Klasszikus, a Magyar Elektronikus Könyvtárában ingyenesen elérhető Alexandre Dumas: A három testőr című regényének digitalizált változata. Az író könyve Előszavában elárulta: „a Királyi Könyvtárban anyagot gyűjtöttem könyvemhez, XIV. Lajos történetéhez, véletlen D'Artagnan úr emlékirataira bukkantam. (…) Így szokták rendszerint e korban a szerzők, ha meg akarták írni az igazságot, de nem ragaszkodtak ahhoz, hogy hosszabb-rövidebb időt töltsenek a Bastille-ban”. Az ál-memoárt korrajzként is az olvasók figyelmébe ajánlotta az író.

A muskétások – betűrendben –: Aramis, Athos és Portos alakját és sztoriját is valós személyek és történetek ihlették. Fotó: Kovács Anita
Van értelme csinálni
– D’Artagnan valós személy volt, aki szüleitől örökölte a nemesi címet. Milyennek képzeli el ezt az anyát és fiút BORSOS BEÁTA színművész, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja?
– Egy villanásnyi a jelenet, amelybe a D’Artagnan alakjával kapcsolatos valós tényeket bele lehet sűríteni. Megmutatjuk, honnan jött ez a fiú, akinek az apjával szoros a kapcsolata. A beteges apa fiatal korában testőr volt. Ezt a vonalat szeretné folytatni a fiú. Az anya szerepe és szeretete a fiú és a férj óvásában, a miattuk való aggódásban nyilvánul meg.
– Az anya és a fiú kapcsolatából eredeztethető, ahogy a felnőtt fiú a nőhöz, a szerelméhez viszonyul – mondják. Milyennek látja D’Artagnan anyja a fia nőkhöz való viszonyulását?
– Védi a nőket, lovagias. Tisztelettel bánik a nővel, akivel szerelembe esik. Ez az erkölcsiség az alapja annak, hogy D’Artagnan a király testőreihez kíván csatlakozni. Férfiúi tisztaság jellemzi.
– Nem túl hosszú a színpadon töltött ideje D’Artagnan anyjának. Miért vállal el egy nyúlfarknyi szerepet egy színművész egy nyári szabadságok idejére eső szabadtéri színházi produkcióban?
– Játszottam már nyári színházban, de először léptem a Dóm téri színpadra. Ismerem és szeretem a nyári színház hangulatát. Örülök, hogy a szegedi társulatból – a D’Artegnan apjaként megjelenő Szegezdi Róberttel és Rochefort grófként szereplő Poroszlai Kristóffal együtt – részt vehetek ebben a produkcióban. Örülök, hogy közelről nézhetem és csodálhatom a fiatalok munkáját ebben a mozgásközpontú musicalben. A főszereplők számomra azt is megjelenítik a színpadon, hogy mi mindent jelent fiatalnak lenni és csapatban dolgozni-

D’Artegnan szüleit két szegedi színész formálja meg: az anyát Borsos Beáta, az apát Szegezdi Róbert mutatja meg. Fotó: Kovács Anita
Romantikus és valós szerepek
– A Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja volt 1960-ig, fiatal művészként az összetéveszthetetlen hangú Domján Edit. Emlékére a férje, Kaló Flórián alapítványt hozott létre, az alapítvány meg a Domján Edit-díjat. Ezt a „vidéken játszó, fiatal, tehetséges színésznők” elismerésére alapított kitüntetést ön is megkapta 2004-ben. Mit jelent önnek a Domján Edit-díj?
– Van értelme csinálni! Van értelme hűnek maradni a vidéki színházi társulathoz. Ezt éreztem, amikor megkaptam a Domján Edit-díjat… Nem vágyom világhírre. Azért lettem színész, mert játszani szeretek.
– Sokféle színházi szerepe közül kitűnik, hogy több Shakespeare-darabban – például a „Szentivánéji álom”-ban, a „Sok hűhó semmiért”-ben – játszott, de színpadra lépett Moliére „A fösvény” című művében és az „Úrhatnám polgár”-ban is. Szereti a távoli múlt szereplőinek vagy a romantikus alakoknak a megformálását?
