Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szinte személyes ismerőse lett a Szegedi Tudományegyetem óriási alumni közösségének és egész Magyarországnak a Covid-19 pandémia idején világhíressé lett dr. Karikó Katalin. Az új típusú koronavírus ellen elsőként engedélyezett vakcinák kifejlesztését megalapozó kutatóbiológus portréját nyilatkozatai alapján színesítjük 2021 márciusában.
„Ha az embernek nincs semmije, akkor az szabaddá és bátorrá teszi.” Ki gondolta volna, hogy ez a Harcosok klubjából, David Fincer kultuszfilmjéből származó mondat a 66 éves kutatónő, Karikó Katalin életének mottója?! E gondolat köré szövi a Die Zeit című német magazin a magyar kutatóbiológusról készített portréját.
A jó ötletek megváltoztatják a világot
„A magyar Karikó Katalint munkája végzése közben kinevették, többször akadályozták, hogy előrébb haladjon és sokszor elbocsátották. Mégis a kutatómunkája tette lehetővé az Európában és az Amerikai Egyesült Államokban elsőként jóváhagyott vakcinák létrehozását. Karikó Katalin élete egy ötletben való feltétel nélküli hit története” – kezdődik a német magazin cikke. Példaképnek állítja olvasói elé a szintetikus mRNS alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatóját, személyiségének alapelemeit a 75. születésnapját ünneplő német hetilap 2021/9. száma, mert – mint Karikó Katalin története, úgy – „a jó ötletek reményt keltenek, gazdagítják életünket, megváltoztatják a világot”.
Életútjának főbb állomásait, kutatóként vívott harcainak krónikáját már a Magyar Kémikusok Egyesülete hivatalos közösségi oldalán 2018. október 7-én megjelent első interjúban az olvasók elé tárta Karikó Katalin. A szaklap „Jó hírt hoz az RNS” című közleményét 2019. március 24-én Magyar kutató tette le a készülő koronavírus-vakcinák alapjait címmel dolgozta fel a g7.hu.
Alma materei, a kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda, valamint a Szegedi Tudományegyetem honlapjának cikkei reflektorfénybe állították tehetséges öregdiákjukat.
A Covid-19 betegség magyarországi megjelenésétől, 2020 márciusától eltelt esztendőben szinte minden magyar megtanulta Karikó Katalin nevét. Az országos és határon túli médiumokban megszólaltatták a Magyar Rádiótól kezdve az ATV-n át a vajdasági Magyar Szóig.
A boldog szegedi egyetemista
Elénk lép ezekből az interjúkból a diáklány, aki az otthoni nádfedeles, egyszobás és komfort nélküli, de szeretettel teljes családi fészekből került iskolába. Hentes édesapjától a biológia iránti érdeklődését, könyvelő édesanyjától a kutatói kitartást örökölte. A tudásvágyat a kisújszállási iskolák szaktanárai erősítették föl a diákban.
Vele együtt ízlelgetjük Selye János: Életünk és a stress című könyvének üzenetét úgy, ahogy a középiskolás Karikó Katalin értelmezte magának, s adja át híveinek útravalóul. „Nem arra kell az energiánkat pazarolni, hogy azon gondolkodjunk, másoknak mit kellene tenniük. Azon ugyanis nem tudunk változtatni. Nem amiatt kell stresszelni magunkat, hogy mi lett volna, ha… Arra kell összpontosítanunk, amit mi tudunk tenni” a céjaink eléréséért."
Szavai nyomán szinte látjuk, ahogy a hátrányos helyzetű diákok felvételi előkészítő nyári táborában rácsodálkozik a szegedi egyetemi épületekre, ahogy koncentrált figyelemmel issza a professzorok előadásain hallottakat.
Legboldogabb életszakaszának a szegedi éveket említi minden megnyilatkozásában Karikó Katalin. A kiváló tanulmányi eredményeiért három tanévben is az akkori legrangosabb támogatás, a Népköztársasági Ösztöndíj segíti a biológia szakos hallgatót. Miközben előadásokra, szemináriumokra és gyakorlatokra járt a Dóm téri és az Egyetem utcai tanszéki termekbe és laborokba, a szeme láttára fejlődik az egyetem és környezete. Így lehet csoporttársaival együtt a JATE frissen átadott Herman Kollégiumának lakója, s veheti birtokba az újszegedi biológiai épületeket.
