A jezsuiták oktatási tapasztalata Kolozsvártól Szegedig, a gimnáziumtól az egyetemig

Egyetem- és egyháztörténészek találkoztak 2022. november 9-én, hogy a Szegedi Tudományegyetem centenáriumi rendezvény-sorozatához kapcsolódva vázolják a jezsuita rend oktatási missziójának intézménytörténeti pontjait.

SZIMPÓZIUM ITT ÉS OTT

– A történeti témák megközelítésének alapszabálya, hogy a mai kor embere számára is érthető módon közelítsünk a nagyító alá tett problémakörökhöz, az elődök gondolkodásmódjához – hangsúlyozta köszöntőjében a történész Prof. Dr. Zakar Péter. Az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese új eredményeket és a múltnak életet adó tanácskozást kívánt az egybegyűlteknek.

A jezsuita rend szerepe a kolozsvári egyetem kialakulásában és későbbi működésében című szegedi szimpózium témája szorosan kötődik egyrészt a kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem 1872 és 1919 közötti históriáját elemző, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem 2022. október 12-14. közötti programjához, másrészt az SZTE 2022. november 10-i Klebelsberg-konferenciájához.

– A fiatalok oktatása a jezsuita rend egyik alapvető feladata. Bármerre mentek a világban, a jezsuiták, iskolát alapítottak, intézményeik tanulmányi központtá nőtték ki magukat – hangsúlyozta megnyitójában Vízi Elemér SJ, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya tartományfőnöke.

A római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje döntő szerepet játszott a magyarok lakta területek oktatásügyének kialakításában.

– Irányváltót helyeztek le Szeged számára a múlt század elejének történeti fordulópontjai – fogalmazott a jezsuita szerzetes, mikor a Kolozsvárról száműzött egyetem és a Temesvárról menekülni kényszerülő püspökség, illetve jezsuiták befogadását említette.

A Jézus Társasága szegedi „otthonait”, a rendház költözésének állomásait felsorolva Vízi Elemér kiemelte, hogy az egykori Szent József rendház épülete ma a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar széképülete.

A DIÁKSÁG SZEREPEI

A jezsuiták máig tartó szegedi jelenlétének és a helyi oktatásban betöltött szerepének példázataként a Kaszap István Jezsuita Szakkollégium Schola énekkara adott műsort az SZTE Dugonics téri főépület dísztermében.

A konferencia hálaadó szentmisével kezdődött a Szent József templomban, illetve amelyen ugyancsak részt vett Szmeskó Gábor, a Kaszap István Szakkollégium rektora is.

A konferencia szervezésének titkaiba is beavatott Dux László professzor, aki elárulta: 50 évvel ezelőtt kezdte meg tanulmányait a szegedi egyetemen. majd közel negyven éven át vezette be hallgatóit a biokémia titkaiba, két hónapja pedig elvállalta a Gál Ferenc Egyetem rektorságával járó szolgálatot.

Lengyel-litván szemszögből mutatta be a jezsuiták oktatási misszióját dr. habil. Andrzej Paweł Bieś SI, rektorhelyettes (AIK), aki a Lengyel-Litván Nemzetközösségbe, a 16-17. század fordulójára vitte hallgatóságát. Előadásában a Báthory-alapította intézmények listájával, földrajzi elhelyezkedésével is bemutatta az oktatórend terjeszkedésének folyamatát.

Jezsuiták a felsőoktatásban címmel tartott előadást Koronkai Zoltán SJ, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia vezetője (Xavéri Szent Ferenc Rendház, Budapest).

A diákság szempontjából is lényeges mozzanat, hogy a jezsuiták az oktatási intézményeiket a jótevők adományaiból tartották fenn, ezért ingyenes képzést biztosítottak. A diákok a legkülönfélébb társadalmi rétegekből kerültek ki, ezért a társadalmi mobilitás intézményei is a jezsuiták iskolái.

– A jezsuiták célja nem önmagában a tudás továbbadása, hanem az emberek üdvösségének az előmozdítása volt. Ideálképük, hogy képzett és jó emberek legyenek a rend tagjai. A tudás és az erkölcsös élet egysége a jezsuita nevelés célja – hangsúlyozta az előadó.

Kolozsvárt és Kolozsmonostort fókuszba helyezve Kiss-Pető Apor, a szegedi Kaszap István Jezsuita Szakkollégium hallgatója mutatta be az egykori diákokat és diákélet.

