SZTE Info

nokatudomanyban_kiemelt

Család és/vagy kutatás? – Nők a tudományban

Összeegyeztethető a család és a tudományos munka? Erre a kérdésre keresték a választ neves szegedi kutatónők, pályakezdő női kutatók és vállalati képviselők 2014. november 6-án az SZTE Tehetségpont „Nők a tudományban” konferenciáján a Szent-Györgyi Albert Agórában.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese köszöntőjében elmondta: a konferencia több terület köré csoportosul: egyfelől megpróbál olyan témákat felölelni, ahol a tudományos kutatás fókuszában valamilyen speciális női kérdés áll, másfelől olyan tudósnők szólalnak meg a rendezvényen, akik férfitársaikkal összemérhető teljesítményt nyújtanak. Arról beszélnek ezek a kutatónők, hogyan lehet összeegyeztetni a családot a tudományos munkával, miként lehet nőként boldogulni az akadémia világában – fogalmazott. Hozzátette: személye véleménye természetesen az, hogy a család és a kutatómunka összeegyeztethető. – Ennek teljesen hétköznapi életszituációnak kellene lenni, de napjainkban még ott tartunk, hogy ezt egy különleges helyzetnek tekintjük. Erről beszélni kell, hogy az esetleges sztereotip gondolkodás megváltozzon, és ne csodabogarakként tekintsünk a tudós hölgyekre. Azt kell elérni, hogy ez egy választható életpálya modell legyen fiatal lányok számára is fogalmazott. Kiemelte: ma Európában a statisztikai adatok alapján a tudományos kutató munkában egyre nagyobb arányt képviselnek a nők, fejlődni kezdett a női kutatók bevonása a tudományos életbe. A tudományos kutatások és a statisztikai adatok ugyan azt mutatják, hogy nőként nehezebb helytállni a tudomány világában, de ez senkit sem szabad, hogy visszatartson attól, hogy ezt a pályát válassza.


Nok_a_tudomanyban_konferencia_2014._november_6
Család és/vagy kutatás? – Nők a tudományban - GALÉRIA


A „Nők a tudományban” konferencián olyan neves szegedi egyetemi kutatók beszéltek személyes tapasztalataikról, mint Széll Márta, az ÁOK Orvosi Genetikai Intézet vezetője, Mastalir Ágnes, a TTIK Szerves Kémia Tanszék egyetemi docense és Vígh Éva, a BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék egyetemi tanára. Mellettük olyan női előadók is felszólaltak, akik a tudományos munkát a vállalati szférában képviselik, mint például Puszta Izabella, az E. ON Hungária Zrt. munkatársa és Varga Petra, a FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) regionális elnöke. Ugyanakkor a pályakezdő, aranyfokozatú Tehetségpont-tagsággal rendelkező női kutatók is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. Beszámolót tartott Bencsik Orsolya, az Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója és Martyin Zita, a Földtudományi Doktori Iskola hallgatója.


Széll Márta előadásában személyes életútján keresztül mutatta be, hogy milyen kihívásokkal és nehézségekkel kell szembenéznie egy háromgyermekes kutatónőnek. Három rendkívül meghatározó tényező szerepel egy kisgyermekes kutatónő életében: az, hogy milyen mikrokörnyezetben végzi munkáját, mennyire elfogadók és segítőek a munkatársak, emellett az, hogy milyen családi háttér áll mögötte, illetve a társadalom hogyan fogadja el. Segítőkész kollégák, megértő férj és elfogadó társadalom kell a női kutatói lét kiteljesüléséhez – szögezte le. Előadásában arra a problémára is rámutatott, hogy miért kevesebb a női kutató, mint a férfi. Az egyetemeken nagyobb számban tanulnak nők, mint férfiak, a kutatók között mégis férfiból van több. Az SZTE Általános Orvostudományi Karán végzettek kétharmada nő, egyharmada férfi – jelentette ki. A PhD-fokozat megszerzésénél kezd ez az arány kiegyensúlyozódni, a posztdoktori címek megszerzésénél már a férfiak száma a magasabb, míg az akadémiai doktori címben évente csupán 10-11 nőt részesítenek – magyarázta. – Úgy gondolom, hogy a törés a doktori cím megszerzése utána és a posztdoktori cím megszerzése előtt következik be, mivel ebben a korban vállalnak gyermeket a nők. A megoldás az lenne, ha ebben az időszakban támogatná leginkább a munkahely, a család és a társadalom a női kutatókat – mondta. Ezt a társadalmi támogatást célozza meg a L’Oreal-UNESCO Nőkért és a Tudományért díj, melyet 2008-ban Széll Márta is elnyert.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.