A szerelem – házasság – gyermekáldás is Szegedhez kötődő élmény. Az egyik biológus bulin ismerkedik meg szerelmével, a kisteleki Francia Bélával, későbbi férjével. Kedvenc találkahelyük, a JATE Klub tagkártyája máig becses családi relikvia. Kislányuk, Zsuzsi a tarjáni lakónegyed bölcsijében már 4 hónapos korától kortársai között cseperedik, hogy édesanyja folytathassa a kutatómunkát.
A tehetséges ifjú biológus ugyanis – több egyetemi csoporttársához hasonlatosan – a tudományág hazai fellegvárában, a Szegedi Biológiai Központban dolgozik. Már az itteni laboratóriumban úgy érezi: fontos, amit csinál.
„Nem Magyarországgal volt baj”
Tipikusnak mondják, ami Karikó Katalinnal 1985-ben történt. Kutatócsoportjának vezetője és több tagja ideiglenesen külföldi laborokban kapott állást, a team felbomlott.
Akkor tragikusnak tűnt, hogy épp a 30. születésnapján szembesült a ténnyel: bár nem tervezte, de új munkahelyet kell keresnie. Előbb Nyugat-Európa városaiban, aztán az Amerikai Egyesült Államokban próbálkozott.
Az Európai Parlament 2021. március 3-i webináriumán elmondta: „Amerikában nőktől és férfiaktól egyaránt kaptam előítéletes megjegyzéseket, de nem törődtem velük.”
Az akadályok ellenére újból és újból megtalálta a módját, hogy tovább vizsgálhassa Szegeden elkezdett kutatói témáját.
1989-ben az University of Pennsylvaniára került, ahol nekikezdett a máig tartó kutatómunkájának, ami az mRNS terápiás alkalmazására irányul. Az amerikai egyetemeken „akkoriban mindenki DNS-sel foglalkozott. Kakukktojásnak számítottam, mert az RNS kutatását folytattam, immáron az mRNS-re koncentrálva” – magyarázta, a pályázati kudarcok és sikerek miként váltogatták egymást.
Kutatóként a mai napig gyakran kér tanácsot szegedi egyetemi, volt JATE-s kollegáitól. Alma matere, az SZTE friss diplomásait és más kutatókat vonz maga köré. Legutóbbi publikációja szerzőgárdájában négy szegedi alumnus és alumna neve tűnt föl.
Európába visszatérve találta meg a végső egyensúlyt: a németországi BioNTech-nél a férfiak és a nők együtt dolgoznak a tudományban a tudományért.
„Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna” – idézte 2020. március 31-én a g7.hu. Ezt az itthon sokat támadott kijelentését az EP nőnapi panelbeszélgetésén új megvilágításba helyezte: „Amikor elmész egy országból pénz és ismeretség nélkül, akkor minden tudásodra szükséged lesz, és nagyon kell küzdened, hogy megálld a helyedet. Olyan ez, mint amikor bedobnak a mélyvízbe és akkor kell megtanulnod úszni. Az ilyen helyzetben mindent beleadsz, hogy fennmaradj, s a benned rejlő erők, amikről nem is tudsz, a felszínre törnek. Nem Magyarországgal volt baj.” Hozzátehetjük közeli ismerősei, kollégái véleményét: Karikó Katalin ugyanolyan őszinte és segítőkész ember maradt, amilyen mindig is volt.
Címlapokon a Covid elleni vakcina úttörője
A világsajtó is szárnyra kapta Karikó Katalin nevét a Covid-19 pandémia terjedésével párhuzamosan.
A brit The Guardian 2020. november 21-én idézte Karikó Katalint: A Covid elleni vakcina úttörője: „Soha nem kételkedtem abban, hogy működni fog”. Az osztrák Der Standard 2020. november 26-án írta: „Karikó Katalin: Az új RNS oltások magyar anyja”.
„Leépítették, kételkedtek és elutasították. Most az ő munkája az alapja a Covid-19 vakcinának” – üzente a világnak a CNN 2020. december 17-én. A spanyol El Pais 2020. december 27-i főcíme – A Covid vakcina anyja: „Nyáron valószínűleg visszatérhetünk a normális életbe” – alatt is a világhíressé lett magyar kutatónő portréja látható.
„Adjanak Nobel-díjat ennek a nőnek!” – üzente 2020. december 26-án a Twitteren Richard Dawkins evolúcióbiológus. Mert úttörőnek számít Karikó Katalin ötlete: a hírvivő mRNS felhasználható bármely fertőzés szimulációjaként. Ez megnyitotta a kaput a biomedicina forradalmának. A világ első géntechnológiával módosított vakcinájának a módszere lehetővé teszi, hogy gátat szabjanak olyan betegségek terjedésének is, mint a rák.
