– Diafilmeket kölcsönöztem a kisújszállási könyvtárból. Kisiskolásként az úgynevezett „csíkos és pöttyös könyveket” olvastam – emlékezett első könyves élményeire Karikó Katalin. A Nobel-díjas biokémikus az SZTE Klebelsberg Könyvtárban tiszteletére rendezett 2024. június 14-i ünnepségen elárulta, gimnazista korában járt az Országos Széchényi Könyvtárban az akkor már egyetemista nővére vendégeként. A nemzeti bibliotékában gyűjtött anyagot ahhoz a dolgozatához, amelyben azt írta meg, hogy az akkori jelenhez, az 1970-es évekhez képest milyen lesz az ezredforduló. – Nem jöttek be a jóslataim – tette hozzá nevetve –, de érdekes volt megismerni, miként működik a könyvtár.
Az olvasás gyönyörűség! A Nobel-díjas Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem díszvendégeként vett részt a 95. Ünnepi Könyvhét és a 23. Gyermekkönyvnapok rendezvényein. Fotó: Ocskó Ferenc
Az Örökös Könyvtári Tag(ok) élményei
A 95. Ünnepi Könyvhéthez is kapcsolódó, bensőséges rendezvényen köszöntötte az SZTE Klebelsberg Könyvtár a bibliotékát adományaival is támogató Karikó Katalint, az SZTE Nobel-díjas professzorát. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Nemes Réka és Fekete Franciska
„Künn a fákon újra szól a víg kakukkmadár… Nyár van! Nyár van!...” – örvendezett az SZTE Klebelsberg Könyvtár kórusa. Az 1240-ben lejegyzett kánonnal a Nobel-díjas Karikó Katalint, a Szegedi Tudományegyetem professzorát, a 95. Ünnepi Könyvhét díszvendégét köszöntötték a dalra fakad könyvtárosok.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár kórusa dalolva köszöntötte a bibliotéka könyvheti ünnepségének díszvendégét, a Nobel-díjas Karikó Katalint és az olvasókat. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Nemes Réka és Fekete Franciska
– Az SZTE Klebelsberg Könyvtár alapításától kezdve rengeteget köszönhet azon nemes lelkű hazai és külföldi személyeknek, akik adományaikkal és felajánlásaikkal hozzájárultak az egyetemi bibliotéka értékes állományának kialakulásához és folyamatos gyarapodásához. A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora, Karikó Katalin is a nagyvonalú támogatók sorába illeszkedik, hiszen szinte minden szegedi látogatásán különböző tárgyakkal és dokumentumokkal ajándékozta meg intézményünket, lehetővé téve ezáltal a Karikó Katalin Gyűjtemény létrehozását, majd ugyanezen alapokon az épületünkben megtekinthető, személyes és tudományos életpályáját bemutató állandó kiállítás létrejöttét – kezdte köszöntőjét Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója.
A tárgyi adományok mellett nemrég Karikó Katalin további nagyvonalú felajánlást tett: az életútját bemutató önéletrajzi kötet tiszteletdíjaiból 20 ezer dollárt meghaladó összeget ajánlott fel az SZTE Klebelsberg Könyvtárnak. Ezzel ismerte el és köszönte meg a szegedi egyetemi könyvtárosok munkáját, a személyéhez kapcsolódó gyűjtemény gondozását.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója, Nagy Gyula mondott köszöntőt. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Nemes Réka és Fekete Franciska
– Az egyetemi könyvtár a maga szerény módján szeretné kifejezni nagyrabecsülését az adományozó felé – jelentette ki a főigazgató. Az egyetemi bibliotéka köszönete és hálája jeléül 2024. június 14-én ünnepélyes keretek között Örökös Könyvtári Tag címet adományozott Karikó Katalin számára.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár nagyvonalú támogatójaként a Nobel-díjas Karikó Katalin, az SZTE professzora is Örökös Könyvtári Tag címet kapott. Az egyetemi bibliotéka főigazgatója, Nagy Gyula adta át az elismerést a díjazottnak. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Nemes Réka és Fekete Franciska
A 2005-ben alapított elismerést eddig elnyerte: Bernáth Árpád, Ilia Mihály; Rácz Béla, Szabó Gábor; Róna-Tas András; Mezősi Gábor, Pál-Molnár Elemér, Sümeghy Zoltán; Mader Béla; Majó-Petri Zoltán, Panek Sándor; Meskó Eszter; Lengyelné Katona Tímea, Újszászi Ilona; Keveházi Katalin is. Az egyetemi bibliotéka Örökös Könyvtári Tag címmel rendelkező kitüntettjei közül megjelent professzorok, a volt főigazgatók örömmel beszélgettek, fényképezkedtek az immár a csoporthoz tartozó Nobel-díjas Karikó Katalinnal. Mindannyian minden olyan szolgáltatáshoz hozzáférnek, amivel az SZTE Klebelsberg Könyvtár a kutatókat, az olvasókat szolgálja, így például minden online adatbázisban böngészhetnek.
