10+3 érdekesség Báthory István, „az Egyetemalapító” szegedi mellszobra alá

„A legsikeresebb magyar politikusok egyike” somlyói Báthory István (1533-1586) – a Hungarikumok Gyűjteménye szerint. Erdélyi fejedelmi, illetve lengyel királyi udvarába, a kereskedőkön kívül művészeket, orvosokat és írástudókat hívott. A más országok modelljeit is tanulmányozó reneszánsz uralkodó nevéhez két egyetem alapítása kötődik. Báthory döntéseinek hatása Szegedig ér… Hogyan?

A valódi magyar állam az Erdélyi Fejedelemség maradt 1541, Buda eleste és az ország 3 részre szakadása után.

Báthory István 23 éves, amikor egy bandérium élén fogadta a hazatérő Izabella királynét és fiát, János Zsigmondot. 1559-ben már erdélyi főkapitány, aki ilyen minőségében, a „Keleti Magyar Királyság” diplomatájaként több alkalommal is járt Bécsben. Ekkoriban Szeged története két külön ország históriájának része. A Tisza bal partján található „mai Újszeged” Izabella királyné birtoka volt. E tényre utalva – a 16. században Királicának hívták. A folyó jobb partján – az egyik átutazó szerint – az „egy hosszú utcából álló Szeged” katonai közigazgatás alatt sínylődött – a török hódoltság részeként.

Fiatal korában Báthory István bejárta Európát. Vitatott, hogy ő (vagy unokaöccse) tanult-e az 1222-ben alapított itáliai Padua egyetemén. De tény: Báthory István kitűnően beszélt latinul, ismerte a szónoklás tudományát.

Paduához köti Báthory Istvánt Pierre Lescalopier, aki IX. Károly franciaországi követeként utazott 1574-ben Erdélybe. Hasonlóképpen kapocs a Paduában tanult lengyel Jan Zamoyski, akinek felesége lett Báthory testvérbátyjának, Báthory Kristóf erdélyi vajdának a lánya, Báthory Grizeldisz.

János Zsigmond temetése után, 1571. május 25-én az erdélyi országgyűlés megválasztotta fejedelemnek a szilágysomlyói, vagy ahogy korában nevezték, somlyai Báthory Istvánt, a humanista műveltségű, diplomáciában jártas, kemény katonaként ismert, több nyelven beszélő római katolikus főurat.

Milyen hatalmasságok között kellett egyensúlyoznia? Az erdélyi fejedelemség önállóságát, s ennek következtében az erdélyi rendek szabad fejedelemválasztó jogát, mind Miksa király, mind a török szultán nemzetközi jogi erővel bíró szerződésben ismerték el.

A reneszánsz fejedelmi udvarba a kor legnagyobb magyar költője, Balassi Bálint fogolyként került (1574), de rangjához illően bántak vele.

A lengyel királlyá lett Báthory kíséretének tagjaként pedig igazi udvari emberré vált a nyolc nyelven beszélő Balassi. A vitézt a törökök foglyul kértek, de Báthory maga mellett tartotta (1577-ig).

A lengyel szejm 1575. december 14-én, Krakkóban, lengyel királynak választotta Báthory Istvánt, mert feleségül vette Jagelló Annát, a lengyel uralkodó dinasztia utolsó tagját.

 6. Mikor szorongatta meg Rettegett Ivánt?

Rettegett Iván orosz cár által meghódított lengyel és litván területek visszahódítására 1579 és 1581 között sikeres hadjáratot vezetett.

 7. Miért tartott könyveket a fegyvertárban?

A hadizsákmányból nem a „kincsek”, hanem a könyvek – például egy paroszláv kolostor könyvtára – keltették fel az érdeklődését. Értékes könyveit a fegyvertárban őriztette. Báthory nagyon sok pénzt költött új könyvek vásárlására is.

 8. Milyen címeket viselhetett?

Fénykorában Báthory István a neve után az alábbi címeket használta: Lengyelország királya; Litvánia nagyhercege; Oroszország, Poroszország, Kijev, Volhinia, Podlasie és Livónia ura; Erdély fejedelme.

Lengyel királyként és litván nagyfejedelemként 1579. április 1-jén egyetemi rangra emelte a vilniusi jezsuita kollégiumot, az Almae academica et universitas Vilnensis-t. Az alapító levél szerint az egyetem azért jött létre, hogy ott „gyűljenek össze a környező vidékek diákjai tudományt és katolikus hitet meríteni”. Másik célja, hogy a szegényebb diákok is egyetemi végzettséget szerezhessenek.