A kolozsvári jezsuita kollégiumban 1581 táján 50-100 fiatal tanult. Az intézményben a 17. században lett 350 a maximális diáklétszám. Az ott tanulók 97 százaléka magyar és székely fiatal, a többség Székelyföldről érkezett.

– A jezsuiták okos pedagógiájára és pasztorális tevékenységére vall, hogy személyes életpéldájukkal propagálták a katolikus élet szépségeit. Körülbelül 60 jómódú nemes diák tért át a katolikus hitre, köztük Pázmány Péter, aki esztergomi érsekké és bíborossá válva a katolikus megújulás magyarországi vezéralakja lett – hozott példát állítására a szegedi egyetemista.

Az egykori diákok önkormányzatba szerveződve élték életüket. A kongregációkban és az önképzőkörökben zajló diákélet három pillérét – a lelki, szellemi és társadalmi feladatokat és programokat – is bemutatta a szegedi egyetemista.

A Báthory-akadémia és gimnázium évszázadokon át mintául szolgált a későbbi korok közoktatása és felsőoktatása számára.

MI TESZ EGYETEMMÉ?

– Az első újkori magyar akadémiai intézmény az 1581. május 12-én alapított Báthory-féle iskola – hangsúlyozta Szögi László címzetes egyetemi tanár, nyugalmazott könyvtári és levéltári főigazgató. A „Megjegyzések a 16. századi kolozsvári egyetem/akadémia/kollégium terminológiai kérdéséhez” című előadása vitaindítóvá vált.

Egyetem vagy nem a kolozsvári intézmény? A történészek közötti szakmai vita keresztmetszetét adta Szögi László. Utalt Szabó Józsefnek a Kolozsvári Híradóban 1848-ban megjelent Tudományos egyetem (universitas) Kolozsvárnak című cikkére.

– Az erdélyi közvélemény már 1850-ben egyetemnek nevezte a kolozsvári intézményt – idézte Hodor Károly: Az erdélyi Báthory-egyetem története című művét. A korabeli dokumentumok nyelvhasználatát elemezve is arra a kérdésre kereste a választ, hogy „Volt-e jezsuita egyetem Kolozsváron?”

Mikor beszélhetünk felsőfokú oktatásról a korabeli Európában? –tette fel az újabb kérdést az előadó. Válaszában kiemelte az egyetemi lét három korabeli feltételét: a pápai vagy császári megerősítést; a kor tudományos fokozatszerzési lehetőségét; a tudományegyetemi karok létét. E feltételeket keresve több problémára is rámutatott. Például: Báthory 1581. május 12-i alapító levele a collegium, az academia és az universitas kifejezéseket egyaránt használja.

– Az élet nem ez, nem mindig igazolja a vegytiszta elméletet! – vélekedett Pál József professzor. Az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság elnöke az első európai egyetem, a Bolognai Egyetem történetének párhuzamait említve érvelt.

Az 1599-es Ratio Studiorum nemzetközi összefogás eredményeként született. Ez az első nemzetközi tanterv az iskolatörténet szerint – hangzott el a szegedi jezsuita-konferencián.

Kimagasló jezsuita tudósokat is fölvonultatott az egyetem- és egyháztörténészek tanácskozása. Kruppa Tamás, az SZTE JGYPK egyetemi docens Rómából Kolozsvárra – a csúcsdiplomata Antonio Possevino és Szántó (arator) István erdélyi tevékenységét mutatta be

Kolozsvártól Nagyszombatig: Báthory István és Pázmány Péter egyetemalapító levelei címmel Hargittay Emil, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora tanulmánnyal kapcsolódott az SZTE jezsuita-konferenciájához. Az előadó nem tudott jelen lenni a programon, ezért dolgozatát Pál József professzor, az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság elnöke olvasta fel. Az egyetemszervezés és az irodalomtörténet határát érintő előadást követően Demeter Júlia, az ELTE főiskolai tanára a jezsuiták kultúraközvetítő szerepét hangsúlyozta. A kolozsvári jezsuita színjátszásról és örökségéről szóló előadás az allegorikus drámákat is megemlítette. A „Ha jó szívvel veszik a mulatságos költeményünket” mottójú előadás is elolvasható majd az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság által tervezett „Egyetemtörténeti dolgozatok” munkacímű kiadvány-sorozat első kötetében. A szegedi konferencia és az eredményeit részletező kiadvány bemutatja a jezsuiták hitéleti, tudományos tevékenysége mellett az egyházon kívüli kultúrában betöltött szerepét.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Molnár Dóra

Korábban írtuk:

Másfél évszázados évfordulót ünnepel kolozsvári testvéregyetemünk