– Ezeken a regényeken és színdarabokon nevelődtem. Ez adta az erkölcsi világrendemet. Mai szemmel nézve idealisztikus az a világ, de csak így tudom elképzelni az emberséget, a barátságot, a szerelmet, a hűséget. Oka lehet ennek az is, hogy gyerekkoromban sokat voltam egyedül és a könyvek lettek a barátaim. A kedvencem Jókai volt. Az aranyembert például többször is olvastam, mint ahogy Dumas regényét is.
– Prózai színésznőként Domján Edit is énekelt például sanzonokat. Ön hogyan viszonyul a zenés darabokhoz, a musicalhez?
– Nincs énekes szerepem A 3 testőrben. Röpke jelenetben, apa és anya párbeszédében, kis szerepben mutathatom meg azt a közeget, ahonnan D’Artagnan elindult, hogy a francia király testőrévé váljon.
*
Férfi és nő kapcsolatában a magány
– Valaha volt, vagyis egykor létező és cselekvő személyek történetét dolgozta föl Dumas a regényében. A francia király szerepe mennyire nehéz DINO BENJAMINnak, aki eddig a Vígszínház társulatában jobbára a modern kor szerepiben tűnt föl?
– Nagy szerepálmom a királyé. Gyerekkorom óta szeretnék palástot öltve és koronával a fejemen színre lépni. Most először, a Szegedi Szabadtéri Dóm téri színpadán nyílik erre lehetőségem. XIII. és XIV. Lajos eléggé ismert alak a történelemben. Örülök ennek a szerepnek, mert utána lehet nézni, kik voltak és mit tettek ezek az emberek az életükben. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a király milyen személyiség volt, hogyan viszonyult a feladatához és a feleségéhez. Mert a férfi és a nő kapcsolatáról szól ez a darab. E szempontból a király szerepében azt mondom el, hogy mit jelent a csalódás és hogy ketten hogyan lehetünk magányosak egymás mellett.
Királyi pózban Dino Benjamin. Fotó: Kovács Anita
– Miért vágyott a király szerepre gyerekkorában? Mit mond el ma a történelem formálására lehetőséget kapó király és a bíboros kapcsolata?
– Gyerekként a külsőségek miatt szerettem volna király lenni. Ma az érdekel, ahogyan kinéz és áll, ahogyan jelen van egy helyzetben a király. Mit jelent okos döntéseket hozni? Hogyan viszonyul egy király más emberekhez? Ezek az indítékok izgatnak most. A király és a bíboros kapcsolata miatt is A 3 testőr az árulásról szól.
– Milyen tapasztalat vagy olvasmányélmény segít a király összetett szerepének a fölépítésében?
– Utána olvasok mindig, ha történelmi alak színpadi megformálására nyílik lehetőségem. A francia király, Lajos Dóm téri szerepe számomra nem a történelmi alakról, hanem az emberről szól.
A bajtársiasság az üzenet
– Így volt ez a Hunyadi filmsorozat negatív alakja, Vladut szerepében is? Emlékezetes: Havasalföld Oszmán Birodalomnak tett vazullusi esküjének nyomán Radu és Vladut, II. Vlad fiatalabb fiai a szultánhoz kerültek, ahol két különböző utat jártak be. Bán Mór regényében és a Hunyadi filmsorozatban Radu belesimult új környezetbe és alkalmazkodott, önfejű testvérére, Vladut viszont nem várt szövetségeket kötött, kegyetlen tetteket vitt végbe. Tehát Vladut negatív karaktere vagy egy királyi szerep, vagyis a „rossz” vagy a „jó” megformálása a nehezebb feladat egy színművész számára?
– Mindegyik szerep lehet nehéz. De a Hunyadi-féle Vadut karaktere annyira embertelen, durva és erőszakos, hogy nagyon nehéz volt ezt előhívnom, mert teljes átalakulást kívánt tőlem, mert én nem ilyen vagyok. A személyiségem teljes háttérbe szorítása jelentette a legnagyobb nehézséget Valdut szerepében. Olyan ember bőrébe kellett bújnom, amilyen soha nem akarok lenni. Ugyanakkor a színészetben épp az a gyönyörű, hogy olyan karaktert is megformálhatok, amilyen sohasem szeretnék lenni.

