SZTE Info
Kiemelt_RD_Word_dij

Az „R&D 100 Díj” nyertesei között az SZTE és partnercége

Először szerepel a Szegedi Tudományegyetem az „R&D 100 Awards” listáján. A Research & Development World, azaz az R&D magazin a „2019 K + F 100” díját elnyerte az SZTE és a ThalesNano Energy Zrt. közös fejlesztése, a „H-Genie”. A kaliforniai San Francisco-ban 2019. december 5-én tartott díjátadóról dr. Janáky Csabát, az SZTE TTIK egyetemi docensét kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2019. október 29-én jelentette be a R&D World magazin és új anyavállalata, a WTWH media, LLC az „R&D 100 díj” nyerteseit. A rangos listán először szerepelt a Szegedi Tudományegyetem. Ugyanis „Analitika és teszt” kategóriában díjazott lett az SZTE és a ThalesNano Energy „H-Genie” generátora.


R_es_D_oklevel_jpg

 

 

Tisztelgés a K+F úttörők emléke előtt

 

Ennek a díjnak nagy a presztízse a K + F közösségen belül. Hihetetlenül nagy megtiszteltetés az, ha az R&D 100 közé sorolnak egy céget vagy egyetemet – nyilatkozta Paul J. Heney alelnök, az R&D World szerkesztőségi igazgatója. – Az idei 100 nyertes termék és technológia megváltoztatja az iparágakat, és a következő években a világot jobb hellyé alakítja.” – olvasható az R&D 100 Awards honlapján.

 

Az R&D 100 Awards bankettre 2019. december 5-én, csütörtökön érkeztek a meghívottak – köztük a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar egyetemi docense, dr. Janáky Csaba és az általa vezetett projekt partnercége, a ThalesNano Zrt. három képviselője. A kaliforniai San Francisco közelében, a San Mateo Marriott-ban tartott díjátadó ceremóniát konferencia követte.

 

Az „R&D 100 Díjak” az elmúlt 56 évben a legrangosabb innovációs elismerésnek számítanak. A díj alapítói ezzel is tisztelegni kívánnak a nagy K + F úttörők emléke előtt, miközben felhívják a figyelmet a tudományos és technológiai forradalomhoz vezető ötletek jelentőségére – indokol az R&D 100 Awards honlap ismertetője.

 

A díjátadót kísérő K + F konferencia 2015-ben oktatási eseményként indult. Ezzel is a történelmi „R&D 100 Díjat” ünneplik, hiszen a konferencia összehozza a „K + F szakembereket”, egyedülálló lehetőségeket biztosít a tanuláshoz, a hálózatépítéshez és az együttműködéshez. Így az R&D 100 Awards gála és az R&D 100 konferencia együttesen feltárja a K + F jelentős lépéseit, gazdag tapasztalatokat kínálva minden szintű és szakterületű K + F szakember számára – olvastuk az R&D 100 Díjat honlapján.

 

 

A H-Genie története

 

Az R&D World szerkesztősége az „R&D 100 Díjjal” elismert termékekről feltételezi, hogy azok a leginkább átalakítják majd a piacot.

 

Olyan termékkel lehetett pályázni a 2019. évi díjra, amelyik 2018-ban került piacra. A "H-Genie" egy laboratóriumi hidrogéngenerátor. Jelenleg ez az egyetlen olyan generátor a piacon, amely nagynyomású hidrogént tud előállítani. Ezzel kiválthatók a nagynyomású és veszélyesnek minősített gázpalackok a laboratóriumokban. Ez megoldást jelent minden olyan munkahelyen, ahonnan már kitiltották a gázpalackokat, s azokat külön épületbe „száműzték”.

 

– Vizet bontunk, elektrolizálunk, s így állítjuk elő a hidrogént a "H-Genie" berendezéssel – folytatta magyarázatát dr. Janáky Csaba. – Ráadásul olyan okos funkciókat is kínál, mint például: kijelzi, mennyi hidrogén fogyasztottunk, illetve a hidrogén felhasználásával végbement reakciókról azonnal ábrákat készít.

 

A berendezést gyártó cég, a ThalesNano Energy Zrt. pályázhatott a díjra. Az elismerés odaítélésének egyik legfontosabb szempontja a zsűri által bekért nyilatkozatok, a vásárlói visszajelzések elemzése volt.


A tárgyban a Szegedi Tudományegyetem és a ThalesNano Zrt. közös szabadalmi bejelentést tett.

 

 

A kutatók „hozzáadott értéke”

 

– Mi a H-Genie születésének a története?

