Diákújságírók a szegedi egyetemről: az elmélet és gyakorlat összehangolói a mérnökök

A duális képzés lehetőségeivel, a Szegedi Tudományegyetem karaival, egységeivel, az universitas szakkínálatával és szolgáltatásaival ismerkedtek a média iránt érdeklődő középiskolások az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborában. A 18 középiskolásból álló csoport az SZTE MK épületébe is ellátogatott, az oktatók és hallgatók által elmondottakat, a gyűjtött élményeket többen írásban rögzítették.

A LEGJOBBAK KÖZÖTT A LEGJOBBAKNAK

„Mivel foglalkoznak a mérnökök és milyen lehetőségeik vannak a karon tanuló hallgatóknak? Bíró István egyetemi docens mutatta be az SZTE Mérnöki Kart és leginkább a duális képzés előnyeit emelte ki” – kezdi összegzését Bîtoancă Diana, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákújságírója.

„– A szegedi egyetem mérnöki kara 2014 decemberében pályázott arra, hogy 2015 szeptemberétől duális képzést indíthasson. Ez azoknak a szorgalmas hallgatóknak nyújt lehetőséget, akik szakmai versenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el. Ez megnyitja a hallgatók előtt a munkavállalás kapuját is, hiszen a duális képzés arra is alkalom, hogy az alkalmazottakat kereső cégek kiválogassák a legjobbakat a legjobbak közül – fogalmazott Bíró István, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézet vezetője.

A duális képzés feladata a minőségi és gyakorlati oktatás összehangolása, a valós feladatok megoldása. A programba bekapcsolódó hallgatók jelentős és reális problémákat igyekeznek megoldani. Ezen kívül az előnyök közé tartozik az is, hogy szakmai tapasztalatot nyernek, cégekhez kötődnek.

A duális képzés olyan gyakorlatigényes alapszakokon lehet sikeres, mint például az élelmiszermérnöki vagy a gépészmérnöki. Ezt a Magyarországon új oktatási formát vállalatok találták ki: szakmai utánpótlást biztosítanak maguknak, csökkenthetik a továbbképzések számát is.

Diákújságírók a szegedi egyetemről: az elmélet és gyakorlat összehangolói a mérnökök - GALÉRIA

– A hallgatók elsősorban azért járnak jól a duális képzéssel, mert több tudásra tesznek szert, szakmai tapasztalatot nyernek, illetve a munkaviszonnyal is megtanulnak együtt élni. Megtanulják, milyen módon kell ügyfelekkel tárgyalni, levelet írni, kommunikálni. – sorolta az egyetemi docens. – Cégspecifikus gyakorlati képzésben vesznek részt és folyamatosan nehezedő feladatok elé helyezik magukat. Ez egy elitképzésnek is nevezhető, hiszen az elkötelezett hallgatók a vállalati elvárásoknak felelnek meg, pozitív példákká vállnak a többi hallgató számára – magyarázta vendéglátónk. Bíró István lelkesen ajánlja a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karát, ahol rengeteg lehetőséggel lehet élni és tapasztalatot szerezni.”

HATÁRŐRÖK KONTRA DRÓNOK

„Az illegális határátkelésről mostanában rengeteget beszélünk. Arra azonban senki sem gondol, hogy a határon drónok is átkelnek. Az ilyen drónok észlelésére fejleszt ki módszert a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán Siklósi Balázs, a kecskeméti főiskola hallgatója. A Forgács Endre mester tanár segítségével dolgozó ifjú kutató készségesen válaszolt kérdéseinkre” – vezeti be mondandóját Mészáros Anna. Az SZTE gyakorló gimnáziumának diákújságírója azt is megkérdezte:

„– Miért olyan közkedveltek a drónok a csempészek körében?

– Azért, mert kis méretük miatt nem észleli őket a radar. A radar nagyon drága eszköz, így nincs is mindenhol a határ mentén. A radart egyébként is ki tudnák cselezni, hiszen sokkal alacsonyabban lehet repülni egy drónnal, mint egy repülőgéppel.

– Általában mekkorák ezek a drónok, és milyen gyorsak?

– A fesztávolságuk többnyire 3-5 méter és 10-20 kilós terhet képesek szállítani. Óránként körülbelül 200 kilométeres távot képesek repülni.

– Milyen eszközzel lehetne akkor kiszűrni ezeket drónokat?

– Egyszerű mikrofonokkal. Ugyanis a drónok azonosító jelét a zajspektrumban már megtaláltuk. Tehát észlelhetjük a frekvenciájukat. Ha négy mikrofont állítunk fel egy geometriai alakzatú állványon, mondjuk egy háromszög alakún, és összesítjük a jeleiket, akkor egészen pontosan meg tudjuk határozni a helyüket korreláció segítségével. Egyébként most éppen azt vizsgálom, hogy mennyire szűri meg a zajt a mikrofon köré helyezett szélvédő sapka. De még nem végeztem a kísérlettel.

– Mikor kezdték a kutatást? És kik dolgoznak együtt önnel?

– A hatodik félévemet töltöm a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Főiskola Karán. Pár hónapja láttunk neki a közös munkának: Forgács Endre tanár úr, az SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézetének az adjunktusa és apukám is segít, meg egy külső és egy belső konzulens a szegedi egyetem műszaki diagnosztikai laborjában. De hogy a drónokat a hangjuk alapján felismerő eszközt mikor alkalmazzák majd gyakorlatban, azt sajnos nem tudom.”

*

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborában 9-10. osztályos középiskolások ismerkedhettek meg az univeristassal. De az SZTE a jelenlegi tizenegyedikesekre is gondol: 2015. szeptember 16-án, szerdán és szeptember 25-én, pénteken két alkalmas Tudománykommunikációs Médiatúrára várja az akkor már végzős fiatalokat.

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktábor és Médiatúra a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/Konv-2015-0006 számú „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlatorientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázat keretében valósul meg.

SZTEinfo

Kapcsolódó cikkek:

Diákújságírók a szegedi egyetemről: A lenyűgöző egyetemi könyvtár

Diákújságírók a szegedi egyetemről: a „laikus CPR-t” medikusoktól is tanulták

Diákújságírók a szegedi egyetemrő: BTK

Diákújságírók a szegedi egyetemről: a lelki egészség ápolója a szociális munkás

Diákújságírók a szegedi egyetemről: FOKozott tudásszomj és élvezet

Diákújságírók a szegedi egyetemről: SZTE GTK-diplomával jó munka és fizetés vár

Diákújságírók a szegedi egyetemről: sokoldalú az SZTE TTIK informatikai képzése

Korábban írtuk:

Siker az SZTE Tudománykommunikációs diáktábora

Javában zajlik az SZTE tudománykommunikációs diáktábora

Diákújságíró táborba hív az SZTE

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborát bemutató kisfilmek