Könyvtári élményeit is megosztotta hallgatóságával a tiszteletére rendezett könyvheti ünnepségen a Nobel-díjas Karikó Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár "Örökös Könyvtári Tag" címmel kitüntetett professzora. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Nemes Réka és Fekete Franciska
– A könyvtár a tudományt szolgálja, amióta bibliotéka létezik, mindegy, hogy papirusztekercsre íródik a kutatói eredmény vagy digitálisan továbbítódik – jelentette ki Karikó Katalin. – Amikor elkezdtem az egyetemet, akkor a tudományos művek kikeresésének lyukkártyás módszerét ismertem meg. Napjainkig bővültek a lehetőségek, amelyekkel a könyvtár segítheti a kutatók munkáját. Az elmúlt negyven évben tapasztalhattam, hogy a könyvtárosok mindig alkalmazkodnak a technológia nyújtotta lehetőségekhez.
Sok munkát ad a könyvtárosoknak a Karikó Katalinnal kapcsolatos információk gyűjtése. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár adatbázisaihoz immár az "Örökös Könyvtári Tag" címmel elismert Karikó Katalin is teljeskörűen hozzáfér. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Nemes Réka és Fekete Franciska
– Örülök, hogy itt láthatóan színvonalas munka folyik. Ezért gondoltam, hogy a könyvem Jogdíjaiból származó bevételeket felajánlom az egyetemi könyvtárnak. Így aztán, ha az olvasók még több könyvet vásárolnak, akkor még több pénz érkezik a könyvtárnak is – mondta a világhírű tudós, és megköszönte a Nobel-díja replikája körüli gyönyörű kiállítást, az ajándékba kapott rajzot és az örökös könyvtári tagságot.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár "Örökös Könyvtári Tag" címmel elismert olvasóinak, adományozóinak, segítőinek egy csoportja (balról jobbra): Panek Sándor, Újszászi Ilona, Mezősi Gábor, Meskó Eszter, Nagy Gyula, Majó-Petri Zoltán, Karikó Katalin, Keveházi Katalin, Lengyelné Katona Tímea, Bernáth Árpád, Mader Béla. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár - Nemes Réka és Fekete Franciska
A tankönyveken innen és túl
Karikó Katalin rendszeresen beszámol nyilatkozataiban arról, hogy számára nagyon fontosak voltak az iskolaévek, szeptemberben izgatottan lapozgatta a tankönyveit arra kíváncsian, hogy milyen újdonságok megismerése vár rá az új tanévben. Kiktől és hogyan tanult kémiát a világhírű tudós, aki 2021 óta száznál is több kitüntetést kapott? Két éve az SZTE Hírportálon a Hérón szökőkútjától az mRNS módosításáig – Karikó Katalin vegytani kalandjai című cikkben összegeztük.
