Kossuth Rádió: – Az mRNS-alapú kutatások számos kutatóműhelyben folynak. Ezek közül melyek a legfontosabbak? A több helyszínen folyó kutatómunkát hogyan fogják össze?
– Több kiváló centrum van – felelte Drew Weissman. – Ami a koordinációt illeti, ez leginkább a kutatók közötti párbeszéden alapszik. A legtöbb kutatás együttműködésen alapul. Mi például tudjuk, hogyan kell RNS-t készíteni, de nem tudunk ebolával kapcsolatos kutatásokat folytatni. Tehát bevonjuk az ebola szakértőit, illetve más vírusokkal, valamint a rákbetegséggel foglalkozó kutatócsoportokat.
– Az egyik előadás arra tér ki, hogy bizonyos retina rendellenességekkel kapcsolatban is használják már az mRNS-terápiát. Melyik ez?
– Kétféle ilyen retinarendellenesség létezik, az egyik genetikai eredetű, amelyet génterápiával lehet orvosolni. A másik fajta betegségcsoport a retina leépülésével járó betegségek, ez esetben különböző fehérjéket szállítanak a retina különböző rétegeibe.
– Hogyan lehetne a legjobban kezelni az mRNS-alapú orvosi beavatkozással szembeni esetleges bizalmatlanságot?
– Kutatóként a legjobb, ha megszólítjuk a közönségünket, elmagyarázzuk, hogy mi az RNS, mire képes és mire nem, vagyis a tények segítségével vesszük fel a harcot a terjedő tévhitekkel szemben – válaszolta Drew Weissman. – A probléma az, hogy a közösségi média világában a tények unalmasnak és száraznak számítanak, az összeesküvés-elméletek sokkal gyorsabban terjednek.
– Ki tudunk arra térni, hogy a koronavírus elleni volt az első RNS-alapú oltás, de a mumpsz, a rubeola és más vakcinák szintén tartalmaznak RNS-t, sőt ez a beadott RNS sokszorozódni is tud, hiszen ezek az oltások vírusokat tartalmaznak – tette hozzá Karikó Katalin. – Ez akkor nem zavarta az embereket, mert még nem hallottak DNS-ről. Tehát semmi olyasmivel nem foglalkozunk, ami a természetben amúgy nem fordulna elő.
– A szegedi egyetemen új kutatóközpont épül a jövő innovatív mRNS-kutatásainak támogatására. Milyen szerepet fog betölteni ennek megvalósulásában, a későbbi kutatói tevékenységben Karikó Katalin?
– Próbáltam pénzügyileg is egy kicsit támogatni a projektet, de leginkább tanácsadóként segítek a témavezetőkkel beszélve, segítve a kapcsolatok kialakulását. Tanácsot adtam abban, hogy milyen területeken érdemes kutatást folytatni és milyen kapcsolatokat lehet kialakítani a nemzetközi kutatói közösségben – mondta Karikó Katalin.
A 2023-as orvosi-élettudományi Nobel-díjasok, Karikó Katalin és Drew Weissman készséggel válaszoltak az újságírói kérdésekre. Fotó: Sahin-Tóth István
Index: – Több esetben megfigyelhető, hogy a Nobel-díj átvétele után a tudósok kiengednek, és nem ugyanazzal az erőbedobással kutatnak, mint korábban. A stockholmi gála óta ugyanúgy járnak-e dolgozni a laborba, vagy újabb célok, feladatok adódtak?
Drew Weissman: – Nagyban szélesítettük a kutatási területünket. Megmutattam a támogatói oldalamat is. Beszéltem már egy különleges kutatási területről, amely a Nobel-díj óta óriási lendületet kapott. A feleségem nem örül annak, hogy tulajdonképpen még keményebben dolgozom.
