Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„A 150 éve törvényes keretek között, Kolozsvárott létrehozott magyar egyetem olyan minőséget biztosított, ami példa a jelen számára is” – hangzott el a Babeș-Bolyai Tudományegyetem 2022. október 12-14. közötti rendezvény-sorozatán. A Szamos-parti universitas történetének egyre összetettebb mozaikképéhez prezentációikkal és kiadványaikkal a Szegedi Tudományegyetem kutatói is hozzájárultak.
Egyetemtörténeti kiállítással, könyv- és filmbemutatókkal, konferenciával teszi emlékezetessé a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), hogy150 éve négy karral megkezdte működését Kolozsváron a magyar tannyelvű egyetem.
MULTIKULTURÁLIS JELLEG
Ünnepélyes megemlékezéssel ért csúcspontjára 2022. október 12-én a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen az egész éven át tartó program-sorozat. A BBTE rektora, Prof. Dr. Daniel David és a 22 karú intézmény dékánjainak, az egyetemi polgárok és a vendégek – köztük a testvéregyetem, az SZTE delegációja – jelenlétében többféle módon is érzékelhetővé vált a 150 éves évforduló jelentősége. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Prof. Dr. Zakar Péter történészként is figyelemmel kísérte a BBTE program-sorozatát.
Kolozsvárott 2021-ben megünnepelték a Báthory-féle egyetem alapításának 440. évfordulóját. Idén arra helyeződött a hangsúly, hogy 1872. október 12-én I. Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia császára és Magyarország királya szentesítette „A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről szóló” törvénycikkeket.
A BBTE históriájának jeles szakasza a magyar tannyelvű egyetemi oktatás időszaka. E fordulatokban gazdag történet finom részleteinek feltárása és tanulságainak összegzése az intézmény jövőképének a fölvázolásához, stratégiai céljainak meghatározásához is fontos adalék lehet. Az intézménytörténetre mint a BBTE multikulturális jellegét megerősítő érvrendszerre tekint a kolozsvári egyetem vezetése.
NÉGY NYELVEN, UGYANAZ A TÖRTÉNET
Magyar, román, német és angol nyelvű leírás és magyarázat teszi univerzálissá a kolozsvári universitas egyetemtörténeti kiállítását. A BBTE főbejárata felöli csarnok kiállítási térré alakulhatott, mert a Farkas utca környékén felújítják az úttestet. A patinás épület timpanonját egykor díszítő, a tudományt jelképező szoborcsoport egyes alakjai melletti tablókról jóhírű professzorok és tanszékvezetők tekintenek a jelen szereplőire. A tárlókba az elmúlt 150 évet reprezentáló oklevelek és kiadványok kerültek.
A BBTE rektori hivatal szőnyegekkel bélelt folyosóján, az egyetemet (újra)alapító uralkodó, I. Ferenc József portrészobra fogadja a látogatót.
– A kolozsvári egyetem rektorait ábrázoló reliefek alatt az intézmény történetét reprezentáló tárgyakat mutatunk be az esztendő végéig – magyarázta a kiállítás kurátora, Dr. Lukács József, a BBTE Egyetemtörténeti Múzeum munkatársa. – Ide kerültek a kolozsvári egyetem 150 évvel ezelőtti létrehozásakor az uralkodótól kapott pedumok.
Az egyetem méltóságjelvényeinek e jeles darabjait a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Ugyanakkor a pedumokat az előző hónapokban a Szegedi Tudományegyetem központi épületében rendezett Szent-Györgyi Albert emlékkiállításon is megcsodálhatta a közönség. Az egyetemi jogar a testvérintézmények közös tőről eredő, időnként kettéváló, majd újra összefonódó történetének jelképe.
Pecsétnyomók, patinás oklevelek, reprint kiadványok, az egykori rektorok beszédeiből kiemelt motiváló mondatok erősítik föl az egyetemtörténeti tárlat üzeneteit.