„A tankönyv is lehet jó könyv” mottó jegyében az SZTE JGYPK Tankönyvmúzeumában kamarakiállítás nyílt Karikó Katalin iskolai relikviáiból. A régi kisújszállási ház padlásán maradt dokumentumok a szegedi egyetemi gyűjtemény részévé váltak. Fotó: Ocskó Ferenc
Magyarországon 95. éve rendezik meg az Ünnepi Könyvhétnek nevezett nyári program-sorozatot. Hagyomány, hogy ebből az alkalomból az olvasók találkoznak, beszélgetnek a könyvek alkotóival, vagyis az írókkal, a szerkesztőkkel, a műfordítókkal, az illusztrátorokkal, a könyvkiadókkal; a szerzők dedikálják műveiket. A Szegedi Tudományegyetem idén, a 23. Gyermekkönyvnapokra gondolva, a diákok leggyakrabban forgatott olvasmányaira, a tankönyvekre is reflektorfényt irányított.
Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar és elődintézményei 150 éves múltját is feldolgozza a Tankönyvmúzeum előtti kiállítás, amit együtt nézett meg (jobbról balra) Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora; T. Molnár Gizella főiskolai tanár, a tárlat ötletgazdája; és Döbör András, az SZTE JGYPK dékánja. Fotó: Ocskó Ferenc
A KÖNYV mint TANkönyv új témakörét új könyves beszélgetőhelyeken – az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar széképületében a Tankönyvmúzeumban és az Interaktív Természetismereti Tudástárban, valamint az SZTE Füvészkertben – tárgyalták meg az érintettek.
Országosan is egyedülálló gyűjtemény az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tankönyvmúzeuma - kezdte a könyvheti bemutatót a tárlat ötletgazdája, T. Molnár Gizella főiskolai tanár (balról). Fotó: Ocskó Ferenc
– 2018-ban, az SZTE JGYPK 90. évfordulóján támadt az ötlet, hogy a magyar irodalom könyvtár bútorzatát és helyiségeit hasznosítva Huszka László főiskolai tanár tankönyvgyűjteményét itt helyeztük el. Az SZTE kar történetét taglaló kiállítás bemutatja az elmúlt 150 év neveléstörténetét – adott iránytűt T. Molnár Gizella, aki dékáni megbízottként foglalkozik a múltból a jövőbe mutató fejlesztésekkel.
Az SZTE Tankönyvmúzeum érdekességeit, köztük Karikó Katalin iskolai füzeteit és tankönyveit bemutató tárló előtt (balról jobbra): az SZTE JGYPK dékánja, Döbör András; a gyűjtemény gondozója, Juhász Tünde; Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora és a 95. Ünnepi Könyvhét egyetemi rendezvényei díszvendége; a Tankönyvmúzeum és a kartörténeti kiállítás ötletgazdája, T. Molnár Gizella; az SZTE JGYPK oktatási és innovációs dékánhelyettese, Tarkó Klára. Fotó: Ocskó Ferenc
„Jelen tankönyv írásánál főleg szem előtt tartottam azt, hogy a gyakorlati életből merítsem a kiindulási pontokat. Innen emelkedendő fel a természeti igazságokhoz. Ha néhol nem így történt, oka az, hogy ott könnyebbnek tartottam a tanulókra nézve ellenkező eljárást alkalmazni, amit egyébként a későbbi tanulmányok tekintetében különben is szükségesnek tartottam” – idézézte föl a gyűjteményt gondozó Juhász Krisztina az 1872-ben napvilágot látott természettan könyv szerzőjének gondolkodásmódját.
Az SZTE Tankönyvmúzeum legpatinásabb kiadványa 1780-ból származik. Karikó Katalin beleolvasott az egyetlen kézzel írt szakdolgozatba is, amelynek témája a gyermekkerti foglalkozások módszertana. Fotó: Ocskó Ferenc
– A főzéshez hasonlatosan a kutatómunkában is fontos az előkészület – jelentette ki az SZTE Tankönyvmúzeumában dolgozó Juhász Kriszta, s megmutatta a legrégebbi, 1864-es tankönyvet, amelyik a nyelvtan szabályai között segített eligazodni.