Az első erdélyi egyetemet Báthory István hithű keresztényként kezdte szervezni. A Kolozsvárra (1579. október 1-jén) érkező jezsuiták először a könyvtárat hozzák létre.

1580. május 18-án kelt Vilna városában Báthory István első alapítólevele a kolozsvári kollégium létrehozatalára. Ez a forrás viszonylag későn, 1976-ban vált ismertté, ekkor közölte Lukács László. Báthory István a második, régóta közismert alapítólevelét közel egy esztendő múltán, 1581. május 12-én bocsátotta ki ugyanott.

Báthory István 1581. május 12-én írta alá a Kolozsvári Jezsuita Akadémia alapítólevelét annak tudatában, hogy a római katolikus hitet úgy lehet fenntartani és megerősíteni, ha a szinte teljesen protestáns Erdélyben egyetemet hoz létre.

Az alapítólevél szövege, Bene László fordításában: „Claudiopolisnak, másképp Kolozsvárnak nevezett városunkban megalapítjuk, létrehozzuk, felállítjuk, megszervezzük és életre hívjuk a Jézus Társaságkollégiumát. Hogy azonban ezen, általunk a fent mondott módon létrehozott kollégium jogait, tisztességét és méltóságát tekintve semmiben se maradjon el a keresztény világ többi akadémiájának szokásaihoz képest, különös királyi kegyünkből jelen okmánnyal elhatározzuk és elrendeljük, hogy aki a magasabb műveltségben – a héber, görög és latin irodalomban – kitűnő jártasságot szerzett, és ezután el akar jutni valamelyik fakultás (a teológia vagy a filozófia) csúcsára – miután előadta a tanítását alátámasztó érveket – a kollégium határozata alapján mind a baccalaureusi, mind a magiszteri, mind pedig a doktori fokozatra előléphessen. Ezen előléptetés járjon éppoly jogokkal, megbecsüléssel, tisztességgel és méltósággal, mint amilyennel az efféle előléptetések Itália, Gallia, Hispánia és Germánia akadémiáin a jog és szokás szerint járni szoktak és járhatnak. Hogy ezt az Apostoli Szék tekintélye is szentesítse, és e kollégium minden tekintetben bírja egy valódi egyetem kiváltságait, az Apostoli Széknél fogjuk kezdeményezni.”

Báthory kifejtette: „Erdélyben való uralkodásunk kezdetétől fogva, elsősorban annak a módját kerestük, hogyan lehetne a vallási tévelygéseket megszüntetni. A kínálkozó módok között egy kiválóbb sem volt, mint hogy más fejedelmek példáját követve tudós férfiakat hívatunk Erdélybe [...] Ennek okáért létrehozzuk [...] a Jézus Társaság kollégiumát." A várostól viszonylag messze levő kolozsmonostori „apátságból beköltöztek Kolozsvárra, a Farkas utcába, ahol az egykori apácakolostort építették át iskolának, az atyák pedig az ugyanott levő Ferencrendi barátok elhagyott monostorában helyezkedtek el”. A lengyel Wujek (Vangrovitius) Jakab rektor vezetése alatt indult a munka… – az első újkori magyar katolikus egyetemi intézményben.

Báthory István 53 éves korában (1586. december 22-én) halt meg, a lengyelországi Grodnóban nagy hirtelenséggel, hosszabb betegeskedés nélkül. Ezért is „nagyon sokan azt feltételezik, hogy halálát mérgezés okozta”. Ám születésének 400. évfordulóján a krakkói Jagelló Egyetem orvosi fakultásának munkatársai megvizsgálták a korabeli forrásokat és a király földi maradványait, s megállapították: halálát kétoldali vesezsugor és cukorbetegségből származó szövődmények okozták.

+

I. Sírja a Wawel-hegyen

A lengyelek Báthory Istvánt a mai napig hazájuk egyik legnagyobb királyának tartják, akinek sikerült megállítania a nyugat felé terjeszkedő oroszokat. „Báthory István király közel 11 esztendős uralkodása Lengyelország történetének egyik legragyogóbb korszaka”. Báthory István sírja ma Krakkóban, a Wawel-hegyen lévő Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház kriptájában, a lengyel állam legreprezentatívabb temetkezési helyén található.

