Pillanatfölvétel a dékánoktól – A nemzeti alapú jogászképzés nemzetköziesítése az SZTE ÁJTK-n

Mérlegkészítésre kérjük a 2017-2018. tanév indulásakor a Szegedi Tudományegyetem mind a 12 karának dékánját és az előző ciklus vezetőjét. Legutóbb a 2014-2015. tanév kezdetén kértünk pillanatfelvételt a dékánoktól. Mostani interjú-sorozatunkban is a szegedi egyetem dékánjai által irányított közösség örömei és gondjai, az adott kar helyzete és céljai kerülnek fókuszba.

 

Szeged díszpolgára, alkotmánybíró is volt, a joghallgatók egyik kedves előadója, az SZTE ÁJTK első jogtörténész dékánja Balogh Elemér. Az oktatás és kutatás mellett a közéleti szerepet vállaló professzort a jogászképzés jövőjéről kérdeztük, de múltjából is leckét kaptunk.

 

– Jól ismeri a dékáni szobát, ami az ön diplomázása, 1983 óta alig változott. Hogyan tette egyénivé ezt a teret, ahol a munkanapjai nagy részét tölti?

– Szerettem volna ezt a „szocreál” szobát egy kicsit kultúrával „feltölteni”, hogy a távolabbi múltba, a jogi kar históriájára is utalna. A műtárgy kölcsönzés ötlete alkotmánybíró koromból származik: budapesti dolgozószobámba a Nemzeti Galériától kölcsönöztem egy addig a múzeumi raktárban őrzött Székely Bertalan festményt. Az SZTE ÁJTK dékáni szobájában a falra került a Salamon és Szent László kibékülése Szent István sírjánál című mű, egy kassai festő, Klimkovics Ferenc alkotása, amit a Móra Ferenc Múzeumtól kaptam „tartós letétként”.

 

 

Relikviák és intézménytörténet

 

– Az SZTE ÁJTK dékáni szobájába került festmény jogi vonatkozásai közül megemlíthető, hogy I. László nevéhez fűződik a magántulajdon védelme. E festmény ide kerülése mögé gondolhatjuk azt is, hogy az itt dolgozó elődei a legkülönbözőbb jogi területet képviselték, ám ön az első jogtörténész dékán?

– Kétségtelenül így van. Hozzáteszem: Bónis György professzor lehetett volna Szegeden a 2. világháború után az első jogtörténész dékán, de jött az 1956-os forradalom, a megtorlásként őt eltávolították az egyetemről. Both Ödön szóba se jött a dékáni posztra „revolucionista” szemlélete miatt. Ruszoly József professzor sem lett dékán, pedig járt volna neki ez a stallum… Ugyanakkor a dékáni szoba emlékeztet a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésére is azzal, hogy Menyhárt Gáspár jogász professzor, az első szegedi rektor fotója alá tettük az eredeti, Kolozsvárott kiállított diplomáját. A családtól kaptuk ezt a relikviát akkor, amikor az SZTE ÁJTK kezdeményezésére az első rektorunk díszsírhelyet kapott a szegedi Belvárosi temetőben.

– Az SZTE ÁJTK dékánhelyettesi szobájában is, ahol az előző ciklusban oktatási dékánhelyettesként dolgozott, relikviák utalnak a kar történelmére: az egykori Ítélőtábla bútorainak egy része Trianon előtti hangulatot áraszt…

