Mi az oka annak, hogy bizonyos felsőoktatási szakokon egyenlőtlen a nemek aránya? – kérdeztük prof. dr. Utasi Ágnestől, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszék nyugalmazott oktatójától.
– Tradicionális elvárás, hogy a férfinak családfenntartó szerepet kell betöltenie – kezdte magyarázatát Utasi Ágnes, SZTE BTK Szociológia Tanszék nyugalmazott professzora. – Éppen ezért a férfiak olyan hivatások felé orientálódnak, amelyek magasabb presztízsűek, és magasabb jövedelmet is biztosítanak számukra, majd családjuk számára.
Érdemes-e mesterségesen befolyásolni ma a nemek megoszlását az egyes területeken? Utasi Ágnes úgy gondolja, hogy valamelyest érdemes hatást gyakorolni, ezt azonban már a középiskolában kellene elkezdeni.
– Ha megnézzük az eloszlást, hol vannak a felsőoktatásban zömmel nők és férfiak, egyértelműen kiderül, hol lehetne közbelépni. Például az informatikában még nincsenek meg az erős tradíciók, így ezen a területen azoknak a lányoknak, akiknek van készségük, érdeklődésük ez iránt a hivatás iránt, van esélyük, hogy a jelenlegitől nagyobb arányban belépjenek a területre. Ehhez azonban elsősorban a középiskolai oktatásban szerzett tapasztalat lehet az első domináns lépés – magyarázta a szociológus.
Hol az üvegplafon?
Bizonyos pályákon a női munkavállaló előmenetele a szervezetben csak egy bizonyos szintig lehetséges. Ez az üvegplafon. „A nőkben lévő önszabályozás, önkontroll komoly szerepet játszik abban, hogy eleve kevésbé vállalnak vezető pozíciót, ugyanis az interiorizált értékek szerint, a családi szocializációt követve, a (majdani) anyaság feladatát helyezik előtérbe a karrierrel szemben. Ebből az következik, hogy elutasítanak lehetőségeket, melyekkel előre juthatnának. Az elutasított lehetőségek azután úgy összegződnek, hogy a nők esélye sokkal kisebb lesz a magasabb pozíciók megszerzésére és a magasabb jövedelem elérésére” – ecsetelte a nőkben kialakult társadalmi elvárásokat, szerepeket a szakértő.
A természettudományi szakok többségén is alulreprezentáltak a lányok: ezen szakok hallgatóinak csupán 35%-a lány. Ezzel szemben az óvodapedagógus, tanítói és tanári hivatásokat a társadalom hagyományosan női pályáknak tekinti. Ha egy hivatás „elnőiesedik”, ott a jövedelem is köztudottan többnyire alacsonyabb lesz, ezért nem meglepő, ha a férfiak kis eséllyel célozzák meg ezeket a pályákat.
Hogy lehetne az ellentmondásokon változtatni?
– A jövedelem emelésével lehetne ugyan a hivatások javadalmazását és presztízsét emelni, egymáséhoz közelíteni, s ezáltal a nemek kiegyenlítődését segíteni. Ám például a védőnő, a tanító, a tanár, az óvónő olyan gondoskodó, segítő hivatás, amely feladatait a hivatástudattal rendelkezők – akár férfiak, akár nők – bármilyen alacsony javadalmazásért is ellátják – vázolta fel a lehetőségeket Utasi Ágnes.
|
A Szegedi Tudományegyetemen dolgozók körében a nemi arányok |
A jövedelem, a presztízs mellett a családi értékek is nagymértékben befolyásolják a pályaválasztást. A továbbtanulás előtt álló fiatalok sokszor aszerint választanak pályát, hogy a családjuk és közvetlen környezetük mit vár el tőlük, mit tart számukra megfelelő presztízsűnek, elérendő hivatásnak.
SZTEinfo – Kocsis Bernadett
Fotó: Bobkló Anna
A „Nők kontra férfiak a Szegedi Tudományegyetemen” főcímű 3 részes sorozatunk cikkei:
Mire jó a „lányok napja”?
Még több fiút a pedagóguspályákra!
Korábban írtuk:
2020:
Egy igazi példakép a Lányok Napján: Prof. Dr. Széll Márta
Lányok Napja a Szegedi Tudományegyetemen
Informatikával ismerkedhetnek a lányok az SZTE-n
Ifjúsági életpálya-modellt dolgoz ki az SZTE a dél-alföldi régió szakképzési centrumaival
2019
Újdonság az SZTE-palettán a villamosmérnök és az üzemmérnök-informatikus szak
2018
Az NNG Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat
2017
Nők a Tudományban Kiválósági Díjas az SZTE kutatónője
2015
Ismét csatlakozik az SZTE TTIK a Lányok Napja akcióhoz
Lányok napja
2014
Lányok, legyetek informatikusok!
Család és/vagy kutatás? – Nők a tudományban