SZTE Info

Kariko_Katalin_nyito

A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa

A hírvivő RNS – angolosan mRNS – alapú, új típusú módszer a legígéretesebb a koronavírus elleni vakcinafejlesztésben. A gyorsasága miatt is kivételes technológia egyik megalapozóját, a Szegedi Tudományegyetemen végzett biológust, az SZBK egykori kutatóját, Karikó Katalint a koronavírus elleni oltóanyagról és szegedi egyetemi emlékeiről is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Versenyt futnak az idővel a kutatók a COVID-19-pandémiát okozó vírus ellenszerének a kifejlesztésében. „A koronavírus, és általában a pandémiás vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiáját éppen egy magyar kutató, a Kisújszállásról származó, Szegeden végzett Karikó Katalin fejlesztette ki… A munkát az amerikai Drew Weismann-nal közösen végezte el a Pennsylvaniai Egyetemen, és az ehhez kapcsolódó szabadalmat is ketten jegyzik” – olvasható a g7.hu – n. A Szegedi Tudományegyetem diáklapja, a Szegedi Egyetem digitalizált számait böngészve egy 1975-ös, 1976-os és 1977-es újságban is arra a hírre bukkantam, hogy Karikó Katalin elnyerte az akkori legjelentősebb hazai hallgatói támogatást, a Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíjat. Mit köszönhetett ennek az ösztöndíjnak?

– A népköztársasági ösztöndíj anyagi támogatást jelentett, talán 1000 forintot kaptunk havonta a kiváló tanulmányi eredményért. Nem hiszem, hogy széles körben ismert lett volna, hogy ki részesült benne. De az újságcikk másolatában látom, hogy rajtam kívül 1975-ben es ’76-ban díjazott volt például Nagy Ferenc biológushallgató, aki most akadémikus és a Szegedi Biológiai Kutatóintézet főigazgatója, illetve Pálinkás József fizikushallgató, aki akadémikusként volt az MTA elnöke, illetve oktatási miniszter is...


Nepkoztarsasagi_osztondij_76_sze_1976_011_pdf



Találkozás a vírusokkal


Anno akadémiai ösztöndíjjal került a szegedi egyetemről a Szegedi Biológiai Központba , s ott 1985-ig, 30 éves koráig dolgozott. Mit? Addig és ott meddig jutottak a „hírvivő ribonukleinsav” – angolul messenger RNA, rövidítve mRNS – technológia fejlesztésében?


Kariko_K_Akademiai_igazolvany_1978


– Az SZBK Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában 1978-ban mint a MTA ösztöndíjasa kezdtem el dolgozni Tomasz Jenő szerveskémikus irányítása alatt. Ekkor csak nagyon rövid, 3-4 nukleotidból álló RNS darabokat tudtunk kémiailag szintetizálni, és ezeket a molekulákat vizsgáltam antivirális hatásra. A fehérjét kódoló, úgynevezett mRNS sokkal hosszabb, több száz, illetve ezer nukleotidot tartalmaz. Akkor még mRNS-t nem tudtunk készíteni, mert az enzim, az RNS-polimeráz, amelyet ma használunk, még nem volt kapható. A Tomasz-féle laborban végzett munkámnak mai jelentősége az, hogy ott kezdtem el vírusokkal dolgozni és először használtam módosított nucleozidot – cordycepint.


Kariko_Katalin_portre

Miért ez az a módszer, amely leggyorsabban eredményezheti a koronavírus ellen olyannyira várt oltóanyagot? Egyáltalán: mi a különbség a koronavírus ellen szóba jöhető vakcina-fejlesztések között?

A mRNS-en alapuló vakcinát nagyon gyorsan elő lehet állítani. Fontos még, hogy nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így nem okoz fertőzést, tehát biztonságos. Azt a lapok hírül adták a bostoni Moderna cég vakcinájáról, hogy csak 62 nap telt el a koronavírus szekvenciájának megismerése és az mRNS vakcina első human beinjekciózása között. A WHO 2020. március 26-i információi szerint 54 koronavírus elleni vakcina van kifejlesztés alatt. A vakcinák nagy részében az immunválasz szempontjából kritikus fehérjét mRNS vagy plasmid DNS kódolja, vagy egy ártalmatlan vírusba beépített gén darab. De vannak, akik magát a kódolt fehérjét, vagy a legyengített, illetve elpusztított vírust próbáljak vakcinaként használni. Mindezeket a vakcinákat sokkal tovább tart elkészíteni.

 

A biológus szemszögéből mi a legfontosabb különbség a koronavírus és az influenzavírus között?

A koronavírus genomja egy nagyon hosszú mRNS, míg az influenzáé 8 kisebb darabból álló RNS, amely darabok cserélődhetnek más állatok influenza vírusával.

 

Hogyan aktiválják a szintetizált mRNS-ek az immunsejteket?

– A módosított nucleoziddal, név szerint az 1-metilpseudouridinnel készült mRNS nem immunogén, vagyis az aktiválást valószínűleg az mRNS-t beburkoló lipid nanopartikula (LNP) végzi. Ezen LNP funkciója az is, hogy megvédje az mRNS-t az RN-azoktól, vagyis a ribonukleinsavat bontó ribonukleázoktól. A módosított mRNS immun hatasait a vírus ellenes vakcinák területen a philadelphiai University of Pennsylvania egyetemen dolgozó Pardi Norbert kollégám bizonyította, aki szinten a JATE-n / SZTE-n szerezte diplomáját biologus szakon 2004-ben.