–… A Trianon után Kolozsvárról Szegedre került egyetem jogi kara a jelenlegi Dugonics tér 13. számú, úgynevezett központi épület második emeletét foglalta el. A második világháború idején egyedül a jogi kar költözött vissza Kolozsvárra. A Szegeden maradt összes további kar és intézet számára jogilag egy új egyetemet hoztak létre 1940-ben. Tehát ennek a Horthy Miklós Tudományegyetemnek nem volt jogi kara. Ám 1945-ben Kolozsvárról visszatért a jogi kar, ami akkor tíz professzort jelentett, miközben a hallgatói állományt kétszáz fős évfolyamok adták. Ezért elhelyezése gondot okozott. A háború után nem szüntették meg azonnal Ítélőtáblát, amely az eredetileg leányiskolaként szolgáló Tisza Lajos körúti épületében kapott helyet. Ebbe az épületbe az Ítélőtáblák megszüntetése után költözhetett át a Dugonics térről a szegedi egyetem jogi kara. Azóta is ez a széképületünk, amit immár ó-épületnek is nevezhetnék, hiszen a Bocskai utcában – az előző dékáni ciklusban – kaptunk egy új épületet, ahol a tanszékek kaptak elhelyezést. A jelenlegi dékáni ciklus végére e széképületünk – köszönhetően a kormány 650 millió forintos támogatásának – megújul, visszakapja kupolás tornyát, s tervezzük egy olyan emlékszoba kialakítását is, ahol az SZTE ÁJTK történetét, fontos relikviáit is a közönség elé tárhatjuk.

 

 

Nemzeti nyelv és nemzetköziesítés

 

– Az országhoz és a nemzeti nyelvhez kötött a jogi képzés. Egy ilyen képzőhelyen miként valósítható meg a „nemzetköziesítés”? Az SZTE ÁJTK honlapján olvasható dékáni köszöntő szerint: „karunkon prioritást élvez a nemzetköziesítés, sok ország kultúrájával kínálunk találkozót. Még Kínából érkező hallgatóink is vannak, akik tőlünk tanulják a magyar és európai jogi kultúra alapjait, angolul”.

– Európában általános, hogy a jogtudomány oktatása nemzeti képzési szakterületnek számít, tehát anyanyelven végzett stúdiumokat jelent. Ez magyarázza azt a problémát, hogy a Trianon után elcsatolt területeken miért nem lehetséges jelen lenni magyar jogászképzéssel. Tehát a jogászképzés alapvetően és döntően magyar nyelvű. Ezt csak némileg színezi az, hogy – főleg fakultatív jelleggel – hirdetünk olyan kurzusokat, amelyek idegen nyelvűek. A zászlóshajónak tekinthető osztatlan jogászképzés köré azonban egy sor olyan, Bolognai típusú képzés szerveződik, amelyeknek az idegennyelvűség a bázisa. Például azért, mert az ide érkező hallgatók idegen ajkúak, mint például a SZTE Frankofón Egyetemi Központban francia nyelven tanuló fiatalok. 2018. szeptember 8-án adtuk ki az első LL.M. diplomát a Potsdami Egyetemmel közösen kialakított német jogi képzést elvégző fiataloknak. Az amerikai jogi szakértői képzést az Ohio állambeli Toledo egyetemével együttműködve kínáljuk. Ugyanakkor a képzési palettánkon szerepel az angolszász jogi és angol jogi szakfordítói szaktanácsadó szakirányú továbbképzés is.

 

– Amikor ön hallgatója volt a szegedi jogi karnak, akkor itt csak „jurátusokat” képeztek. Az elmúlt néhány évtizedben miért „építették körbe” a jogász képzést az olyan alapszakok kínálatával, mint például munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, politikatudományi, nemzetközi tanulmányok?

– Kétségtelen, ezek a szakok kiegészítő bevételi forrást jelentenek az SZTE ÁJTK számára. De szakmai szempontból is lényeges a nemzetközi beágyazottságunk fokozása. Egyrészt oktatói kapacitás érkezik hozzánk francia, német amerikai egyetemekről, így autentikus előadók erősítik az adott kurzusokat. A mi hallgatónknak ide hozzuk a nemzetközi témákat és oktatókat. De szempont az is, hogy a magyar jogi oktatás presztízsét növeljük azzal, hogy például Észak-Afrikából vagy éppen Kelet-Európából érkezett hallgatók számára is élvezhető módon adjuk át az ismereteket. Az összes kiegészítő képzésünk nyitva áll a joghallgatók számára is, ami tovább növelheti a szegedi képzés sajátosságát és vonzerejét.

 

 

Integráció és külső kapcsolat

 

– Klasszikus tudományegyetemi karként hogyan alakultak az SZTE ÁJTK kapcsolatai a szegedi felsőoktatási intézmények integrációja eredményeként létrejött szegedi universitason belül?

– Jogi kari dékánhelyettesként dolgoztam a szegedi universitas születése idején, Mészáros Rezső professzor rektorsága időszakában részt vettem a tárgyalásokon is. Az integrációhoz kapcsolódó víziók többsége teljesült. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a mai napig kitapintható az egyes karok egymás iránti erős szolidaritása. Ez különösen megmutatkozik a nehéz költségvetési szituációkban. De egyéb együttműködési területeken is számtalan jó példa sorolható az együttműködésre. A régi tradíciók persze élnek. Az SZTE ÁJTK kapcsolatai közül a legközvetlenebb a bölcsészekkel maradt fenn konkrét szakmai programok és konferenciák formájában, illetve a belőlünk kisarjadt SZTE Gazdaságtudományi Karral, hiszen még közös tanszéket is fenntartunk és működtetünk. Az ugyancsak osztatlan képzéssel foglalkozó orvosokkal távolabbról figyeljük egymást. Egyetemi szinten, a legfelsőbb vezetésben szinte folyamatosan jelen van a jogi kar, most is mi adjuk az SZTE oktatási rektorhelyettesét Dr. habil. Gellén Klára egyetemi docens személyében. Stratégiai kérdésekben pedig több jogász professzor is részt vesz a döntések előkészítésben. Saját felelősségünk is, hogy a társadalomtudományokra mekkora figyelem irányul például fejlesztési források formájában.

 

– A felsőoktatás gyakorlatorientáltsága ugyancsak erős követelmény. Ezt a gyakorlatból érkező óraadó oktatók jól bevált módszerén kívül mikét biztosítják?

– Praktikus képzés a jogászok képzése, évszázados hagyomány alapján. A régi évszázadok különböző szakmai műhelyeiben sem jogtudósokat képeztek, hanem olyan tudást adtak át, ami a hétköznapi jogi, gyakorló életben szükségesnek bizonyult. Például a 19. század végéig jogi egyetemi diploma nem is kellett semmilyen jogi professzióhoz. Deák Ferencnek, a haza „legjogászabb jogászának”, a „nemzet prókátorának”, az első felelős magyar kormány igazságügy-miniszterének nem volt egyetemi diplomája. Deák nem egyetemen, hanem patvaristáknál, vármegyei törvényszéken (sedria), tiszti ügyészi hivatalban tanulta a „szakmát”. A mi egyetemünk egyik jogelődje, a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872-es alapítása után már két egyetem ontotta a jogászokat, a XX. században négy egyetemi jogi kar működött a Kárpát-medencében. Innentől már csak egyetemi diploma birtokában lehetett jogügyletekkel foglalkozni. Tehát több évszázad mélységéről beszélek, mikor azt mondom: a jogászképzés meghatározó szempontja, hogy gyakorlatias ismereteket kell átadni. Ugyanakkor az egyetem attól egyetem, hogy mindehhez elméleti alapozást ad. Olyan struktúra alakult ki, hogy a klasszikus jogász hivatás bármely ágát csak jogi diploma birtokában lehet gyakorolni. Ám ezen a modern szegedi egyetemen mindig is jelentős számban jelen voltak olyan oktatók, akik képviselték a praktikus tudást is. Ez az oktatói kör úgy bővül, ahogy a jogi tudás kiterjed immár egészen a banki szektorig, vagy a társadalombiztosítás és az adóügyek hatalmas állami alrendszeréig. Ezek elméleti matériája az egyetemre kívánkozó anyag. De nyugodtan említhetjük a politikai szektort is, a politikai szempontból karakteres intézményeket, amelyek magas felkészültségű jogászokat várnak. Vice versa: amikor az SZTE ÁJTK oktatói között például alkotmánybírók olyan tudással rendelkeznek, amely kicsit több és más, mint az átlagos jogi ismeret, de része a jogi kultúrának. Tehát nem lenne életszerű, ha azt követelnék, hogy a jogászok képzésében csak az egyetem zárt világának grádicsain fölfelé lépegető oktatók vegyenek részt.