II. Névadó Wilnában

A „magyarok aranykorának” is nevezik Litvániában Báthory uralkodása idejét. A vilniusi Báthory Egyetemen a névadó emlékét rendezvények, több portré, mellszobor, egy dombormű és egy fehér márvány emléktábla őrzi. A „Stephanus Bathoreus” névvel kezdődő fölirat záró latin nyelvű mondatok, magyarul:

„A templomban több volt, mint Pap,

az államban több volt, mint Király,

a csatában több volt, mint Katona

a köz szabadságának védelmében több volt, mint Polgár

a barátság ápolásában több volt, mint Barát”. (Marcin Kromer)

III. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnoktól a kolozsvári romkert faláig

Az „Egyetemalapító”

A vilniusi Báthory Egyetem alapításának 350. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken, 1929. október 8-11. között a szegedi Ferenc József Tudományegyetemet Dr. Iványi Béla a jogtörténet „ny. r. tanára” képviselte. A tapasztaltak hatására levelet írt a rektornak, 1: „1931. május 12-én tehát 350 éves jubiláris fordulója lészen egyetemünk alapításának”, s 6 pontba foglalva nagyszabású megemlékezés-sorozatot indítványozott.

A szegedi fogadalmi templom boltíves terének árkádjait Horthy kormányzó Nemzeti Emlékcsarnoknak nyilvánította azzal a céllal, hogy ott száz nagy magyar embernek állítson emléket – adták hírül a lapok 1930. október 26-án. A 100 jeles magyar között szerepelt Báthory István is. Az egyetem kezdeményezésére 1931-ben helyezték el a Nemzeti Emlékcsarnokban Huszár Adolf szobrászművész (eredetileg a Nemzeti Múzeum nagy lépcsőházában felállítani tervezett, 1880-ban készült) alkotását, Báthory István carrarai márványból készült mellszobrát, melynek fölirata hirdeti: ő az „Egyetemalapító”.

A Báthory-féle kolozsvári egyetem születésnapján 2008 óta minden évben megemlékezést tart az évfordulón az SZTE – az „Egyetemalapító” mellszobránál.

Emléktábla 4 és 3 nyelven

Alapítása és 440 éves akadémiai hagyományai évfordulóját 2021. május 12-én – a Covid-19 járvány miatt – online, egy év múlva már Kolozsvárott, együtt ünnepelte a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A jeles napon leleplezték azt az emléktáblát, amely román, magyar, német és angol nyelven hirdeti: „Ezen a helyen, a Platea Luporumon (Farkasok utcája), a templom környezetében alakult meg Báthory István fejedelem királyi alapítólevele által, 1581-ben Románia jelenlegi területén az első egyetem státuszú felsőoktatási intézmény, az úgynevezett Academia Claudiopolitana (Societatis Jesu). Az idők során bekövetkező változások révén az intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetemmé (BBTE) válik, amely ma a Farkasok utcájának másik végén található. A Szegedi Tudományegyetem akadémiai eredetét ugyancsak ehhez az intézményhez köti. BBTE, 2021. május 12-én, a 440-esztendő megünneplésére.”

„Báthory István 1581. május 12-i alapítólevelével létrejött Kolozsváron, a Farkas utcában a jezsuita akadémia, amelyet mind a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, mind a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének tekint.” A magyar, román és angol nyelvű felirat – az SZTE Rerrich Béla téri épülete falán 2022. május 10-én leleplezett emléktáblán – kifejezi, hogy nemcsak a gyökerek közösek, hanem sajátos viszony is összefűzi a két intézmény múltját, jelenét és jövőjét.

Összeállította: Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna, Sahin-Tóth István, BBTE, internet

Forrás:

Szekeres Lukács Sándor: Báthory István erdélyi fejedelemről és lengyel királyról – Hazanéző, 2010/1. szám, 4-9. oldal

Szabados György: Báthory István egyetemalapításáról – Acta Universitatis Szegediensis: acta historica

Báthory István lengyel királlyá választása; Báthory István lengyel király; Báthory István vs. Rettegett Iván; Báthory István dinasztikus politikája a lengyel trónon – POLHUNATION PROJECT, oktató filmek

Minker Emil: Szeged egyetemének elődei

*

Korábban írtuk:

Kolozsvárott is együtt ünnepelte 441 éves akadémiai hagyományait az SZTE és a BBTE

Emléktábla avatás és ünnepi konferencia a Szegedi Tudományegyetem centenáriuma alkalmából

Az egyetemalapító Báthory István krakkói sírját megkoszorúzták az SZTE vezetői

A nagy elődök előtt tisztelgett az SZTE a centenáriumi Egyetem Napja ünnepségen