Diákújságírók a szegedi egyetemről: sokoldalú az SZTE TTIK informatikai képzése

A Szegedi Tudományegyetem karaival, egységeivel, az universitas szakkínálatával és szolgáltatásaival, a duális képzés lehetőségeivel ismerkedtek a média iránt érdeklődő középiskolások az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborában. A 18 középiskolásból álló csoport az SZTE TTIK informatikusaihoz is ellátogatott, az ott gyűjtött élményeket többen írásban rögzítették: még cikk-sorozat is született.

 

SZÁMÍTÁSTECHNIKÁVAL AZ ORVOSTUDOMÁNYÉRT

„Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborában olyan különleges és egyedi fejlesztésű számítástechnikai eszközöket próbálhattunk ki, melyekkel kedvező áron korszerűsíthető a hazai egészségügy” – írja Szabó Norbert, a szegedi Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola diákújságírója.

„(…) A XXI. században a számítástechnika alatt mindenki csak a számítógépeket, a programokat érti. Ez hiba, ugyanis a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Kara (TTIK) segédkezik újfajta műszerek kifejlesztésében. Ezek a drága és multifunkcionális műszerekkel ellentétben olcsók, ám csak egy célnak felelnek meg.

Az SZTE munkatársának elmondása szerint: szeretnének olcsó, ám működő megoldást találni. Olyan műszert fejleszteni, amiért nem kell több szár ezer forintot fizetni. Az SZTE TTIK egyik informatikai laboratóriumában láttunk például egy pulzusmérőt, melyet fejlesztője – állítása szerint – kevesebb, mint 200 forintból szerelt össze, saját kezűleg. Alkalmunk volt kipróbálni egy előző este elkészült digitális adatokat rögzítő sztetoszkópot is, melybe egy mikrofont és egy adatkábelt szerelve az információkat a friss gépezet egyből a számítógép monitorjára sugározta.

Ezek az újfajta, olcsó műszerek egyrészt esélyt adnak a kórházak kedvező finanszírozású korszerűsítésére, másrészt lehetőséget adnak a fiataloknak arra, hogy megcsillogtassák tudásukat, megvalósíthassák ötleteiket.”

 

AZ IPARI KÉPFELDOLGOZÁS ÉS ANNAK MÓDSZEREI

Mi az ipari képfeldolgozás? Az SZTE médiatábora diákújságíróinak – köztük az alábbi dolgozatot jegyző Mészáros Anna, az SZTE Ságvári gyakorló gimnáziuma diákjának – kérdéseire Németh Gábor és Vadai Gergely válaszolt. Az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Képfeldolgozás és Számítógépes Grafikai Tanszék adjunktusa és munkatársa elmondta: a fényképek készítése mellett képi alapú ipari méréseket is készítenek speciális optikákkal.

 

Diákújságírók a szegedi egyetemről: sokoldalú az SZTE TTIK informatikai képzése - GALÉRIA

Gyártósorok feletti kamerák

A gyárakban a szalagok, sorok felett speciális optikákkal ellátott kamerákat helyeznek el. Ezek minden alattuk elhaladó munkadarabról egy-egy képet készítenek. Ezek alapján végzik a szakemberek a méréseket: magasság, a felszín egyenletessége, a munkadarab épsége, átmérője stb.

A speciális optikákra milyen példákat láttunk?

A boroszkópos csővizsgáló sajátossága, hogy saját fényforrással rendelkezik. Egy félgömböt vagy parabola-tükröt is elhelyeznek benne, így a kamera ennek a görbe tükörnek a képét rögzíti. A képeket hátulról megvilágítva szokták szemlélni, ismert méretű rácsozott lapon. Így mérnek például csavaranyákat.

A telecentrikus optikát általában állványra helyezik és megvilágítják, hogy a kép árnyékként látszódjon, tisztán kivehető kontúrral. A hagyományos optikával ellentétben a telecentrikus optika nem összetartóan vetít, hanem párhuzamosan.

 

Milyen a konzervdoboz belseje?

A lyuk-vizsgáló optikával a testek, például konzervdobozok belső átmérőjét szokás szemlélni.