 

– Milyen ez az arány?

– Az arányokat akkreditációs és egyéb szabályok szigorúan meghatározzák. Például az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetében – indokolt módon – az egyetemi kötelékbe tartozó közalkalmazotti státuszú oktatókkal közel azonos számú külsős kolléga vesz részt a képzésben. Attól hiteles a jogász képzésünk, hogy óraadóként bevonjuk az ügyészektől kezdve az ügyvédeken át az adószakértőkig a szakterületek jeles képviselőit is. Mások által irigyelt módon a vidéki képzőhelyek közül itt oktat a legtöbb alkotmánybíró és miniszter. Ez növeli az SZTE ÁJTK nemzetközi, szakmai, és hallgatói megítélését, presztízsét is.

 

 

A tudományos reputációtól a fociig

 

– Hogyan alakul az SZTE ÁJTK tudományos reputációja? E minőségi mutató alakulására hogyan hathat a dékán?

– Épp három nagydoktori dolgozatot olvastam a minap. De ez hosszabb folyamat eredménye. Olyan steril jogelméleti, jogtudományi típusú professziónak a koncentrációja, ami nem egyetlen fokmérője az SZTE ÁJTK teljesítményének. Az adminisztratív szabályok miatt nem biztos, hogy a nagydoktori vagy az akadémiai címhez szükséges feltételeket teljesíteni tudja egy nemzetközi ismertségű és rangú, miniszteri vagy egyéb állami megbízatást vállaló oktatónk, de tudása mégis kiemelkedően értékes, mert egyedi, mással nem pótolható, hiszen csak az adott tapasztalattal rendelkező személy tudja elmondani például azt, miként működik egy ország diplomáciai gépezete, az országgyűlése vagy igazságügyi minisztériuma.

– Milyen állapotban volt az SZTE ÁJTK, amikor a kormányrúd mögé lépett?

– Pénzügyileg jó állapotban vettem át a kar ügyeit – 12 évi Szabó Imre és 3 évi Hajdú József dékánság után. Azt követően viszont jelentős elvonások okoztak nehézségeket. Ugyanakkor kiváló munkatársi és dékánhelyettesi kör támogat. Ez is magyarázza, hogy az SZTE ÁJTK a vidéki képzőhelyek közül a legjobb és országosan is az elsők közé tartozik…

 

– Innen, e pontról hova akarja elvinni az SZTE ÁJTK hajóját?

– A kar tudományos teljesítményének a – nemzetközi relációban mérhető módon – növelése az egyik célom. Erre minden esély és lehetőség adott. Gazdag nemzetközi kapcsolatrendszerünkre, konferenciáinkra gondolok. Az oktatási struktúrában az a vágyam, hogy hallgatói létszámunk mérsékelten növekedjen. Jelenleg 100-150 elsőéves jogászt, összesen kétezer hallgatót oktatunk. Mivel az állam jelenleg gyakorlatilag nem finanszírozza a jogászképzést, hiszen a kvótát az irreálisan magas, 460 ponthatárhoz köti, így azt mondhatjuk: az önköltséges hallgatók tartják fenn az SZTE ÁJTK-t. Igaz, idén a korábbiaknál háromszor több, összesen 16 állami ösztöndíjas jogász tehetség tartozik a gólyák közé…

 

– Több mint harminc éve tanít a szegedi egyetemen. Az SZTE ÁJTK egyik legnépszerűbb oktatója, aki dékáni köszöntőjében is kiemelte: ”Nagyon fontosnak tekintjük a jó oktató – hallgató viszony kialakítását”. Erre diplomaosztó köszöntőjében is kitér. E kapcsolatból mint a kar egykori hallgatója milyen új színeket tart külön is említésre méltónak?

