SZTE Info
ferns-forest-001

Intelligensek-e a növények?

A növények éreznek, színeket és alakot is „látnak” sőt, tanulásra is képesek - derült ki Prof. Dr. Fehér Attila, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár előadásán a SCI-eszta polc rendezésében október 22-én az SZTE Klebelsberg Könyvtár AudMin termében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A növények sokkal érdekesebbek, mint gondolnánk: képesek a környezetüket és abban elfoglalt helyüket komplex módon érzékelni, ezeket az információkat feldolgozni, átadni, tárolni, és később felhasználni. Mindezt agy és idegrendszer nélkül – hangzott el Prof. Dr. Fehér Attila előadásán. Az SZTE TTIK Növénybiológia tanszék vezetője elmondta, hogy az emberek többségére mégis az a jellemző, hogy a növények nem keltik fel az érdeklődésüket. Ennek oka, hogy az emberek úgy érzik, a növények nem aktívak, nem mozognak, és emiatt nem tudják a helyükbe képzelni magukat, szemben például az állatokkal. Ez a jelenség az úgynevezett „növény vakság”. Az a vélekedés, amely szerint a növények az élettelen tárgyak és az érzékelő állatok között állnak, sokáig fenn állt, és még ma is sokan így gondolják. A növények azonban számos olyan dologra képesek, amelyek az állatokra és az emberekre egyaránt jellemző. Szemléletes példákkal mutatta be Fehér Attila azt, hogy a növények mozognak, emlékeznek, hallanak, kommunikálnak, sőt, fel tudják mérni a kockázatot és számtani számításokat végeznek.


20191022_171137


A növények is mozognak, csak másik síkon, mint amit mi érzékelünk. Vannak lassú növekedési mozgások, melyeket felgyorsított felvételeken láttunk, és vannak gyors növényi mozgások, amelyek a mimózára és a vénusz légycsapójára jellemzőek. Továbbá érzékelik a rezgéseket vagyis ̎hallanak̎. Ennek bizonyítására több kísérlet is született: ilyen például, hogy ha a növények méhek zümmögését hallják, a virágok gazdagabb nektárt termelnek vagy a víz áramlási rezgéseinek hatására úgyanúgy nőttek, mint amikor valóban víz éri a gyökereket. Bizonyos értelemben pedig számolnak és terveznek. A lúdfű bármennyi is a fény, azaz a keményítő, minden reggelre annak pontosan a 95%-át használja fel. Ehhez ismernie kell a rendelkezésre álló keményítő mennyiségét és az éjszaka hosszát, amely alapján pontosan be kell állítania a keményítő bontási rátáját.


tobacco-1792070_1280_0


Kommunikációra is képesek a növények, elsősorban a kémia nyelvén: amikor a dohánynövényre rászáll a sáska, a növényben riasztásként megindul a nikotin termelés, viszont nemcsak saját magát védi, hanem társainak illóanyagokkal jeleket küld. Így amikor a hernyó tovább menne, már csak olyan növények lennének körülötte, amelyek nagy mennyiségű nikotint termeltek. Vannak azonban még olyan esetek, amikor nem tudják, hogy mit érzékelnek a növények. Ha egy kúszónövény jobb oldalára helyeznek egy póznát, akkor automatikusan csak a jobb oldalra hajlik, és meg is találja azt, minta előre tudná, hol fog tudni felkapaszkodni. Ennél is érdekesebb, hogy ha két ilyen növény közé helyezik a póznát, és az egyik felkúszik rá, a másik már nem is próbálkozik, elkezd egy másik irányban keresgélni, mintha értesülne róla, hogy az a pózna már foglalt.


mimoza-2


A növények „látnak” is, elsősorban a fényt érzékelik, annak az irányát is meg tudják állapítani. Egyesek szerint színeket és alakot is látnak. Egy chilei szőlőfajta például képes a saját levelét annak a levélnek a mintájára formálni, amilyen növényre felkúszott. Tanulásra is képesek. Egy kísérlet során kutatók kipróbálták, hogyha néhány centiméter magasból ledobnak egy cserépben lévő mimózát, akkor az összecsukja a leveleit. Ezt a kísérletet többször megismételték és azt vették észre, hogyha nagyon sokszor ledobják, akkor a növény egy idő után „hozzászokik” a ledobáshoz, leveleit nem zárja össze.


– Az intelligencia képesség arra, hogy információt szerezzünk, azt tudásként megőrizzük, és alkalmazzuk a környezethez. A növények intelligensek, de másképp, mint mi. Mint ahogy másképp éreznek, táplálkoznak, lélegeznek, fejlődnek és szaporodnak – foglalta össze Prof. Dr. Fehér Attila.


További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó SZTEminárium című ingyenes hallgatói magazin 2019 – 2020 / 1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.


Intelligensek-e_a_novenyek  


SZTEinfo: Császár Dorina, Sípos Lilla


További cikkek a SZTEminárium 2019 - 2020 /1. számából:

Az őzeket számolta a vadőrnek vagy vadásznak készülő vásárhelyi egyetemista

A derékfájdalom és a rekeszizom állapota összefügg – Finta Regina ÚNKP ösztöndíjas kutatása

A Junior EB-től a Világjátékokig az SZTE JGYPK gyorsasági görkorcsolyázó hallgatója

Tapasztalatszerzés diploma előtt

Energiatermelő kerékpárt készítettek a Mérnöki Kar oktatói

A forradalom és az 1956 utáni megtorlás a MEFESZ-alapító egykori szegedi egyetemista emlékeiben

„A jó zenét minden formában szeretem.”

A jövő mobilalkalmazása zenészeknek

Kabaré és dráma is szerepel a Szegedi Egyetemi Színház műsorán

Fenntartható-e a divat?

Észak-Macedóniát fedezték fel a Mérnöki Kar oktatói és hallgatói

Egy mai tini az 1700-as években – interjú Gimesi Dórával, az Időfutár írónőjével


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.