A pericentrikus optikát fix ponton szokták rögzíteni, vele a szemlélt test kerületét mérik. Egy ipari kamerával készített kép alapján meg tudják határozni a szakemberek a tárgy átmérőjét, magasságát. Ugyanezek az értékek hengeres tárgyak esetén a legevidensebbek. De bármilyen formájú, alakú testet szemlélhetünk ezzel az optikával. Ám egy átmérő és magasság korláttal minden optika esetében számolni kell. A mérethatár átlépése nem eredményez megfelelően éles képet. Minden mérésnél torzul a test palástjának képe, ezt utólag szokták a szakemberek korrigálni különböző programokkal.

 

A Google Maps is így működik

A háromdimenziós kamera nem képet készít, hanem távolságot mér. Infravörös fény segítségével határoz meg pontfelhőket, melyeket a számítógép képernyőjén különböző színekkel jelöl. Ezeket összeillesztve kapják meg a test képét. A kapott képeket többféle formátumban le tudják menteni.

Ez a kamera azonban – a CT és MRI vizsgálatok során használt gépekkel ellentétben – csak külső képet ad. Alkalmas tehát épületek rekonstruálására, utak beszkennelésére. Így jól látható például az utak felszíne, mennyire kátyús, sérült a burkolat. A népszerű Google Maps is így működik.

A háromdimenziós szkenner nemcsak pontfelhők képét adja, hanem a textúráét is: színes képet a test felületéről. A munkadarabot megvilágítják két vagy három vörös lézercsíkkal, beállítják a dőlésszöget, kalibrálják, vagyis beállítják a távolságot, majd a tárgyról két kamera készít felvételt, és a két kép alapján történik a test héjának térbeli rekonstrukciója. A szkennelést általában sötétben végzik, hogy élesebb legyen a kapott kép. Ez a módszer alkalmas lenne, például – a töltényhüvelyek vizsgálatával – lőfegyverek azonosítására a kriminológiai, rendőrségi eljárás részeként

 

Ugyancsak az SZTE gyakorló gimi diákja, Mészáros Anna lesz kalauzunk:

AZ IPARI INFORMATIKAI LABOR REJTELMEI

„Milyen sokszínűen lehet felhasználni az informatikai szaktudást például a méréstechnikában, a telemedicinában?

Például úgy, hogy az orvosi méréseket otthon végezzük el. Jelenleg az SZTE TTIK-n is fejlesztenek olyan eszközöket, amelyekkel egyes rutin vizsgálatok, szűrések – például a pulzusmérés és egyéb kardiológiai paraméterek kiszámítása – a betegek otthonában is elvégezhetőek lennének. A szegedi informatikai laboratóriumokban olyan innovációkkal szeretnének előállni, amelyek megkönnyítenék az orvosok munkáját.

Számos próbálkozás történt eddig is, ám a szegedi szakemberek szerint az otthoni használatra kifejlesztett orvosi eszközök nem elég megbízhatóak. Például pletizmográfot, vagyis a légzésfunkciók ellenőrzésére szolgáló műszert már hétköznapi, androidos telefonkészülékre is tölthetünk le applikációként, de fennáll annak a veszélye, hogy az alkalmazás által mért adatok tévesek.

Egy friss kísérletet is bemutattak nekünk az elkötelezett szegedi szakemberek. Egy apró mikrofont helyeztek egy egyszerű sztetoszkópba. Ezt egy hangkártyához kapcsolták, amit betettek egy számítógépbe. Így digitalizálni tudták a szívütések hangját. Egyelőre e módszer még nem tökéletes, fejlesztésre szorul, hogy megbízhatóbb legyen. Ezzel a technikával azonban nemcsak egy átlag pulzusmérést lehetne elvégezni. A módszer a magzatok szívhangjának digitalizálására is alkalmas. A műszer digitalizálja mind az édesanya, mind a magzat szívhangját. Ezeket el lehet különíteni egymástól, mivel az anyáé jóval mélyebb, üteme lassabb. Így a vizsgálat nem okozna még annyi kényelmetlen érzést sem a magzatoknak, mint az ultrahang.

Ezzel azonban nem zárult le a diáktáborosok útja, melyen felfedezhettük az SZTE TTIK titkait…”

 

Mészáros Anna cikksorozata 3. részének a címe:

A ROBOTIKA DIÓHÉJBAN

„A robotika az informatika és elektronika gyümölcsöző találkozása. Használják az autóiparban, a mobiltelefon gyárakban, csavarozásra, csomagolásra, ragasztásra, finom mechanikai összeillesztésekre.

 

Milliós szerkezet

Az SZTE TTIK robotika laborban példaképpen bemutatták nekünk az ABB IBB 140-es robotot. Ez nagy pontosságú – 0,01/0,02mm-es ismétlési pontosságú – rigid, azaz merev szerkezetű, korlátozott teherbírású szerelő robot. Egy ilyen robot sokk millió forintba kerül.

A robotok árát a gyártók próbálják csökkenteni, főleg a flexibilis szerkezetű robotok esetében.

A gyártósorokra kerülve ezek és a hasonló robotok klasszikus vagy kooperatív munkavégzéssel operálnak. Egy évben összesen körülbelül egy hétig nem üzemelnek. Az egyetem mintadarabjának esetében ez az arány megfordul.

 

Programozott irányítás

A robotok programozása több konfiguráció összekötésével történik.

Irányításuk egy joystickhez külsőleg hasonló, úgynevezett „teach pendant”-tal történik. Ha több robotot helyeznek el egy cellában, azok egy „teach pendant” segítségével egyszerre irányíthatóak. A „teach pendant”-ot ellátják egy piros „kill switch”-csel, ami tulajdonképpen a vészleállító gombja a robotnak. Az eszköz oldalán húzódó nagy gomb a „hulla detektor”, ami a robot használójának munkaképtelenné válásának az észlelésére szolgál.

Miközben a kezünkben tartjuk a „teach pendant”-ot, középállásig kell végig benyomnunk a „hulla detektort” ahhoz, hogy a robot működjön. Ha nem nyomjuk be eléggé a detektort, az azt jelenti, hogy kezünk elernyedt. Míg, ha túlságosan benyomjuk, azt jelenti, a kezünk görcsbe rándult, hullamerev. Ilyenkor automatikusan az összes munka megszakad, a gépek azonnal leállnak.

A „kontrolleren” egy kis képernyő és iránygombok is helyet kapnak, melyek rendkívül érzékenyek.

 

Álltuk a próbát

Volt szerencsénk kipróbálni a fent említett robotot.

Hatalmas meglepetésünkre, rendkívül érzékenyek ezek a masszív, óriás szerkezetek. Elég volt egy leheletnyit mozdítanunk a kontroller gombján, és – ha nem voltunk elég óvatosak – a robot messze túlmozdult a kívánt célon. Pedig a feladatunk mindössze egy henger áthelyezése lett volna egy futószalagra.”

 

Az SZTE TTIK és a cégek együttműködésének sokszínűsége is érdekes témának kínálkozott Mészáros Anna, az SZTE gyakorló iskola diákja számára:

A CISCO ÉS A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KAPCSOLATA

„Az SZTE részese a Cisco oktatási programjának, tehát az egyetem hallgatói ingyenesen vehetnek részt a képzéseken – tudtuk meg Cseh Pétertől. A Cisco instruktor és demonstrátor elárulta: a tandíj közel fél millió forint lenne a cég által nyújtott képzéseken. Többek között a Cisco speciális kurzusa a „számítógépes hálózatok” és a kisméretű hálózatokkal foglalkozó tantárgy is.

Miért éri meg ilyen orientáltságú szakmát választani?

Magyarországon jelenleg körülbelül 13000 betöltetlen informatikus állást tartanak számon. Ezen belül is létezik műszaki irányzat, ami a hardverrel foglalkozik, valamint fejlesztői munka, ami a szoftverrel operál.

Szegeden több ilyen jellegű multinacionális program is elérhető. Így például az EPAM, valamint egy gyakornoki program is. A multinacionális programok keretében több külföldi egyetemre hallgathatnak át a diákok.