Pardi_Norbert_es_Kariko_Katalin
A vírusellenes vakcinákért dolgozó két biológus - Pardi Norbert és Karikó Katalin is - a szegedi egyetemen tanult és szerzett diplomát.

 

Ön azt nyilatkozta a g7.hu-nak, hogy boldog, mert „… ritkán adatik meg egy kutatónak, hogy a laborasztaltól a betegágyig követhesse a felfedezését”. Mikorra készülhet el, jut el a gyógyszertárakba a koronavírus elleni vakcina?

– Ha minden úgy sikerül, ahogy mindnyájan szeretnénk, akkor a Moderna cég mRNS vakcinája 2021 eléjere lesz elérhető mindenki számára.



Tehetséggondozás anno és ma


– Ez a kutatói siker hogyan kötődik alma materéhez? Milyen emlékek kötik ahhoz a szegedi egyetemhez, ahol 1978-ban diplomázott?


JATE_biologiai_tanszek_epulet_sze_1974_013_pdf


A szegedi egyetemen töltött 5 év az életem legboldogabb időszaka volt. Rengeteget tanultunk, kora reggeltől késő estig jártunk előadásra, gyakorlatra, nyaranta pedig terepgyakorlatunk volt. Kiváló tanárok tanítottak: Orosz László a genetikát, Bernáth Gábor a szerves kémiát, Pávó Imre a matematikát, Ferenczy Lajos a mikrobiológiát, hogy csak a számomra legemlékezetesebb előadókat említsem. Jutott azért idő szórakozásra is: akkor volt a diszkó fénykora… Az újszegedi Herman kollégiumban laktam, ahol nagyszerű közösségi élet volt…


JATE_Klub_1973j

 

A szegedi József Attila Tudományegyetemen védte meg doktori disszertációját, 1983-ban avatták doktorrá. Mi a véleménye az egyetemi tehetséggondozás akkori és mai formáiról, lehetőségeiről?


Doktor_avatas_Kariko_K_1983_1j


– A 70-es években a JATE egyetemi előkészítő táborokat szervezett a hátrányos helyzetű középiskolasoknak, akik az egyetem szerettek volna tovabbtanulni. Így vettem reszt 1972 nyarán, illetve 1973 januárjában egy ilyen egyetemi előkészítőn. Mindezek nagyban hozzájárultak a sikeres felvételimhez és ahhoz, hogy később is megálljam a helyem. A tehetséggondozás mai szegedi egyetemi formáit nem ismerem.

 

Tehetséges a Szegeden született lánya is. Olvastam, hogy Susan Francia néven, amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok evezésben… Ön hogyan gondol ma vissza Szegedre?

– Nagyon sok szép emlékem fűz Szegedhez. A már említett boldog egyetemi évek, amely során, 1977-ben megismerkedtem a férjemmel, Francia Bélával. A szegedi tanácsházán házasodtunk össze, lányunk, Zsuzsi is Szegeden született és járt bölcsődébe. A Tarján telepen, később Makkosházán laktunk. Ahányszor hazalátogatunk, mindig elmegyünk Szegedre és végiglátogatjuk ottani életünk legemlékezetesebb helyeit.



Fókuszban a genetikai hiánybetegségek gyógymódja


A legnagyobb közösségi hálón néhány közös, a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő ismerősünkre bukkantam. Milyen a kapcsolata ma a szegedi egyetemmel?

– Sajnos nincs szakmai kapcsolatom.

 

Jelenleg Németországban, a rákellenes gyógyszerfejlesztést forradalmasító BioNTech cégnél dolgozik. Egy munkanapját vázolta g7.hu gazdasági portálnak adott legutóbbi interjújában. Mostanában milyen témákkal foglalkozik kutatóként?

– Az egyik feladatunk a különböző genetikai hiánybetegségek gyógyításának kidolgozása mRNS alkalmazásával. Ezek egyelőre olyan hiánybetegségekre vonatkoznak, ahol a hiányzó fehérjét kódoló mRNS-t a májba juttatva sikeres a kezelés. A másik fontos kutatási területünk az ellenanyagot kódoló mRNS terápiás alkalmazása. Évtizedek óta tanulmányozom a neurodegeneratív betegségek szakirodalmát, nagyon szeretném megérteni azok kialakulásának okát és terápiát kidolgozni rá.


Kariko_Katalin_j

 

Ha a jelenből a jövőbe nézünk: a koronavírus pandémiának mi a legfőbb következménye, illetve tanulsága?

Remélem, hogy szerte a világban a döntéshozók, az üzletemberek, a politikusok rádöbbennek, hogy az oktatásra, a tudományra, az egészségügyre sokkal többet kell a költségvetésből adni! Hogy tisztelet és anyagi megbecsülés illeti a tanárokat, akik a jövő nemzedékét oktatják; a továbbá a kutatokat, akik megszállottként keresik a megoldásokat az örökké felmerülő problémákra; valamint az orvosokat, nővereket, akik az életük kockáztatásával mentenek minket. Így ha majd egy újabb vírus söpör végig a világon, sokkal felkészültebbek leszünk, gyorsabban visszaverjük a támadást.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Montázs: Csukás Alexandra, Fotó: K. K.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.