Karikó Katalin elárulta: iskolai relikviái a kisújszállási régi házuk padlásáról kerültek az SZTE Tankönyvmúzeum gyűjteményébe. Fotó: Ocskó Ferenc
Kutatóhelyként is működik a Tankönyvmúzeum. Található itt szakdolgozat is. Az egyik legrégebbit kézzel írták. Az 1880-as szakdolgozat a gyermekkerti foglalkozások módszertanával foglalkozik.
Az SZTE Tankönyvmúzeum könyvheti látogatóinak egy csoportja (jobbról balra): Karikó Katalin, Kosznai Norbert, T. Molnár Gizella, Tarkó Klára. Fotó: Ocskó Ferenc
– Linné életéről 1969-ben, általános iskolásként töltőtollal írtam az első tanulmányomat a kisújszállási gimnázium pályázatára. Szerintem csúnyán írtam, legalábbis az írás füzetemet sose vitte körbe az osztályban a tanító néni, mintának – állapította meg Karikó Katalin a füzeteiből rendezett kamarakiállítást megtekintve.
„A tudománynépszerűsítést korán kell elkezdeni, a gyerekek kíváncsiságának felkeltésével és ébren tartásával” – hangsúlyozta több nyilatkozatában is a Nobel-díjas Karikó Katalin. Fotó: Ocskó Ferenc
A tankönyvek digitalizálása még várat magára, anyagi okok miatt. A tíz legértékesebb egyedi kötetet szkennelésre elkérte az SZTE Klebelsberg Könyvtár.
A Karikó Katalin füzeteit, tankönyveit bemutató kamaratárlat is megtekinthető az SZTE Tankönyvmúzeumában a gyűjtemény nyitva tartási idejében (hétfőn, kedden, szerdán 9:00-17:00; csütörtökön 8:00-16:00, pénteken 8:00-13:30 óra között). Fotó: Ocskó Ferenc
– Venetianer Pál is írt és szerkeszett tankönyvet – fedezte fel Karikó Katalin egykori tanára, az ismert akadémikus nevét középiskolai könyveit lapozgatva. – Tíz év sem telt el az mRNS-felfedezése után, de mi már a tankönyvünkben olvashattuk, hogy a gén kódja miként felel meg aminosavaknak. Ez a lényege a jó tankönyvnek. Holott akadt olyan egyetemi előadó, aki abból a jegyzetből oktatott bennünket, amit sok évvel korábban ő írt le egyetemistaként. Ezzel szemben persze például az egyetemi szerveskémia tanárunk, Bernáth Gábor olyan jegyzetet készített nekünk, hogy azokat a szerves kémiai képleteket, vázlatokat, amelyeket felírt volna a táblára, az egyik oldalon szerepeltette, míg a másik, az üres oldalra írhattuk a gondolatainkat. E modernek számító megoldással nem telt el az idő fölösleges másolással. Sok munkafüzetet készíttettek számunkra a JATE oktatói, illetve sokat kellett rajzolnunk…
Nagyra becsült egyetemi tanára, Bernáth Gábor özvegyével (balról) is találkozott, beszélgetett Karikó Katalin a 95. Ünnepi Könyvhét szegedi programjain. Fotó Ocskó Ferenc
– Én vagyok a Bernáth Gábor felesége, özvegye…
– … és én a fia – szólalt meg az idős nő mellett a középkorú férfi.
– Nagyon szerettem a tanár urat, sokszor emlegetem… – folytatta a történetet a váratlan találkozás hatására elérzékenyülve, a könnyeivel küszködve Karikó Katalin. – Sokat tett azért, hogy a komplikált vegyületek gyönyörűségét megismerjük. Lelkesen igyekezett átadni a tudását a tudomány szépségét. A poliaminokat, a legegyszerűbb molekulát húztam a vizsgán, így nem tudtam brillírozni… Azóta is szerves kémiával foglalkozom...