Egy évvel a világjárvány kirobbanását követően tudományos és közéleti díjak, elismerések és interjú időpontok tarkítják a világhíressé lett magyar kutatónő határidő naplóját.
Drónfelvételről láthatjuk a szegedi egyetemi tanulmányai ikonikus helyeit és a pennsylvaniai lakóparkot, ahol most él. Sőt: még az otthonába is bekukkanthatunk „A nő, aki megmentheti a világot”, azaz a „La femme qui peut sauver le monde”: revoir l’enquête de BFMTV című dokumentumfilm nézőjeként.
Családjának bővülése is hír lett: nagymamaként köszöntötték az unokája mellől, San Diegóból bejelentkező Karikó Katalint az Európai Parlament nőnapi webináriumán.
2021. március 9-én a szegedi Dugonics Társaság online fórumán találkozhatunk a világhírű biokémikussal.
Miközben újból és újból rámutat élettörténete mérföldköveire, a hirtelen jött és nem kívánt médiaszerepet arra használja, hogy a tanulás fontosságát hangsúlyozza. Bekapcsolódik az ismeretterjesztésebe - például: A Covid-19 elleni vakcináról Karikó Katalin is beszél a Discovery dokumentumfilmjében.
Személyes példájával erősíti a tudományba vetett hitet.
„Multitasking jellemzi a nőket” – árulja el a női kutatók sikerének titkát Karikó Katalin. Mert a nők képesek megosztani a figyelmüket és egyszerre több dolgot végezni. „Gyakran másképpen és más szemszögből vesznek észre dolgokat. Ez a kritikus gondolkodás az, ami előre lendítheti a tudományt.”
NÉVJEGY
1955. január 17-én Szolnokon született Karikó Katalin. A kisújszállási iskolaévek után, 1973-78 között a szegedi, akkori nevén József Attila Tudományegyetem (JATE) biológia szakján tanult. A Szegedi Biológiai Központban MTA ösztöndíjasként 1978-ban kezdett vírusokkal foglalkozni, először használt módosított nukleozidot tartalmazó RNS-t. PhD-képzése lezárásaként 1983-ban avatták doktorrá. Családjával 1985-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött, a philadelphiai Temple Egyetemen 3 éven át módosított nukleozidokat tartalmazó RNS-sel dolgozott. Washingtonban interferonokkal foglalkozott. 1989-2013 között a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetemen folytatta a munkát előbb a kardiológián, majd az idegsebészeten. Az intézmény 2005-ben szabadalmaztatta a Drew Weissmannal együtt kidolgozott, módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazásokat. Társfeltalálója 10, a hírvivő RNS-sel kapcsolatos, az USA-ban elfogadott szabadalomnak. 2013-ban belépett a németországi Mainzban működő BioNTech cégbe, melynek alelnöke. 2020-ban a szabadalma alapján készült el, a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos Pfizer-BioNTech, majd a Moderna Covid-19 oltóanyag.
*
Kísérlet a konyhaablakban
A kertészkedés téren sem tagadja meg biológus voltát Karikó Katalin. 2020. október elején egyszerre tette a jácint virághagymákat cserépbe és vízkultúrás hajtató edénybe. A férje, Francia Béla által tervezett és kivitelezett hajtató edényekben 2021. január 31-re már teljes pompájukban virágoztak a jácintok. Fényképekkel is igazolta újabb kísérlete eredményét: a konyhaablakba, szokatlan körülmények közé helyezett jácinthagymák előbb hoztak virágot, mint a hagyományos módszerrel, földben hagyott társaik. Egy női életút jelképe is lehet ez a kísérlet - a jácintok üzenete?
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Archív fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár;
Fotók: internet, K. K.
Korábban írtuk:
A Covid-19 elleni vakcináról Karikó Katalin is beszél a Discovery dokumentumfilmjében
A rangos amerikai Rosenstiel-díjat is elnyerte Karikó Katalin
„A nő, aki megmentheti a világot” – a francia BFMTV filmet készített Karikó Katalinról
Katalin Karikó, SZTE Alumna Receives Honorary Doctoral Degree from the University of Szeged
Az SZTE díszdoktori címet adományoz dr. Karikó Katalinnak, az egyetem öregdiákjának
A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa
