Hérón szökőkútjától az mRNS módosításáig – Karikó Katalin vegytani kalandjai

„A tudománynépszerűsítést korán kell elkezdeni, a gyerekek kíváncsiságának felkeltésével és ébren tartásával” – hangsúlyozta Karikó Katalin a Szegedért Alapítvány fődíjasaként nyilatkozva is. A világhírű biokémikus a hírvivő RNS-sel kapcsolatos kutatásairól tartott előadásaiban is rendre kitér iskolai élményeire és a tanárok kitüntetett szerepére. Kiktől és hogyan tanult kémiát a világhírű tudós, aki az elmúlt egy évben nyolcvannál is több díjat kapott? Összegezzük.

A TUDÁSÁTADÁS ÖRÖME

„A tudományos munkámhoz nélkülözhetetlen természettudományi alapismereteket a kisújszállási Arany János Általános Iskolában tanultam meg. A kémia alapjaival is ekkor kezdtem ismerkedni a frissen diplomázott, nagyon lelkes Kisbakonyi Ágnes, a későbbi Juhász Zoltánné, a kiváló tanárnő óráin” – írta iskolai visszaemlékezésében Karikó Katalin, aki 1967 és 1969 között kezdett kémiát tanulni!

– Kiváló. Jó képességű. Emberszerető. Rendkívül érdeklődő tanítvány – sorolta a kisdiák Karikó Katika megismert tulajdonságait Juhász Zoltánné. – A tanóra után, a szünetben gyakran mellém szegődött és kérdezgetett. Katika még az óraközi szünetet is fölhasználta a tanulásra.

55 éve magával vitte a kémiai kísérletek izgalmát, a tudásátadás örömét a kisújszállási általános iskolába, ahova „társadalmi ösztöndíjasként” helyezték a szegedi tanárképző főiskolán matematika – kémia – műszaki szakot végzett fiatal tanárnőt.

– Dr. Kóbor Jenőre, a főiskolai kémiai tanszék vezetőjére máig szeretettel gondolok – fogalmazott a tanárnő. – Szegeden tanultam meg, hogy a látványos kísérletek mellé jó tanár is kell, aki elmagyarázza a folyamatokat, átadja a tantárgy szeretetét.

A SZAPPANTÓL A KRISTÁLYOKIG

Az otthoni konyha alapfokú vegytani kísérleti terepként is felfogható a kémia iránt érdeklődő kisdiák számára. Például a szappanfőzés titkát a múlt század 60-as és 70-es éveiben cseperedő gyerekek a család asszonyaitól is elleshették. A kisújszállási kislány sem csak iskolai kísérletben látta, mit jelent, ha a zsírhoz nátrium-hidroxid-oldatot – vagy ahogy otthon hallotta, lúgkövet – adagolnak, s melegítik.

Az iskola kémia szakkörére is jól emlékszik Karikó Katalin. Máig maga előtt látja, ahogy fogpiszkálóval összekötik a színes gyurmából készült „atomokat”, amelyek így már különféle „vegyületté” rendezhetők.

– Kedvet kaptam az otthoni kísérletezéshez. A kedvencem a kristályosítás volt – idézte föl az első, az otthoni konyhában kialakított „laborja” képét a ma már világhíres kutató.

Egy kisebb edénybe vizet, abba sót zúdított. E „túltelített oldatba” cérnát lógatott, amelyre idővel rárakódtak a sómolekulák, gyönyörű kristályokat alkotva. A mai gyerekek videón is megnézhetik, ahogy például Réz-szulfát kristályosításával égszínkék kristályok varázsolhatók.

– Az iskolai kémiai kísérlet eredményéből kiállítást rendeztünk be a folyosó végén. A megvilágított kristályainkban nem győztünk gyönyörködni – idézte maga elé az öt évtizedes, máig motiváló élményt. – Mindez eszembe jutott akkor is, amikor a Pennsylvaniai Egyetem laboratóriumaiban néha megláttam a sóoldatos üvegek alján képződött különleges alakú kristályokat.

AKINEK A PÉLDÁJA MOTIVÁL

– A kémia tanárnőm versenyre biztatott. Buszra ült velem, hogy eljuthassak a szomszédos városba, Túrkevére a járási kémia vetélkedőre. Végül 6. helyezett lettem – mutatta a máig őrzött oklevelet a tudós.

Karikó Katalin indult földrajz, számtan, és élővilág tantárgyi versenyen is. Élővilágból volt a legsikeresebb: a megyei versenyen 7. osztályosként a harmadik, 8. osztályosként első helyezett lett, így került be az országos döntőbe, ahol harmadik helyen végzett. A versenyeken elért jutalmaként 1968-ban Csillebércen, a következő évben Tokajban vehetett részt élővilág szaktáborban.

– Ezekben az úttörőtáborokban olyan gyerekekkel nyaraltam, akik öntudatosan tervezgettek és álmodoztak a kutatói pályáról, s később, az egyetemen évfolyamtársaim lettek, vagy orvosként, vegyészként boldogultak.

A tanulmányi verseny edzésként és a felkészültség mérési módszereként is fölfogható az érdeklődési iránya felé egyre tudatosabban mozduló tehetség számára.

– A jövő nemzedéke függ a tanároktól. Mert hiába a kütyük, ha nem tanulnak meg gondolkodni a fiatalok – fogalmazott Karikó Katalin, aki azon diákok közé tartozik, akik szeretettel gondolnak vissza iskoláikra, tanáraikra, mert emlékeznek és tudják, mi mindent köszönhetnek nekik.

Csobay Zoltán, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskolában kémiát tanított Karikó Katalinnak.

– Felnőttként, amikor meglátogattam, elmondtam a kémia tanáromnak, hogy gimnazistaként jól tudtuk: egész estéket töltött a kémia szertárban azzal, hogy előkészítse nekünk a kísérleteket. Diákként körbe álltuk az asztalt, s láttuk, mi történik a lombikban.

Kisújszállási tanárainak köszönheti, hogy az egyetemi biológus szakos csoporttársai között az egyetlen volt, aki középiskolásként látta például Hérón szökőkútját, azaz az Ammónia szökőkút csodálatos látványát.

– A kísérletet máig fel tudom idézni – kezdte izgatottan összerakni a részleteket. – A fenolftalein, ez a gyenge savas oldalt kerül alulra, egy nagyobb üvegkádba. Fölötte a gömbben végződő lombik, amely ammóniagázt tartalmaz. Ebbe egy vékony kapilláris vezet, amelyen ahogy a víz kezd fölhaladni, az ammónia föloldódik benne, s vákuum keletkezik, aminek hatására a víz az üvegkádból szökőkútszerűen tör be a lombikba, mivel a gáz feloldódása miatt a lombikban lecsökken a nyomás. Kialakul a lúgos kémhatást is bizonyító rózsaszínű ammónia szökőkút. Gyönyörű látvány!

EGYETEMI KÉPLETEK

– A szegedi egyetemen Bernáth Gábor órái voltak a legemlékezetesebbek. Ő és Baláspiri Lajos tanította a szerves kémiát. Bernáth Gábor akkoriban tért vissza a külföldi tanulmányútról, aminek a hatására olyan könyvet adott ki, amelyiknek csak az egyik oldalára nyomtatták a tanulni valót, a másik oldalra a hallgató írhatta a tananyaggal kapcsolatos gondolatait, jegyzeteit. Nagyon nehéz tantárgy volt a szerves kémia, de imádtuk kiváló tanárainkat – jelentette ki Karikó Katalin. – A heterociklusos vegyükletek nevét, a képleteit próbáltuk memorizálni. Végül a legegyszerűbb témát, a poliaminokat húztam ki tételként a szigorlaton: a fehérjéket felépítő aminosavak bomlástermékeiről kellett beszélnem.

„Nem középiskolás fokon”, a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) a biológusnak és a vegyésznek készülő diákok több tárgyat is együtt hallgattak. A fizikai kémiát Andor József, a biokémiát Boross László adta elő. Az alkalmazott biokémiát Szajáni Béla, a biokémiai módszereket Matkovics Béla mutatta be Karikó Katalinék biológia szakos csoportjának.

– Analitikai kémiát is tanultunk. Izgalmasnak számított, mert kaptunk egy ampullát az oktatónktól, Pénzes Ilonától, s meg kellett határoznunk, mi van benne. Ez megtanított arra, hogy próbálkozz! – anekdotázott mosolyogva. – Egy csöppet beleteszel a lángba, s ha sárga színűre festi a lángot, akkor tudom, sós a víz.

A kolloid kémiát Gilde Ferencné tanította, a gyakorlatot Dékány Imre vezette.

– A JATE genetikai tanszékének a vezetője, Orosz László a Szegedi Biológiai Központ kutatóit kérte fel óraadásra, akik külön speciális kollégiumokat, úgynevezett speckollokat hirdettek meg a JATE diákjainak – magyarázta, miként épült híd az egyetemről az SZBK felé.

Radiokémiát Schöbel Györgyné és az SZBK-kutató Sirokmán Ferenc oktatott. Nukleinsav biokémiát Venetianer Páltól, az SZBK Biokémiai Intézete későbbi igazgatójától, hallgatott Karikó Katalin.

– A nemzetközi élvonalba tartozott a Szegedi Biológiai Központban végzett kutatás, amikor PhD-hallgatóként oda kerültem. Mindenkire felnéztem. Nagyon sokat tanultam ott – hangsúlyozta.

A lipid kémiával foglalkozó Farkas Tibor beavatta a kutatás rejtelmeibe. Az RNS kémiát Tomasz Jenőtől, az RNS csoport vezetőjétől tanulta.

– Segítségért volt szegedi egyetemi csoporttársaimhoz vagy a Szegedi Biológiai Központban megismert kollégákhoz fordulok – válaszolta, amikor megkérdeztük: az egyik legrégebbi amerikai egyetem, a University of Pennsylvania laborjában dolgozva „Mit tett, amikor elakadt?”

Az SZBK-ban megismert magyar kutatótársa, Kiss Tamás fedezte fel az mRNS módosításának mechanizmusát a sejtekben. Ezért magától értetődőnek tartotta Karikó Katalin, hogy őt kérdezte: „Hogy csináljak módosított mRNS-t?”

– Biokémiából írtam a doktori disszertációmat. Amerikában, a Temple Egyetemen a biokémia tanszéken is tanítottam. A kémia elengedhetetlenül fontos a mindennapi munkámban – összegzett Karikó Katalin, aki 2022. március 29-én, a belga királyi család jelenlétében veszi át az egyik legjelentősebb kémiai kitüntetést, a kétévente kiosztott, 300.000 euro pénzjutalommal járó Solvay-díjat.

*

A Tudomány a Jövőért Solvay-díj a jelentős felfedezéseket ismeri el. Megírtuk: 300.000 euróval járó tudományos díjat adományoz a Solvay Karikó Katalinnak.

A 2022-es Solvay-díjat Karikó Katalin professzor kapja a szintetikusan előállított hírvivő RNS (mRNS) biokémiai módosításán végzett munkájáért, amely lehetővé tette a Covid-19-járvány megfékezésében szerepet játszó vakcinák gyors kifejlesztését.

A díjkiosztó ünnepséget 2022. március 29-én (kedden) 16 óra 30 perctől élőben közvetítik, de a programra regisztrálni kell.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: K. K., Ú. I.

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.