E szakma mellett szól még, hogy nem fix a munkaidő, lehetséges a távmunka, vagy a csúsztatott munkaidő. Ez azt jelenti, hogy a munkát nem nyolckor kell elkezdeni, hanem tetszőleges időpontban, és onnan számítják a például nyolc órás munkaidőt. Ez a foglalkozás monotonnak sem mondható, ugyanis – Cseh Péter szerint – a tudományág robbanásszerű fejlődése miatt érdemes öt-tíz évente szakmaterületet váltani.

Korszerű munkakörnyezet

A hallgatók munkakörnyezetét is bemutatta kísérőnk. Bekukkantottunk a termekbe, ahol a hallgatók vizsgáznak.

Az egyik terem nagyon korszerű, mindössze három éves IMac gépekkel szerelték fel.

A fal mellett sorakozó szekrényben négy, egymáshoz kapcsolt számítógép található.,. Mindegyik gépre három operációs rendszert telepítettek, tehát összesen párhuzamosan 12 operációs rendszert kezelhetünk egy monitorral, egérrel, klaviatúrával.

Itt olyan wi-fi eszközöket helyeztek el, amelyek az átlagos, maximum 4-5 kliens helyett 50-60 személyt tudnak egyszerre ellátni.

Széleskörű elhelyezkedési lehetőségek

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karát azért is érdemes választani, mert az alapozó kurzusokon előzetes ismeretek nélkül is megtanulnak a hallgatók programozni. Ezt követően különböző programozó nyelvekre lehet szakosodni.

A végzett diákok szakképzett programozók. Hamar találnak munkát, hiszen 60-70 százalékos telítettségű a piac. De a fiatalok tovább is tanulhatnak MSC képzésen. Dolgozhatnak az EPAM-nál, a General Electric Healthcare-nél, végezhetnek innovációs munkát, készíthetnek honlapokat, háromdimenziós játékokat. Az orvosok munkáját segítve kiszűrhetnek tumorokat, továbbá CT, MRI készülékekkel, topográffal dolgozhatnak. Foglalkozhatnak szegmentálással, háromdimenziós rekonstrukcióval, pontfelhő rekonstrukcióval, topológiával, morfológiával, matematikai algoritmusfejlesztéssel és a képfeldolgozás egyéb fajtáival is.

Nyomós érv még, hogy az SZTE előkelő helyezésekkel szerepel az egyetemek nemzetközi ranglistáján. Ráadásul a már meglévő sokszínű Erasmusos kapcsolatok mellett új angol nyelvű képzést indítanak az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán.”

 

*

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborában 9-10. osztályos középiskolások ismerkedhettek meg az univeristassal. De az SZTE a jelenlegi tizenegyedikesekre is gondol: 2015. szeptember 16-án, szerdán és szeptember 25-én, pénteken két alkalmas Tudománykommunikációs Médiatúrára várja az akkor már végzős fiatalokat.

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktábor és Médiatúra a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/Konv-2015-0006 számú „Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlatorientált képzések, szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában” című pályázat keretében valósul meg.

 

SZTEinfo

Kapcsolódó cikkek:

Diákújságírók a szegedi egyetemről: A lenyűgöző egyetemi könyvtár

Diákújságírók a szegedi egyetemről: a „laikus CPR-t” medikusoktól is tanulták

Diákújságírók a szegedi egyetemrő: BTK

Diákújságírók a szegedi egyetemről: a lelki egészség ápolója a szociális munkás

Diákújságírók a szegedi egyetemről: FOKozott tudásszomj és élvezet

Diákújságírók a szegedi egyetemről: SZTE GTK-diplomával jó munka és fizetés vár

Diákújságírók a szegedi egyetemről: az elmélet és gyakorlat összehangolói a mérnökök

Korábban írtuk:

Siker az SZTE Tudománykommunikációs diáktábora

Javában zajlik az SZTE tudománykommunikációs diáktábora

Diákújságíró táborba hív az SZTE

 

Az SZTE Tudománykommunikációs Diáktáborát bemutató kisfilmek