– Olvastam a könyvét – vette át a szót Bernáth tanár úr özvegye. – Tetszett. Nagyon meg tudtam érteni, Katalin, az ön férje helyzetét. Nálunk fordított képlet működött: csendben kellett lenni, mikor otthon dolgozott a férjem, akit ugyanúgy nem ismertek az óvodában, mint önt a bölcsődében…
– … Mert valóban, Zsuzsit a férjem vitte és hozta haza a bölcsiből. Megírtam a könyvemben: amikor egy év után én mentem érte, nem tudták kinek a gyerekéért jöttem– derült fel a kedves emlékre a Nobel-díjas kutató arca.
– A pankreász gyógyításra sikerült-e megoldást találniuk? – kérdezte az özvegy a tudóst, majd hozzátette: – Mert a férjem ebben a betegségben hunyt el…
– Az mRNS-alkalmazásán sokan dolgoznak, mert gyorsabbá és olcsóbbá teszi a kutatási folyamatokat, gyorsabban meg lehet érteni a folyamatokat – válaszolt a világhírű kutató. – Remélhetően egyre több gyógyszer lesz mRNS-alapú, mert sokkal olcsóbb, mint a fehérjealapú gyógyszer. A biológiai anyagok azért jók, mert specifikusak…
A Karikó Katalin általános- és középiskolai tankönyveiből rendezett kamarakiállításnak az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar főépületében található Tankönyvmúzeum ad otthont. Fotó: Ocskó Ferenc
Magyarország egyetlen, a tankönyvek történetét is bemutató múzeuma nyitva tartási idejében (hétfőn, kedden, szerdán 9:00-17:00; csütörtökön 8:00-16:00, pénteken 8:00-13:30 óra között) a világhírű mRNS-kutató diákkori füzeteibe is belelapozhatnak az érdeklődők. Az SZTE Karikó Gyűjteménye tankönyves kamarakiállítása 2024. november végéig várja a látogatókat.
A turisták számára időutazást, az óvodások és az általános iskolások számára tudománynépszerűsítő kalandokat kínál az SZTE JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástár. Az egyedülálló szertárgyűjtemény vezetője (balról), Kosznai Norbert könyvheti sétáján részt vett - többek között - a Nobel-díjas Karikó Katalin és egykori egyetemi oktatója, Gallé László professzor is. Fotó: Ocskó Ferenc
Az SZTE gazdag szertárgyűjteményéből kialakított Interaktív Természetismereti Tudástár sokféle módon támogatja a biológiát, fizikát, földrajzot, kémiát, matematikát oktató pedagógusokat, szemléltető eszközeivel táványosan kiegészíthető a tankönyvek tudásanyaga. Fotó: Ocskó Ferenc
A tankönyvek tudásanyagát élményprogramokkal teszik életszerűvé - mutatta be Karikó Katalinnak az SZTE JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástárat a szertárgyűjtemény vezetője, Kosznai Norbert (balról). Fotó: Ocskó Ferenc
Karikó Katalin iskolai tankönyveitől a digitális tananyagig – a természettudományi tantárgyak oktatásának fordulatai címmel az SZTE tanár szakos hallgatói módszertanos képzését irányító oktatók és gyakorló pedagógusok beszélgetnek a tankönyvek szerepéről.
Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatója a tankönyvekről szóló könyvheti minikonferenciára ellátogató Karikó Katalint is bekapcsolta a beszélgetésbe. Fotó: Sahin-Tóth István
A „Mitől tankönyv egy tankönyv?” kérdésre Nagy Lászlóné egyetemi adjunktus (SZTE TTIK Biológia Intézet; Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék – Biológiai Szakmódszertani Csoport) válaszolt. Fotó: Sahin-Tóth István
A rácsodálkozástól a „kis tudósig” – az általános iskolai természetismerettől a biológia tanulásáig a tankönyveken keresztül címmel Iván Zsuzsanna biológia és kémia szakos tanár (Szegedi Dózsa György Általános Iskola, igazgatóhelyettes) osztotta meg tapasztalatait.