Karikó Katalin: – 2022-ig nem volt munkám, nyugdíjas voltam. Nem volt laboratóriumom, különböző tudományos projektekben vettem részt. A Nobel-díj átvétele óta nem lassult a munkám üteme. Előadásokat tartok a nyilvánosság számára, illetve diákoknak, szeretném képezni az embereket az mRNS-kutatás témáiról és általában a molekuláris biológia területével kapcsolatban.
Temesi László újságíró: – Amikor nekiálltak az mRNS-sel dolgozni, hogyan tartották fenn magukban a reményt, hogy az mRNS-t a gyógyításban alkalmazzák, és milyen típusú betegségek esetén lehet ezt alkalmazni?
– A melanóma és a hasnyálmirigyrák tekintetében vannak ígéretes kutatásaink. Azt hiszem, még gyerekcipőben jár az immunológiai rákterápia, de nagyon jó úton járunk, és óriási lépésekkel haladunk. Limfómákat, leukémiákat már 60-70 százalékos eredményességgel gyógyítottunk. Ezek korábban halálos betegségnek számítottak. Növeltük a melanóma és a hasnyálmirigyrák gyógyításának kilátásait és további, nagyon fontos kutatásokat folytatunk például a checkpoint inhibitorok területén.
Hozzátenném – folytatta Karikó Katalin –, hogy mindenki a rák elleni oltásokat hangsúlyozza, de a BioNTech alkalmazásában én olyan kutatásokban vettem részt, amelyek a citokinineket célozták a tumorfelismerésben. A tumorba injektáltunk citokinineket kódoló mRNS-t. Ezen kívül részt vettem egy olyan projektben is, amelyben speciális antitesteket hoztunk létre, ezek kifejezetten rákra specifikus fehérjéket ismernek fel a rákos sejtek felszínén. Ez is klinikai kutatási fázisban van. Tehát nemcsak mRNS-vakcinákról beszélünk, hanem antitestekről is, olyan antitestekről, amelyek proteinként rendelkezésre állnak, de sokkal olcsóbb, ha mRNS formájában juttatjuk be őket a szervezetbe, és a beteg szervezete állítja elő a fehérjét.
– Van-e már olyan terület, ahol az mRNS-t alkalmazzák a gyógyításban, és ha igen, hol és milyen típusú betegségek esetén?
– Amikről beszéltem, azok klinikai kutatási fázisban vannak, a piacra még nem kerültek ki Amerikában sem – mondta Drew Weissman. – Egyedül a Covid19 és az RSV ellen van mRNS-alapú gyógyszer forgalomban, más területen az mRNS-terápia még nem került piacra. A kutatások üteme gyors. Nagyon sok génterápia mutatott biztató jeleket. Az egyik az amiloidózis gyógyításában játszott szerepet. A következő öt évben óriási előrelépést láthatunk majd az mRNS-technológiát alkalmazó terápiák alkalmazásában.
Nagyon különböző emberek vagyunk, de jól kiegészítjük egymást - vélekedett Drew Weissman kutatópartneréről, Karikó Katalinról. Fotó: Sahin-Tóth István
Szeged TV: – Drew Weissmantól kérdezzük, milyen kutatótárs Karikó Katalin, milyen vele együtt dolgozni?
– Ahogy láthatják, mi nagyon különböző emberek vagyunk, de jól kiegészítjük egymást. A legfontosabb, hogy hajt minket a tudásvágy, hogy megismerjük a tényeket, mit jelent egy adott eredmény, hogyan lehet tovább fejleszteni, hogyan alkalmazható a későbbiekben. Ez a motorja annak, hogy a mai napig is kutatunk. Mindketten alvási nehézségekkel küzdünk, így akár hajnali háromkor is eszmecserét folytatunk különböző adatokkal kapcsolatban.
– És Karikó Katalinnak milyen kutatótárs Drew Weissman?