KIVÁLÓSÁG MA ÉS ANNO
„A 150 éve törvényes keretek között, Kolozsvárott létrehozott magyar egyetem olyan minőséget biztosított, ami példa a jelen számára is” – jelentette ki Dr. Soós Anna matematikus, a BBTE rektorhelyettese. A Hagyomány és kiválóság című programfüzet a BBTE honlapjáról elérhető.
A Kiválóság ma című, 2022. október 12-i konferencián a kolozsvári egyetem alumnái és alumnusai példákkal mutatták be, milyen út vezetett a minőséghez. A BBTE munkatársai mellett az innen indult, de külföldi felsőoktatási intézményekig jutó kutatók is megszólaltak. Például az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen művészettörténetet oktató Dr. Sarkadi Nagy Emese a középkori modernizáló ábrázolásokat bemutató prezentációja a címével is üzent: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön…” A hazai sokszínű régi zene világát fölvillantó barokk koncert zárta a rendezvény-sorozat nyitó-napját.
„Mi kell ahhoz, hogy egy egyetem működjön?” – tette fel a kérdést Prof. Dr. Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófiai Kar dékánhelyettese. A választ árnyaltan adta meg a BBTE Magyar Tagozata intézmény-történeti konferenciája.
A 2022. október 13-án kezdődő és 14-én záruló előadás-sorozat teljességét, a közel harminc mozaikképet a prezentációkból készítendő kötet adja majd vissza.
„A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig” című – az SZTE Klebelsberg Könyvtár repozitórium rendszeréből online is elérhető – kötet foglalta keretbe a másfél napon át tartó előadás-folyamot. Ugyanis az előadásra fölkért kutatók közül többen a 2022-re elkészült kötetben is feldolgozott témájuk egy-egy részletét nagyították föl. Például a konferenciát szervező Dr. Toth Szilárd (BBTE) Az egyetem újraalapításának 1868 és 1872 közötti körülményeit ecsetelte, a korabeli sajtót is idézve.
A román nyelven elhangzó előadások közül nagy visszhangot keltett a BBTE egyetemtörténeti múzeumában dolgozó Dr. Ana-Maria Stan, aki az intézmény első román rektora, Grigore Moldovan munkásságából kiemelte az Ungaria című újság megalapításával és cikkeivel a két nép közeledése érdekében tett erőfeszítéseket.
A Szegedi Tudományegyetem kötelékébe tartozó három kutató közül Dr. Marjanucz László (SZTE BTK) az 1897-i „kiváltságlevél” margórája jegyzett fel figyelemre méltó adatokat.
Dr. Nóbik Attila (SZTE JGYPK) megmutatta: a kolozsvári egyetem milyen szerepet játszott a magyar pedagógiai gondolkodás történetében. A Ferenc József Tudományegyetemen belüli tanárképzés jellemzőit Vajda Tamás vázolta fel.
A vendégek közül a Békés Megyei Levéltár képviseletében Dr. Erdész Ádám személyes látószögből, Márki Sándor naplójegyzeteiből szemezgetve villantotta fel az 1892 és 1919 közötti időszak jellemző sztorijait. A levéltárosok közül a rektori hivatal Mátyás Zoltán (Budapest), a diáknetwork Osváth Zsolt (SE) kedves témája.
Miért nem Párizsban alapították az első nemzetközi összehasonlító irodalomtudományi lapot? Kérdésfelvetésével megragadta a figyelmet Dr. T. Szabó Levente (BBTE), aki bemutatta az Összehasonlító Irodalomelméleti Lapokat és az 1870-es évekre jellemző kolozsvári egyetemi környezetet. Az egyetemi lét szinte minden szelete terítékre került: a BBTE kutatói a matematikatörténettől kezdve a geográfusképzés indulásán át a modern egyetemi sportéletig számos érdekes adalékkal szolgáltak.
A nagyívű intézménytörténeti programot könyvbemutatók színesítették. A rendezvény záróakkordjaként Prof. Dr. Zakar Péter történész, az SZTE rektorhelyettese és Vajda Tamás szerkesztő tárta a közönség elé a Szegedi Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent, „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig” című kötet értékeit.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: BBTE, Ú. I.