„A jó tankönyv nem elég. A pedagógus személyisége, a kísérletek, a jó programok is kellenek ahhoz, hogy a diákok megismerjék saját képességeiket" – fogalmazott Iván Zsuzsanna, aki legutóbbi pedagógusi sikerélményéről, a Nobel-hetek a Szegedi Tudományegyetemen ismeretterjesztő kampány általános iskolásokig elérő hatásáról is beszélt Fotó: Sahin-Tóth István
Hogyan alapozhatja meg a boldogoabb életre felkészítő nevelést? A kérdésre Iván Zsuzsa Weöres Sándor verssorral válaszolt: „Gyermekszemmel nézzél szerte, / s máris nem vagy vakság verte. ” Az ökoiskola-mozgalom jeles szervezőjeként ismert szegedi pedagógus Juhász-Nagy Pál, A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete egykori elnökének szavaira is emlékeztett: „Fontos tudnunk, hogy a csoda és csodálkozás rokon fogalmak és nincs kártékonyabb pedagógia, mint amelyik a csodák létét ’lehazudja’ és a csodálkozás képességét ’sikerrel’ sorvasztja el. Éppen ellenkezőleg: nincs fontosabb tanári feladat e rácsodálkozás bátorításánál, majd a ’kibontásnál’ nyújtott segítségnél, téve mindezt a ’vox humana’ hullámhosszán."
– Én is találkoztam Juhász-Nagy Pállal, aki a zsűri elnökének kért föl a kisújszállási gimnázium biológia tanára, Tóth Albert azon a tanulmányi versenyen, ahol elnyertem a szertáralapító Jermy Gusztávról elnevezett díjat – mutatott a füvészkerti terem falán függő műtárgyfotóra Karikó Katalin. Az SZTE Nobel-díjas professzora legfontosabb díjait és a biológia szakos tanulmányaihoz kötődő dokumentumait bemutató kamaratárlatot is megtekintették a minikonferencia résztvevői.
A gimnáziumi tankönyvek kavalkádjáról beszélt a biológia és kémia szakos pedagógusok közül Just Zsuzsanna kutatótanár (Szegedi Eötvös József Gimnázium és Általános Iskola). Fotó: Sahin-Tóth István
Az SZTE JGYPK Interaktív Természetismereti Tudástár vezetője, a biológia és kémia szakos Kosznai Norbert a tanórán kívüli élményprogramok hasznát mutatta be.
Molnár Zsolt főiskolai docens (SZTE JGYPK, AEKNI, Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék) a komplexitást szolgáló természettudomány-környezettan szakot mutatta be. Fotó: Sahin-Tóth István
A Taneszköz az alfa generációnak – a digitális eszközök térhódítása a biológia tanításában és tanulásában című prezentációjában Horváthné Kunstár Andrea cégvezető, természettudományi szerkesztő (MOZAIK Kiadó Kft.) elmondta: a kutatás és a módszertan eredményeit is felhasználják. – Igyekszünk naprakészek lenni: például a 2023-as Nobel-díjjal elismert eredmények már szerepelnek a legújabb tankönyvekben – adta át kötetet a tagozatosoknak készült szakkönyvvel együtt.
Milyen szerep jut a tudománynépszerűsítésben a tankönyvnek, a tanárnak, a szülőnek a kutatónak? Ezt is megvitatták az SZTE Füvészkertjében a biológia és kémia szakos pedagógusok az SZTE könyvheti rendezvényén. A csoportkép elkészülte után a Nobel-díjas Karikó Katalin plllanatfelvételeket kapott a hazai tankönyvkiadásról. Fotó: Sahin-Tóth István
A tényirodalom non plus ultrája
A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora sikerkönyvét, az „Áttörések – Életem és a tudomány” című memoárját már 9 nyelvre lefordították. A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott tényirodalmi könyve lett. Ezért vehette át a biokémikus Karikó Katalin – óriási taps és ováció kíséretében – a Nobel-díj után a Libri Irodalmi Díjat.
