SZTE Info

Diákújságírók a szegedi egyetemről: az elmélet és gyakorlat összehangolói a mérnökök

Elitképzésnek is nevezhető a duális forma – hallották a középiskolások, az SZTE Mérnöki Karon, ahol drónokkal kapcsolatos kutatásról hallottak, hőfényképet nézhettek a csoportjukról és pneumobilt is vezethettek. Tehetséges médiás középiskolásokból álló csoport látogatott a szegedi egyetem mérnöki fakultására az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborának idején.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felsoA duális képzés lehetőségeivel, a Szegedi Tudományegyetem karaival, egységeivel, az universitas szakkínálatával és szolgáltatásaival ismerkedtek a média iránt érdeklődő középiskolások az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborában. A 18 középiskolásból álló csoport az SZTE MK épületébe is ellátogatott, az oktatók és hallgatók által elmondottakat, a gyűjtött élményeket többen írásban rögzítették.

 

A LEGJOBBAK KÖZÖTT A LEGJOBBAKNAK


201506024mernokikar150„Mivel foglalkoznak a mérnökök és milyen lehetőségeik vannak a karon tanuló hallgatóknak? Bíró István egyetemi docens mutatta be az SZTE Mérnöki Kart és leginkább a duális képzés előnyeit emelte ki” – kezdi összegzését Bîtoancă Diana, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákújságírója.

„– A szegedi egyetem mérnöki kara 2014 decemberében pályázott arra, hogy 2015 szeptemberétől duális képzést indíthasson. Ez azoknak a szorgalmas hallgatóknak nyújt lehetőséget, akik szakmai versenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el. Ez megnyitja a hallgatók előtt a munkavállalás kapuját is, hiszen a duális képzés arra is alkalom, hogy az alkalmazottakat kereső cégek kiválogassák a legjobbakat a legjobbak közül – fogalmazott Bíró István, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézet vezetője.

A duális képzés feladata a minőségi és gyakorlati oktatás összehangolása, a valós feladatok megoldása. A programba bekapcsolódó hallgatók jelentős és reális problémákat igyekeznek megoldani. Ezen kívül az előnyök közé tartozik az is, hogy szakmai tapasztalatot nyernek, cégekhez kötődnek.

A duális képzés olyan gyakorlatigényes alapszakokon lehet sikeres, mint például az élelmiszermérnöki vagy a gépészmérnöki. Ezt a Magyarországon új oktatási formát vállalatok találták ki: szakmai utánpótlást biztosítanak maguknak, csökkenthetik a továbbképzések számát is.


mk_galeria
Diákújságírók a szegedi egyetemről: az elmélet és gyakorlat összehangolói a mérnökök - GALÉRIA


– A hallgatók elsősorban azért járnak jól a duális képzéssel, mert több tudásra tesznek szert, szakmai tapasztalatot nyernek, illetve a munkaviszonnyal is megtanulnak együtt élni. Megtanulják, milyen módon kell ügyfelekkel tárgyalni, levelet írni, kommunikálni. – sorolta az egyetemi docens. – Cégspecifikus gyakorlati képzésben vesznek részt és folyamatosan nehezedő feladatok elé helyezik magukat. Ez egy elitképzésnek is nevezhető, hiszen az elkötelezett hallgatók a vállalati elvárásoknak felelnek meg, pozitív példákká vállnak a többi hallgató számára – magyarázta vendéglátónk. Bíró István lelkesen ajánlja a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karát, ahol rengeteg lehetőséggel lehet élni és tapasztalatot szerezni.”

 

HATÁRŐRÖK KONTRA DRÓNOK


hőkamera„Az illegális határátkelésről mostanában rengeteget beszélünk. Arra azonban senki sem gondol, hogy a határon drónok is átkelnek. Az ilyen drónok észlelésére fejleszt ki módszert a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán Siklósi Balázs, a kecskeméti főiskola hallgatója. A Forgács Endre mester tanár segítségével dolgozó ifjú kutató készségesen válaszolt kérdéseinkre” – vezeti be mondandóját Mészáros Anna. Az SZTE gyakorló gimnáziumának diákújságírója azt is megkérdezte:

„– Miért olyan közkedveltek a drónok a csempészek körében?

– Azért, mert kis méretük miatt nem észleli őket a radar. A radar nagyon drága eszköz, így nincs is mindenhol a határ mentén. A radart egyébként is ki tudnák cselezni, hiszen sokkal alacsonyabban lehet repülni egy drónnal, mint egy repülőgéppel.

Általában mekkorák ezek a drónok, és milyen gyorsak?

– A fesztávolságuk többnyire 3-5 méter és 10-20 kilós terhet képesek szállítani. Óránként körülbelül 200 kilométeres távot képesek repülni.

– Milyen eszközzel lehetne akkor kiszűrni ezeket drónokat?

– Egyszerű mikrofonokkal. Ugyanis a drónok azonosító jelét a zajspektrumban már megtaláltuk. Tehát észlelhetjük a frekvenciájukat. Ha négy mikrofont állítunk fel egy geometriai alakzatú állványon, mondjuk egy háromszög alakún, és összesítjük a jeleiket, akkor egészen pontosan meg tudjuk határozni a helyüket korreláció segítségével. Egyébként most éppen azt vizsgálom, hogy mennyire szűri meg a zajt a mikrofon köré helyezett szélvédő sapka. De még nem végeztem a kísérlettel.

– Mikor kezdték a kutatást? És kik dolgoznak együtt önnel?

– A hatodik félévemet töltöm a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Főiskola Karán. Pár hónapja láttunk neki a közös munkának: Forgács Endre tanár úr, az SZTE Mérnöki Kar Műszaki Intézetének az adjunktusa és apukám is segít, meg egy külső és egy belső konzulens a szegedi egyetem műszaki diagnosztikai laborjában. De hogy a drónokat a hangjuk alapján felismerő eszközt mikor alkalmazzák majd gyakorlatban, azt sajnos nem tudom.”

 

*

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborában 9-10. osztályos középiskolások ismerkedhettek meg az univeristassal. De az SZTE a jelenlegi tizenegyedikesekre is gondol: 2015. szeptember 16-án, szerdán és szeptember 25-én, pénteken két alkalmas Tudománykommunikációs Médiatúrára várja az akkor már végzős fiatalokat.


Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktábor és Médiatúra a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/Konv-2015-0006 számú „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlatorientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázat keretében valósul meg.


SZTEinfo


Kapcsolódó cikkek:


Diákújságírók a szegedi egyetemről: A lenyűgöző egyetemi könyvtár

Diákújságírók a szegedi egyetemről: a „laikus CPR-t” medikusoktól is tanulták

Diákújságírók a szegedi egyetemrő: BTK

Diákújságírók a szegedi egyetemről: a lelki egészség ápolója a szociális munkás

Diákújságírók a szegedi egyetemről: FOKozott tudásszomj és élvezet

Diákújságírók a szegedi egyetemről: SZTE GTK-diplomával jó munka és fizetés vár

Diákújságírók a szegedi egyetemről: sokoldalú az SZTE TTIK informatikai képzése


Korábban írtuk:

Siker az SZTE Tudománykommunikációs diáktábora

Javában zajlik az SZTE tudománykommunikációs diáktábora

Diákújságíró táborba hív az SZTE

 

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborát bemutató kisfilmek

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.