Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az 50. Rosenstiel-díjat Karikó Katalin és a COVID-19 oltások mögött álló kutatótársa, Drew Weissman nyerte el. A Brandeis Egyetemen tartott virtuális díjátadó ünnepségen a laudációkat követően előadást tartottak a tudósok. Az SZTE alumnája, Karikó Katalin munkásságát újabb és újabb rangos kitüntetésekkel ismerik el Magyarországon is.
„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy átvehetem a Rosenstiel-díjat” – fogalmazott Karikó Katalin a 2021. február 8-i virtuális ünnepségen. A díjátadó ünnepségről, a laudációkról és az előadásokról készült felvételeket a Szegedi Tudományegyetem rendelkezésére bocsátotta az SZTE alumnája, a rangos kitüntetésben részesülő Karikó Katalin.
Az 50. Rosenstiel-díj átadó ünnepségén készült videó az online rendezvény címére kattintva megtekinthető.
A Nobel-díj előszobájában?
Az 1971-ben alapított, Lewis S. Rosenstielről elnevezett kitüntetés a Nobel-díj előszobájának is minősíthető. Ugyanis az eddigi 93 Rosenstiel-díjas közül 36 később orvostudományi, élettani vagy kémiai Nobel-díjat nyert.
A Rosenstiel-díjra leginkább méltó kutatókat a Brandeis Egyetem Rosenstiel Általános Orvostudományi Kutatóközpont által összeállított tudós testület ajánlása alapján választják ki. Az 50. Rosenstiel-díjat Karikó Katalin és kutatótótársa, Drew Weissman az mRNS-terápiák kidolgozásáért, a különböző betegségek gyógyítására alkalmas oltóanyagok kifejlesztéséért nyerte el.
„E díj azt ünnepeli, hogy a molekuláris biológia alapkutatása hogyan lehet az alapja azoknak az alkalmazásoknak, amelyek befolyásolhatják mindannyiunk életét” – fogalmazott James Haber professzor, a Rosenstiel Basic Medical Sciences Research Center igazgatója. James Haber szerint az mRNS alapos megismerésével és – a kudarcok ellenére is – kitartó munkával Karikó Katalin és Drew Weissman megalapozta a Covid-19 pandémia leküzdésében szerepet játszó vakcinákat, s ezzel számtalan életet mentett meg.
Az 50. Rosenstiel-díj kitüntetettjeiről 2021. január 21-én a BrandeisNOW adott hírt. Másnap jelentette meg közösségi oldalán Karikó Katalin a bejegyzést: „Ma nagyon nagy megtiszteltetés ért. Drew Weissman kollegámmal együtt nekünk ítélték az 50. Rosenstiel Award-ot”. Magyarázatként azt is hozzáfűzte: a tudományos körök rangos kitüntetését kapták meg „az mRNS technológia kifejlesztéséért, amelyek a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinák alapjául szolgálnak”.
Laudációk a virtuális térben
A virtuális ünnepségen Anthony Fauci virológus, az Országos Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének (NIH ID) igazgatója, az amerikai elnök Covid-ügyi főtanácsadója mindkét kutató munkásságát méltatta. Köszöntőjében kiemelte: „Ők adtak reményt a világnak arra, hogy a járvány véget érhet egyszer”. Szerinte a Karikó – Weissman páros szabadalmára épülő módszer más fertőzések kezelésére is hasznosítható lesz.
Úttörő szerepet játszott a Covid-19 vakcinák alapját jelentő kutatásban Karikó Katalin, a BioNTech alelnöke és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Kar adjunktusa, valamint Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Kar professzora, az ottani fertőző betegségek osztály vakcinakutatási igazgatója.
Méltatta az orvosi alapkutatásban végzett kiváló teljesítményüket Derrick Rossi, a Moderna társalapítója. A díjátadós laudációjában részletezte a hírvivő RNS-n végzett munka jelentőségét.
Egy világversenyben győztes tudós nő
Rosenstiel-díj érmet, mint egy világverseny győztese, boldogan mutatta föl Karikó Katalin a virtuális ünnepség résztvevőinek. Előadását a nyakába akasztott éremmel tartotta meg.
A világhíressé lett kutatónő életútját bemutatva fontos hangsúlyozni: vírusellenes és a nukleinsavak funkcióinak megismerését célzó kutatásait a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte el. A szegedi, akkori nevén József Attila Tudományegyetemen kiváló biológus diplomát és doktori címet szerző kutatónő az SZBK Biofizikai Intézetében szerzett szakmai tapasztalatokat. A kutatói műhely, amelyhez tartozott, feloszlott, így létszámleépítés miatt, 30 éves korában kényszerűségből döntött úgy, hogy családjával együtt az Amerikai Egyesült Államokba költözik.
Pályájának 1985-től indult amerikai szakaszában is kitartott kutatói céljai mellett. A Szegeden megismert témát – küzdelmek árán, de – Philadelphiában, majd Washingtonban is folytatta. Az elutasított pályázatok ellenére újabb és újabb lehetőséget keresett arra, hogy továbbra is tanulmányozhassa a ribonukleinsav szerkezetét, megőrzött kíváncsisággal kutatta az úgynevezett hírvivő RNS működésének titkait.