– Drew felesége azt mondta, hogy Drew egy-egy napra beosztott szókészlettel rendelkezik, és mire hazaér, addigra elhasználja az összes szót, pedig a felesége csak arra lenne kíváncsi, hogy mi történt vele aznap. Amikor a kutatási területünk fontosságát felismertük, Drew orvosként azonnal arra gondolt, hogy a lupusz betegeknél ez fontos lehet, és mintákat is szerzett ilyen betegektől, hogy ellenőrizze, hogy az RNS változott-e, és ez-e az oka a betegségnek. Ugyanazt a dolgot nézzük, de kissé más megközelítésben. Immunológiából például nagyon sokat tanultam tőle. Amikor immunológiai előadást tartok, mindig köszönetet mondok neki. Ha ő nem lenne ennyire jártas az orvostudományi kérdésekben, akkor nem is tartanék ott, ahol, és nem értük volna el az eddigi felfedezéseinket. Úgy vélem, hogy nélkülözhetetlenek vagyunk egymásnak a felfedezéseink szempontjából. A vitáink nagyon intenzívek. Amikor az adatokat vizsgáljuk, őszinték vagyunk, a valós eredmények érdekelnek minket.
Karikó Katalin pénzügyileg és tanácsaival is támogatja a Szegedi Tudományegyetemen létrejövő új mRNS-kutatóközpontot. Fotó: Sahin-Tóth István
– Hogyan változtatta meg az önök életét a Nobel-díj? Pro és kontra.
Karikó Katalin: – Már a Nobel-díj előtti három évben is sok díjat kaptunk, számos díjátadón vettünk részt, az életünk már akkor megváltozott. Ez „csak” egy újabb változás volt, ami természetesen nagyon jelentős. Több ember ismer meg minket. Például azok, akiket meghívtam erre a szegedi mRNS-konferenciára, szinte azonnal válaszoltak, így az esemény gyorsan kétnaposra nőtte ki magát egynapos helyett.
Drew Weissman: – Azt hiszem, a feleségem és a gyerekeim jobban fürödnek a rivaldafényben, mint én. Például amikor Spanyolországban jártunk, a feleségem estére készülve besétált egy szépségszalonba, és megkérdezte, hogy rendbe tudnák-e tenni a haját. Mondták, hogy nem, sajnos nincs rá idejük. Akkor odamutatott az ablakba tett plakáton rám, mondta, hogy az én feleségem. Erre legördült elé a vörös szőnyeg, és azonnal megcsinálták a frizuráját.
ADA magazin: – Jövő év májusában lesz egy űrutazással kapcsolatos konferencia Stuttgartban, melyet az ADA magazin szervez. Ennek kapcsán szeretnénk megkérdezni, hogy emlékeznek-e, hol voltak, mit csináltak, amikor az első ember a Holdra lépett? Milyen érzés fogta el önöket akkor?
Karikó Katalin: – Én nyolcadik osztályos diák voltam, éppen Magyarhertelenden vettem részt egy úttörőtáborban. Jól emlékszem rá, felnéztünk a Holdra és próbáltuk kideríteni, hogy látunk-e ott valamit. 14 évesen még nem fogtam föl, hogy speciális felszerelés nélkül természetesen semmit sem látunk.
Drew Weissman: – Én is általános iskolás voltam. Egy fekete-fehér tévé köré gyűlve néztük az eseményeket. El kell mondanom, hogy a következő űrállomásra már mRNS-t is küldünk, hogy ott is kísérletezzenek vele, tehát az mRNS el fog jutni az űrbe.
Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Fotó: Sahin-Tóth István
A következő kérdés Rovó Lászlóhoz, az SZTE rektorához szólt: – A Szegedi Tudományegyetem életében mi a jelentősége a ma kezdődött mRNS-konferenciának?