A Libri Irodalmi Díjak átadó ünnepségét a budapesti Vörösmarty téren, a Gerbeud Cukrászdában tartották. A színpadon két egykori szegedi egyetemista: a Libri Irodalmi Díjat tényirodalom kategóriában elnyert Karikó Katalint az újságíró Kurucz Éva kérdezte. Fotó: Libri
– Nem reméltem, hogy életemben irodalmi kitüntetést kapok. Ne várjatok folytatást. Nem lesz második kötet és irodalmi Nobel-díj – nevettette meg a 95. Ünnepi Könyvhét szívét jelentő Vörösmarty téren, a Gerbeaud cukrászdában rendezett exkluzív összejövetel sportos eleganciával öltözött közönségét Karikó Katalin. A kötet születési körülményeit vázolta a szerző. – Örülök, hogy ilyen sok fiatal találta inspirálónak a könyvet! Lehet, hogy a következő nemzedékből azok, akik majd Nobel-díjat kapnak, ebből a könyvből merítettek erőt ahhoz, hogy folytassák a kutatómunkát.
Az Áttörések - Életem és a tudomány című memoár, illetve a szerző, a Nobel-díjas Karikó Katalin könyvheti interjúi egyaránt felkeltetik az érdeklődést a kutatók munkája iránt. Fotó: Libri
A „Breaking Through – My Life in Science” kötet egyetlen hazai angol nyelvű bemutatóját követően a szerző több szegedi egyetemi helyszínen is dedikálta művét. Például a 9 európai egyetem szövetsége, a EUGLOH 2024. június 13-i csúcsrendezvényén, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban a Nobel-díját is bemutató kiállítási térben kezdődött a dedikációk sora. A Karikó Katalin kézjegyével még értékesebbé váló memoár kötetet egy tucatnyi ország képviselői vihették magukkal ajándékként. Az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetbe látogató Nobel-díjas biokémikust ugyancsak a dedikációra várók fogadták.
A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott tényirodalmi könyve Karikó Katalin: Áttörések - Életem és a tudomány című visszaemlékezése. Az SZTE két alumnája 2024. június 14-én este egy budapesti színpadon beszélgetett. Karikó Katalin elárulta: meglepődött, amikor megtudta, irodalmi díjjal gazdagodik a száznál is több kitüntetésből álló gyűjteménye, de második kötetet nem ír és úgy véli, Irodalmi Nobel-díja nem lesz... Fotó: Libri
A megjelenése óta a könyves sikerlisták dobogós helyein szereplő „Áttörések” szerzője, Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem főépülete előtt, a Dugonics téri könyvsátraknál is találkozott olvasóival 2024. június 15-én, szombaton délelőtt, majd részt vett az SZTE Alma Weekend rendezvényen.
SZTEinfo - Ú. I.
Fotók: Ocskó Ferenc,
SZTE Klebelsberg Könyvtár - Nemes Réka és Fekete Franciska,
Sahin-Tóth István, Libri
A 95. Ünnepi Könyvhét és 23. Gyermekkönyvnapok programjairól írtuk:
„A magyar ember beleáll a saját rabságába” – bemutatták Darvasi László Neandervölgyiek című regényét a könyvhéten
Százhuszonöt éves a „mieink” érzés - Dr. Baráth Katalin a régi idők focijáról és a populáris kultúra közös élményéről
7000 cikk alapján készült, unikális szeletét mutatja be az Alföldkutatásnak az SZTE szakértője kedden
Ott volt a Nobel-díjastól az óvodásig az SZTE közösség minden tagja az SZTE Alma Mater Weekend családi és sportnapon
A szöveg egyszerre lehet seb és gyógyulás – Tisza Kata nyitotta meg a 95. Ünnepi Könyvhetet Szegeden
Szegeden tartja csúcstalálkozóját az egyik legfontosabb európai egyetemi szövetség, a EUGLOH
Két hónapja volt, hogy magyarra fordítsa az Áttöréseket
Ünnepi könyvhét 2024 – A szöveg nélküli mesétől a jó (tan)könyveken át az egyetemi „Heuréka” központig