A hatalom birtokosai: a francia király, illetve a bíboros, azaz Dino Benjamin, illetve Feke Pál felfogásában. Fotó: Kovács Anita
– A Hunyadi című filmsorozat-beli szerepe után a tévénézők számára ismertté vált. De van egy további szerepkör is, a rendezőé, amit már kipróbált. Aki rendezett már, annak a művésznek a számára milyen érzés, hogy őt rendezik, instruálják a színpadon?
– Harmadjára létezem a Szegedi Szabadtéri Dóm téri színpadán. Játszottam egyetemi hallgatóként Baltazárként, Rómeó barátjaként 2018-ban a Hegedűs D. Géza rendezte Rómeó és Júliában. Egy év múlva a Titanic musicalben Bellboy szerepében, s most harmadjára A 3 testőr produkcióban, mint király. Elsősorban színésznek tartom magam. Mindig örülök, ha a rendező hozzám szól. Szente Vajkkal csodálatos együtt dolgozni, ezt a szakmából mindenkinek jó lenne megtapasztalnia. Ő rendezőként tudja, hogyan kell bánni egy színésszel, tudja, hogy ezen a hatalmas Dóm téri színpadon hogyan kell kinéznie egy színpadi képnek, tudja, mit akar elmondani A 3 testőrrel.
– Miben mond mást A 3 testőr musical a regényhez vagy a filmhez képest? Kinek ajánlja a produkciót, amelynek minden szegedi előadására minden jegy elkelt hetekkel a 2025. augusztus 8-i premier előtt, és már 2026-ra is kínálják a jegyeket?
– A bajtársiasságról szól ez a produkció. Azoknak ajánlom, akik tudni akarják, milyen együtt lenni egy csapatban. Amikor az egyén nem önző módon véghez viszi az akaratát, hanem amikor az a fontos, hogy mindannyian jól és jók legyünk. Ezt sokan érzik így, ezért A 3 testőr musical és a története sokak szívét megérinti.
*
A nyitó fotón (balról jobbra): A testőrnek készülő D'Artagne, azaz Ember Márk és szülei szerepében Borsos Beáta és Szegezdi Róbert. Fotó: Kovács Anita
Újszászi Ilona
Fotók: Kovács Anita
Korábban írtuk a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadáról, a 2025. évi produkciókról:
Modern Richelieu, dögös dalokkal – Feke Pállal érkezik A 3 testőr a Dóm téri színpadra
Alfred Hitchcocknak is tetszene a Szegedi Szabadtéri Játékok Rebbeccája
Seherezádé újra mesélt - az Ezeregy éjszaka ismét elvarázsolta a Szegedi Szabadtéri Játékok közönségét
Éji zenék és emlékek a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán
*
2025 nyarának további részében a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Regionális Összművészeti Központ, azaz a REÖK programkínálata:
SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK:
ELŐADÁS:
Dóm tér
2025. 08.15., 08.16. : A 3 testőr, musical
Újszegedi Színpad
2025. 08.15., 08.16.: Tombol az erény, bohózat
KONCERT:
Újszegedi Színpad
2025. 08.13. : Stanley Jordan Quartet-koncert
*
REGIONÁLIS ÖSSZMŰVÉSZETI KÖZPONT, a REÖK:
KIÁLLÍTÁS:
Reök-palota:
2025. 08. 16.: A családok, a képzőművészet iránt érdeklődők, a színház- és zenerajongók egész nap: alkotói tárlatvezetéseken, kurátori beszélgetésen, koncerteken, fényfestésen és palotaséták során vehettek részt.
2025. 08. 20-ig: MIELŐTT – Trokán Nóra színművész fotókiállítása
2025. 09. 14-ig: ELEMEK – Géczi János József Attila-díjas író és képzőművész különleges dekollázsai