Az 1950-es évektől kezdve az 1961-ben és 1984-ben, majd 1990-ben és 2000-ben bekövetkezett fordulópontig tartó időszak eredményeit mutatta be előadása első felében Karikó Katalin. A biológiai információ üzenethordozója, az úgynevezett hírvivő – angolul messenger – RNS vagy mRNS felfedezésétől kezdve az állatkísérleteken át a módosított mRNS értékeléséig vezette hallgatóságát. Vázolta annak a 2000-beli a HIV vírussal kapcsolatos tudományos közleménynek a jelentőségét, amelynek szerzői névsorát Drew Weissman és Karikó Katalin neve keretezte.
„A nukleoziddal módosított RNS immunogén vagy nem?” – jelezte a problémát, amellyel szembesültek. Módosították a mRNS-t, mérték az erre adott gyulladásos választ. Kiderült, jó úton járnak… A megoldást 2005-ben szabadalmaztatta módszerként a Karikó – Weissman kutatópáros. A munka folytatódott: a 2012 és 2021 közötti fejleményekről is beszámolt a BioNTech alelnöke. Karikó Katalin elmagyarázta: az úgynevezett hírvivő RNS e célra módosított változata szállítja az információkat a sejtekhez arról, hogy milyen fehérjéket állítsanak elő, hogy ezt követően beinduljon a szervezetben az adott vírus ellen védelmet nyújtó anyagok termelése. Kijelentette: az mRNS terápia új lehetőségeket nyit meg az orvoslásban.
Előadása végén Karikó Katalin köszöntetet mondott családjának, támogatóinak.
A kutatópáros húsz éve
Több mint 20 éve kezdett együtt dolgozni Karikó Katalin és Drew Weissman. A Pennsylvaniai Egyetem munkatársaiként – több tudós véleményével ellentétben – hittek abban, hogy vakcinák alapja lehet az mRNS, amely a DNS-ből a riboszómákba juttatja a fehérjék termeléséhez szükséges utasításokat. Közösen oldották meg a kezdeti problémákat.
Drew Weissman előadásában bemutatta a SARS-CoV-2 vírust, felsorolta az RNS-alapú oltások előnyeit. Arra a kérdésre is válaszolt, hogy: „Miként működik a Pfizer-BioNTech és a Moderna Covid-19 vakcinája?” Látványos illusztrációval vázolta az mRNS lipid nanorészecskébe csomagolt vakcinák feltételezett hatásmechanizmusát. Kifejtette: az új típusú vakcina „3. fázisú vizsgálati adatai a Covid-19 elleni védelem gyors kialakulására utalnak”. Összegzésképpen elmondta: a Pfizer-BioNTech és a Moderna „módosított mRNS-LNP oltóanyaga nagyon biztonságos és hatékony”.
A Covid-19 pandémia hozzájárult ahhoz, hogy a harmadik generációs vakcinák alapjául szolgáló mRNS-módszert világszerte alkalmazni kezdték. Így válhatott valóra Karikó Katalin álma: a kutatói laboratóriumban eltervezett és kísérletekkel bizonyított módszer alapján többféle betegségre gyógyírt adó szer is készülhet.
Díjeső a Covid vakcina kifejlesztőjére
Nem a Rosenstiel-díj az első elismerése Karikó Katalinnak. A legnagyobb közösségi platformon közel 4200 ismerősén kívül ezrek követik a siker útján.
Alma Matere, a Szegedi Tudományegyetem a kutatói teljesítményt díjazta azzal, hogy díszdoktori címet adományozott öregdiákjának. Karikó Katalin kommentjében 2021. január 21-én azt írta: „Nagyon örülök, hogy az imádott egyetemem, az SZTE (nekem még mindig JATE) díszdoktora lehetek. Köszönöm szépen ezt a nagyon magas szintű elismerést. Boldogan térek vissza Szegedre, ahol fiatalságom legboldogabb éveit töltöttem, hogy együtt ünnepelhessük egyetemünk fennállásának 100. évfordulóját novemberben.”
A Közmédia Év Embere Díjával ismerték el Karikó Katalin Covid-19 elleni harcát, a Hungarian (Magyar) Club of Chicago Magyar Lélek Díjjal köszönte meg Karikó Katalin áldozatos munkáját.
Egyetemi városa, Szeged 2021-ben jelölte díszpolgárának, míg iskolavárosa és gyermekkori lakóhelye, Kisújszállás 2020-ban adományozott díszpolgári címet Karikó Katalinnak.
A világhíressé lett tudós több fórumon, így a legnagyobb közösségi platformon is kifejtette: „Szeretném megosztani a rám jutó figyelmet az összes kutatótársammal, akik hozzám hasonlóan éveken vagy évtizedeken át kísérleteztek, tették a dolgukat. Remélem, hogy nekik is több elismerés jut majd a jövőben. Azt is remélem, hogy a fiatalok nagy kedvet kapnak ahhoz, hogy minél többet tanuljanak, hogy ők legyenek a jövő kutatói.”
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Archív felvételek, K. K.
További információk:
„A nő, aki megmentheti a világot” – a francia BFMTV filmet készített Karikó Katalinról
Katalin Karikó, SZTE Alumna Receives Honorary Doctoral Degree from the University of Szeged
Az SZTE díszdoktori címet adományoz dr. Karikó Katalinnak, az egyetem öregdiákjának
A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa
