikai kutató – és a 2020-as kémiai Nobel-díj elnyerésében társának számító Emmanuelle Charpentier – az elismerést „a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tevő CRISPR-Cas9 ’genetikai olló’ kifejlesztéséért” kapta. Tehát Karikó és Doudna munkája egyaránt kötődik a vírusokhoz és a DNS-hez. A két kutató között kapocs az oltóanyag is, hiszen mindketten beoltatták magukat az mRNS-alapú „úttörő vakcinával”.

Egy lista, hat kategória

2021. szeptember 15-én, a brit királyi herceg – 2018 óra Sussex hercege –, „Henry Charles Albert Dávid” 37. születésnapján adta ki a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb személyéről összeállított 2021. évi listát. Ezt a TIMES, vagyis az amerikai hírmagazinnak a világ minden földrészén – két nappal később – megjelenő nyomtatott változatai Harry herceg és felesége, Meghan címlapfotójával kínálják olvasásra. Ők az Ikonok kategóriában is az élre kerültek.

Az Úttörők között az amerikai énekesnő és dalszerző, Billie Eilish, míg a Titánok élén az amerikai tornásznő, Simone Biles a „leg”. A Művészek kategóriáját az Oscar-díjas angol színésznő, Kate Winslet színművész, a Vezetőkét Ngozi Okonjo-Iweala, az igbó származású nigériai közgazdász, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója vezeti.

A Felfedezők legbefolyásosabb személyisége – a Time szerint – a tajvani születésű. az Amerikai Egyesült Államokban élő Jensen Huang, a grafikai-processzorgyártó Nvidia vállalt társtulajdonosa. A második helyen a dél-afrikai származású amerikai mérnök, vállalkozó és multimilliárdos innovátor, a világ leggazdagabb embere, Elon Musk. Az utolsóként bemutatott lengyel fizikus, Lidia Morawska érdeme, hogy felismerte az aeroszolok szerepét a SARS-CoV-2 vírus terjedésében.

A 14 Innovátor között negyedikként olvasható laudáció utolsó mondata: „Karikó Katalin kreativitásával, kitartásával, továbbá a világjárvány legyőzése és a jövőbeli egészségügyi veszélyek enyhítése iránti elkötelezettségével inspirál bennünket.”

Az inspiráló magyar tudós hatókörei

A sikerből és elismerésből, ami Karikó Katalin életéből hiányzott az Amerikai Egyesült Államokban eltöltött időszakban, 2021-től bőséggel kijut a BioNTech senior alelnökének, az SZTE díszdoktorának. Az egész világ ünnepli a tudóst, aki az mRNS-technológiát és az erre épülő, a Covid-19 betegséget legyőző és a 2020-2021 közötti világjárványt megfékező oltóanyagot felfedezéseivel megalapozta.

Köszöntötték Karikó Katalint a tudós társadalom jeles személyiségei. Az Amerikai Egyesült Államok döntéshozói közül például Antony Fauci virológus, az amerikai elnök Covid-ügyi főtanácsadója a Rosenstiel-díj online ünnepségén. A WHO nemzetközi pandémia készültségi központja avató ünnepségére, 2021. szeptember 7-re Berlinbe hívta Angela Merkel. Jelen volt dr. Tedros Adhanom, a tigré származású etióp politikus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója is. A „Time 100” listára korábban kétszer is felkerült német kancellár – aki Karikó Katalinhoz hasonlatosan az SZTE díszdoktora – beszédébe is beleszőtte, hogy lenyűgöző a BioNTech és a Pfizer vakcinája kidolgozásában részt vevő magyar tudós életútja.

Találkozott és beszélgetett Karikó Katalin legutóbbi magyarországi látogatásain – többek között – Orbán Viktor miniszterelnökkel és több miniszterrel, Freund Tamással, az Akadémia elnökével és több felsőoktatási intézmény – köztük alma matere – rektorával, sok-sok ifjú kutatóval.

Eddig elnyert közel félszáz elismerése közül több kitüntetéssel jelentős összegű pénzjutalmat is kapott. Karikó Katalin az első pénzdíjas érem átvételekor elárulta egyik „befolyásolási módszerét”: a tehetséggondozás és a kutatómunka támogatására költi a szponzoroktól érkezett ajándékot. Például egykori gimnáziuma és a Csányi Közalapítvány tehetségeit is segíti adományával.

Karikó Katalin megszólalásaival is hat a világra. Beszédei közül kiemelkedik a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitóján elmondott. Három tételben fogalmazta meg fiataloknak szóló tanácsait: fókuszáljanak a személyes kapcsolatokra, higgyenek önmagukban, és csak azokra a dolgokra koncentráljanak, amiken tudnak változtatni.

Népszerűségét mutatja, hogy életútjáról és munkásságáról jónéhány film is készült. Ahogy győzi idővel és erővel, interjút ad a nagy világlapoktól kezdve a határon túli vagy szórványban élő magyarság kis újságjaiig. Karikó Katalin, az új „női ikon” portréjával lego-kockákból készült 21. századi mozaik-üzenet. Tiszteletére Valenciai műszaki egyetemén falfestmény készült, Budapesten ötemeletes arcképével hirdetik, hogy „A jövőt magyarok írják”. Nagy büszkesége az alma mater közösségének, hogy Karikó Katalint, az SZTE egykori hallgatóját a Time világlap az idei esztendő 100 legbefolyásosabb emberét bemutató nemzetközi listára választotta.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Sahin-Tóth István, internet