A ThalesNano-val végzett közös munka, pontosabban az együttműködés előzményének az eredménye az „R&D 100 Díj”. A ThalesNano Zrt. évtizedek óta ötletelt arról és tervezgette, hogy létre kellen hozni egy ilyen készüléket – emlékezett dr. Janáky Csaba. – Amikor kapcsolatba kerültünk, még a jelenlegi projektünk előtt, együtt folytattuk a gondolkodást és tervezgetést: tanácsokat adtunk, különösen az elektrokémiai cella vonatkozásában. A következő lépésként a méretnövelés következik, amit támogat a közösen elnyert GINOP pályázatunk.

 

– Mi volt a Szegedi Tudományegyetem szerepe a "H-Genie" berendezés megvalósításában?

– A kémiában sok olyan készülékekkel dolgozunk, amelyek hidrogént használnak. Előfordult, hogy nekünk is szükségünk lett volna egy olyan hidrogéngenerátorra, ami nem palackról megy. A ThalesNano-val folytatott előzetes megbeszélések során kiderült: a fejlesztésük egy ponton megrekedt, amin segítettünk átlendüli az elektrolízissel kapcsolatos tapasztalatainkat hasznosítva. Az „R&D 100 Díj” koronázza meg a gyümölcsöző együttműködést az SZTE és a ThalesNano céghálózat között.

 

 

Mini inkubátorház az SZTE Bolyai épületében?

 

A "H-Genie" története megmutatja, mekkora kölcsönös hozzáadott értéket produkál egy cég és az egyetem számára, ha együttműködnek. A mi szempontunkból viszonylag egyszerű tanácsokkal tudtunk hozzájárulni egy jelentős és most az „R&D 100 Díjjal” elismert fejlesztéshez – folytatta az egyetemi docens. – Ráadásul ez megalapozta azt a bizalmat, amely elvezetett egy jelentős közös projekthez. Kifejeződik ez abban is, hogy a GINOP-projekt megvalósítása érdekében a ThalesNano Zrt. egy külön mérnökcsapatot telepített a tanszékünkre. Így napi szintű együttműködésbe, interakcióba léphet a két fejlesztő csapat, ami az SZTE-es csoport tudományos munkáját is támogatja

 

Az „R&D 100 Díj” történetében ez a második magyarországi céget és partnerét érintő elismerés, s az is a ThalesNano Zrt.-hez kötődik. A "H-Cube" termékük tette sikerpályára őket 2004-ben. Az egy-egy évben átadott 100 díj között átlagosan 90-95 amerikai, s a fennmaradó részen osztozik a világ többi része. Az amerikai cégek kormányzati kutatóintézetek, például az MIT – érzékeltette a szegedi kutató, hogy miért jelent különös elismerést ebbe a ligába tartozni. Így aztán az „R&D 100 Díj” marketingértéke is jelentős.

 

– Az egyetemi közreműködés mennyire jellemző egy ilyen termék előállításában?

– Amerikában nagyon is jellemző. Mert ott az egyetemeknek vagy saját hasznosító vállalkozásaik vannak, vagy ha nagyobb erőforrásigényű a fejlesztés, akkor általában hamar linenc megállapodást kötnek a fejlesztő partnerrel – mondta dr. Janáky Csaba. – Ha e szempontból nézzük az "R&D 100 Díj" listáját, akkor ott a top amerikai egyetemek nevét látjuk.

 

Az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék és a ThalesNano Zrt. közötti jó gyakorlatot dr. Janáky Csaba bemutatta 2019. november 26-án az SZTE és a NKFIH rendezvényén, amikor megalakult a Területi Innovációs Platform.

 

Az „R&D 100 Díj” elismerést négyen vették át 2019. december 5-én a kaliforniai San Francisco közelében, a San Mateo Marriott-ban tartott díjátadó ceremónián. A szmokingos, szigorú protokollt követő, amerikai stílusú ceremónián a meghívottak reprezentatív körében ott volt, például az MIT technológiahasznosító központjának (MIT Lincoln Laboratory) a vezetője, aki 3 díjat vett át, igaz, évi 1 milliárd dolláros költségvetésből gazdálkodnak - tudtuk meg dr. Janáky Csabától.

 

Janaky_RD100


Az „Innovációs Oscar-díjnak” is nevezett „R&D 100 Díj” olyan ligába teszi föl az SZTE-t, amely megmutatja: nem csak helyben érdekes témakörökkel foglalkoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: J. Cs.

*

 

Az „R&D 100” díjról és konferenciáról további információ itt olvasható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

fuveszkert

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.