Rovó László: – Először is szeretnék kitérni arra, hogy mekkora megtiszteltetés számomra, hogy ilyen nagy tiszteletnek örvendő kutatók társaságában lehetek. Meg kell jegyeznem, hogy az SZTE több mint négyszáznegyven éves egyetem. Amikor száz éve Szegedre érkezett, akkor az egyetem alapítói valami különlegeset akartak létrehozni. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert neve, azt hiszem, jól ismert mindenki számára. Az ő szegedi munkássága idején egy valóban hatékony és sikeres kutatóiskolát hoztak létre, és ennek az egyik gyümölcse – ha szabad így fogalmaznom – Karikó Katalin. Nagyon boldog vagyok, hogy ez a kongresszus és az mRNS-technológia összekapcsolódik Szegeddel. Örülünk, ha vendégül láthatunk bármilyen tudományos konferenciát, de azt gondolom, ez a téma egy kicsivel fontosabb a többinél. Orvosként – hiszen elsősorban orvos vagyok – elmondhatom, hogy emlékszem, mi történt a Covid 19 idején. Ez már a múlt, de hallottuk, hogy a jövő mit tartogat. Hiszem, hogy az mRNS-technológia teljesen megváltoztatja a terápiás lehetőségeket már a következő tíz évben. Nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ezek a fantasztikus kutatók eljöttek. Örülök, hogy részt vesznek a Szegedi Tudományegyetem kutatásaiban és mentorálják az itteni kutatócsoportokat.
SZTEinfo
Borítókép: A sajtótájékoztató résztvevői: a beszélgetést vezető Csúri-Magosi Rita, Karikó Katalin, Drew Weissman és Rovó László. Fotó: Sahin-Tóth István
Az „mRNA Conference Szeged” programról írtuk:
Szegedre figyel a világ - elkezdődött az mRNS-konferencia
Szeged in the global spotlight as mRNA Conference kicks off
Hogyan várja egyetemünk az "mRNA Conference Szeged" vendégeit?
Countdown to the mRNA Conference: University of Szeged rolls out the red carpet
Az mRNS-technológia nem merül ki a védőoltásokban – erre is rávilágít a Coursera kurzusa
Fueling innovation: Why Novo Nordisk is backing the Szeged mRNA Conference
Miért támogatja a Novo Nordisk a szegedi mRNS-konferenciát?
„A barátaim velem vannak” – megnyílt Sahin-Tóth István fotókiállítása Karikó Katalin díjairól
Karikó Katalin inspiráló tanácsokat ad az SZTE Innovációs Napján
A real eye-opener: Coursera’s free course on mRNA
Érdemes elvégezni, ahaélményt nyújt a Coursera mRNS-ről szóló ingyenes kurzusa
Groundbreaking mRNA research at the University of Szeged: New research center to drive future mRNA innovations
Úttörő mRNS-kutatások a Szegedi Tudományegyetemen – Új kutatóközpont épül a jövő mRNS-innovációinak
New advances in mRNA research spark hope – one year after Katalin Karikó’s Nobel Prize win
Felpörgött, új reményeket kelt az mRNS-kutatás – Egy évvel Karikó Katalinék Nobel-díja után
Just One Month to Go: Top-Tier Summit of the Scientific Scene Featuring Katalin Karikó at the University of Szeged
Pontosan egy hónap múlva kezdődik a hazai tudományos élet csúcseseménye, a Karikó Katalin nevével fémjelzett mRNS konferencia az SZTE-n
Ordinary days in the extraordinary life of a Nobel laureate: Katalin Karikó talks about a park bench in Philadelphia and mRNA researchers
Egy Nobel-díjas hétköznapjai – Karikó Katalin egy philadelphiai parki padról és az mRNS kutatóiról
University of Szeged to host two-day conference on the ‘Swiss Army knife’ of medical science
Az orvostudományi fejlesztések svájci bicskájáról rendeznek kétnapos konferenciát az SZTE-n
Top Researchers from Around the World will Present at the November 2024 mRNA Conference at the University of Szeged
A világ vezető mRNS kutatói tartanak előadást a Szegedi Tudományegyetemen a 2024. novemberi nemzetközi konferencián