Heuréka! – Felfedezők nyomában a Szegedi Tudományegyetem archívumaiban

– A Kutatók Éjszakáján, 2009-ben lépett először színre a szegedi Arkhimédész – Galilei – Newton trió. Az Arkhimédész jelmezébe bújt Major Balázs, a Galilei alakjaként megjelenő Nagy Andrea és a Newtonként bemutatkozó Gajdos Tamás segítségével világunk működése titkainak első felfedezőit és legfontosabb találmányaikat mutattuk be, kísérletekkel illusztrálva, néhány legendát cáfolva a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Általános és Környezetfizikai Tanszékének laboratóriumában – mesélte a 15 éves történetet, a Korok és Tudósok videó születését a projekt ötletgazdája és a megvalósításban oktató, szervező és moderátor szerepet vállaló tanárnő, dr. Farkas Zsuzsanna „Magister Emerita” főiskolai tanár.

A világhírű kutatókkal, a szegedi Arkhimédész – Galilei – Newton trió tagjaival a Szegedi Tudományegyetem akkori rektora, a fizikus Szabó Gábor akadémikus is „találkozott". Fotó: Farkas Zsuzsanna

„Vaseszű”. Ez az ókor legnagyobb tudósa, a világ legnagyobb matematikusa, Arkhimédész (i. e. 287-212) nevének jelentése – árulja el a „szicíliai óriás” jelmezében Major Balázs. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar tizenhat évvel ezelőtti hallgatója nemcsak beszél ostromgépekről és a csigasorokról, hanem kísérletekkel be is mutatja az ókori tudós történelmet formáló felfedezéseit. Föltárul, s az SZTE videóin máig megtekinthető az egyiptomi földek öntöző-berendezéseinek titka. A felhajtóerő fizikai törvényének felismerése kiváltotta örömkiáltás, a „Heuréka!” története mellett több találmány működési elve, a fizika és a matematika kapcsolata, a csillagászati felfedezése, a kísérletezés lényege is megismerhető a jelmezes videó segítségével.

– Számomra a világ megismeréséhez mindig a kísérleteken át vezetett az út – idézte tizenhat éve a pisai egyetemen orvosnak készülő, de fizikusként, csillagászként, matematikusként felfedezéseket tett természettudós, Galileo Galilei (1564-1642) padovai egyetemi professzori talárját magára öltő, az SZTE TTIK-n majdan csillagászként diplomázó Nagy Andrea. Az itáliai tudós az elsők között volt, aki többek között arra is rájött: a hangnak is van frekvenciája. Távcsövével a világegyetem ezer csodáját, közte a Jupiter négy legnagyobb holdját a 415 évvel ezelőtti, vagyis 1610. január 7-i éjszakán észlelte először. Galilei e felfedezését két hónap múlva publikálta. A Galilei-holdak fontos érvvé váltak a földközéppontú világkép ellen, és elősegítették a napközéppontú világkép elfogadását.

Míg Arisztotelészt a dolgok és jelenségek miértje, addig Galileit a mikéntje érdekelte. Az új megismerési módszer új felfedezéseket és filozófiát eredményezett.

– Sokat gondolkodtam almafa alatt – utalt a gravitációelmélet születéséhez hozzájáruló legendára, a mindennapi életből merített megfigyelések fontosságára prezentációjában Gajdos Tamás, alias Isaac Newton (1642-1727). Az angliai falu, Woolsthorpe Manor szülötte néhány vargabetű után a Cambridge Egyetem Trinity College falai között tanult, majd később ott professzorként tanított. Az öntörvényű fizikust, matematikust, csillagászt és fizikust fiatalon, 29 évesen választották a Királyi Természettudományos Társaság tagjává.

Az 1660-ban alapított Royal Society, a legrégebbi angol tudományos társulat idén 365 éves. Tagjai közé választották a magyar felfedezők közül például Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas fizikust, gépészmérnököt, villamosmérnököt, a holográfia feltalálóját.

A világ tudományos és technológiai előrehaladásában szerepet játszó kutatók felfedezéseinek megismertetése évszázados szolgálata a Szegedi Tudományegyetemnek. E sorba illeszkedik a nemzetközi Science on Stage konferenciára is eljutó Korok és Tudósok projekt.

– Mind az ötlet, hogy színpadi kellékekkel, korhű öltözékben tegyük látványossá a fizikaórák olykor száraznak tűnő tananyagát, mind a megvalósítás sok elismerésben részesült. A kosztümös hallgatók látványa a Múzeumok Éjszakája, a Kísérletek kavalkádja szegedi rendezvényein, a budapesti Csodák Palotájában, sőt, nemzetközi színpadon is folyamatosan vonzotta az érdeklődő látogatókat és a média munkatársait. A Korok és Tudósok projekttel eljutottunk Koppenhágába, a nemzetközi Science on Stage konferenciára is, a magyar delegáció tagjaként – emlékeztetett dr. Farkas Zsuzsanna. Ott angolul szerepeltek a hallgatók, akiknek ma már mindegyike ma már PhD-fokozattal rendelkezik. 2009 óta persze más diákok is belebújtak a szegedi Arkhimédész – Galilei – Newton trió jelmezébe. – A három nagyság kortársa minden kor tudósainak, tanítója minden kor tanulni vágyó ifjainak. A felhajtóerőt, a távcsövet, a gravitáció törvényeit ismernénk már nélkülük is. De ők többet adtak nekünk: a hitet, hogy a világ megismerhető, s a bizonyosságot, hogy nincs nagyobb intellektuális élmény, mint megcsillanni látni a mindennapok kesze-kusza rendetlenségében a természet törvényeinek aranyrögeit.

A szegedi Arkhimédész – Galilei – Newton trió régi és új tagjai is lelkesen beszélnek a kutatók életéről, felfedezéseikről, a fizikában hozzájuk köthető kísérletekről – nagyoknak és kicsiknek. Fotó: Farkas Zsuzsanna

Az SZTE Youtube csatornáján az „Érdekességek a természettudományok világából” témakörben további fizikai és kémiai kísérletek nyitnak ajtót a felfedezők világára, például az SZTE Szabadegyetem előadásaira, vagy az első magyar Nobel-díjas kutatónő, Karikó Katalin szemináriumára, életútjának tanulságaira.

Újszászi Ilona

Fotók: F. Zs.

Forrás – Farkas Zs., Gajdos T., Major B., Nagy A.: Korok és tudósok - a színpadon Arkhimédész, Galilei és Newton, A szegedi kutatók éjszakájától a koppenhágai Science on Stage-ig, Fizikai Szemle 2011/7-8. szám.

A cikket nyitó archív fotón (balról jobbra) az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar hallgatói – Nagy Andrea, Major Balázs, Gajdos Tamás, a Galilei – Arkhimédész – Newton kutatói trió 2010-beli találkozója Szabó Gábor fizikus akadémikussal, a Szegedi Tudományegyetem akkori rektorával. Fotó: Farkas Zsuzsanna