– A tanár-diák kapcsolatrendszerbe új színt hoz például a Pro Jure – Egyesület a Szegedi Joghallgatókért szervezet által életre keltett tanár-diák vetélkedő, amelynek az értékeiről nem lehet eleget beszélni…

 

– A jó tanár – diák együttléthez megfelelő közösségi tér is kell. A jogi kari rekonstrukcióval ez az álma is valóra válik?

– Trócsányi László igazságügy miniszter úr hathatós támogatásának köszönhetően korszerűsíthetjük a jogi kari széképületet. A látványterveket 2017. júliusában bemutattuk. A következő egy-másfél év dékáni ciklusom nehéz időszakának ígérkezik: 2019 májusában megkezdődik a renoválás és a bővítés, amit 2020-ra befejeznek. Sok évtizedes vágyunk teljesül: lefedik az udvart, erre kinyitjuk a földszint és az első emelet folyosói ablakait, ezzel egy hatalmas aulát, oktatói – hallgatói közösségi teret kapunk, ahova majd reprezentatív programokat szervezhetünk. A pince rekonstrukciója eredményeként a klubhelyiség, a büfé kerül méltó helyre. Az épületre visszahelyezett torony városképi szempontból karakteres eredmény, míg az ottani helyiségben kialakítandó emlékszoba az SZTE ÁJTK históriáját hozza közel a jelenhez.

 

– Kutatóként az európai és a hazai büntetőjog történetével foglalkozik, legutóbb az SZTE Mentor(h)áló programján tartott előadást a boszorkányperekről. Mikor a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, akkor Egyházi és világi bíróságok a középkorban címmel tartotta meg székfoglaló előadását. A Pólay Elemér Alapítvány kuratóriumi elnökeként több tudományos kiadványsorozat szerkesztőjeként számos kollégája kötetét gondozta, elég csak a legutóbbi, Martonyi János professzor könyve bemutatójára utalni. Mozgalmas életútjába belefért, hogy például 2005-ben alkotmánybíróvá választották, 2002-ben versenybe szállt a szegedi polgármesterségért… Mindezek tükrében: egyéni karrierje szempontjából mit hoz a 2016-ban elvállalt dékáni 3 év?

– Kezdettől úgy tekintetek az egyetemi életemre, mint ami két funkció – a kutatás és az oktatás – szimbiózisából áll, ami kiegészül egy harmadik feladattal, az egyetemi közszerepléssel. Az alkatomból következően meg is találnak az olyan feladatok, mint legutóbb a dékáni szolgálat. A legkedvesebb kutatási területeimben sajnos mostanában nem tudok úgy elmélyedni, ahogy szeretnék, és az oktatási feladatokból is kevesebbet vállalhatok. A közszereplés időszakában, így most is, kevesebb a szabadidőm. A család talán kevésbé látja kárát, mint korábban, hiszen a kilenc gyermekünk közül már csak a legkisebb fiunk él velünk, aki gimnazista. Viszont – a feleségem és a gyerekek is tudomásul veszik, hogy – a foci megmarad, mint kikapcsolódás: a péntek esti focizásból nem engedhetek…

 

Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

 

 

 

*

 

Hajdú József 3 éven át, 2016-ig vállalta az SZTE ÁJTK vezetését. Dékáni célkitűzései között szerepelt a szegedi jogászképzés megújítása és vonzóbbá tétele is.

 

– Milyen érzésekkel emlékszik vissza az SZTE ÁJTK élén dékánként eltöltött időszakra?

– Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánjának lenni mindenkor és mindenkinek megtiszteltetés és felelősségteljes szolgálat. Szolgálat a gondjainkra bízott hallgatókért, az alkotó oktatói és kutatói közösségért, az intézményben folyó képzésekért, valamint felelősség a körültekintő gazdálkodásért. Kezdetekben elkötelezetten hittem a kellő idealizmust feltételező „unus pro omnibus, omnes pro uno” – azaz „egy mindenkiért, mindenki egyért” elvet, de hamar felismertem, hogy a „pars pro toto” – „rész az egész helyett” elv hatékonyabban szolgálja a karon belüli feladatok végrehajtását.

 

 

A trend folytatása

 

– Milyen állapotban volt az SZTE ÁJTK „hajója”, amikor átvette és amikor átadta a kormányrudat?

– 2013-ban az SZTE ÁJTK akkori dékánjának, Prof. Dr. Szabó Imrének köszönhetően egy olyan egység vezetését bízták rám három évre, amely szakmai vonatkozásban kiegyensúlyozott volt, jó úton járt, Magyarországon elismert, külföldön feltörekvő ismertségre aspirált és pénzügyi helyzete is stabil volt. Megbízatásom alatt mindvégig ennek a trendnek a folytatására és jobbítására törekedtem, bár voltak előre nem látható kardinális változások az oktatáspolitika és a gazdasági feltételek terén egyaránt. Köszönhetően számos égi és ninivei hatalomnak, valamint a dékáni és hivatali vezetésben dolgozó munkatársaimnak, a kart az átvételkori megtakarításon felül több százmilliós nagyságrendű tartalékkal és szervezetileg rendezett formában adtuk át.

 

– Milyen eredményeket emelne ki dékáni 3 évéből?

– Az előző dékáni időszak minden eredménye a vezetésben részt vevő kollégáim, a rektori vezetés és a társkarok dékánjainak, valamint a kar összes munkatársának az eredménye és érdeme. A számos elért eredmény közül én nem szeretnék kiemelni egyet sem, mert a habitusom ellenére tennék és egyébként is igazságtalan lenne a meg nem említett eredményekben elérésben részt vett kollégáimmal szemben.

 

– Milyen volt az SZTE karai közötti kapcsolat 2013 táján?

– Összegyetemi kontextusban is a proaktivitás és a párbeszéd mentén álltam/álltunk a felmerülő kérdésekhez. Akkor is, és visszatekintve is úgy érzem, hogy a formális és informális dékáni kollégium volt az a fórum, ahol a karok vezetőivel őszintén beszéltünk minden kérdésről és próbáltuk egymás érveit megérteni, és e párbeszéd mentén konszenzuális megoldásokat találni.

 

 

A jogász a „társadalom mérnöke”

 

– „A társadalmat szervező, tervező, valamint a felmerülő jogi kérdéseket proaktív módon megoldó „mérnököknek” nevezte a jogászokat dékáni ciklusa elején önnel készült, a Délmagyarország Universitas oldalán megjelent interjúban. Mi az ön által is irányított egyetemi egység küldetése?

– A dékánság befejezése után sem változott a korábbi véleményem, miszerint a jogi kar egyik legfontosabb szerepe, hogy hitelesen és értő módon felkészítse a jövő jogász generációit hivatásuk gyakorlására. Az oktatás továbbra is központi elem maradt. A hiteles oktatási tevékenység legalább három forrásból táplálkozik. Az egyik a hazai és nemzetközi tudományos kutatások eredményei. A második a történeti és jog-összehasonlítási módszerek segítségével kinyert dogmatikai tudásanyag. A harmadik a jogi munkatapasztalat mélyítése. Még két feltételt fontosnak érzek: ma minden végzett hallgatónak bírnia kell alapvető jogi- informatikai ismerettel és az angol nyelvvel. A sikerhez járul még hozzá az individualizáltan repetitív oktatási módszer és a megfelelőképpen strukturált e-tananyagok használata.

– Az SZTE ÁJTK kutatói teljesítményét mutató mérleg miként alakult?

– A kar oktatóinak a tudományos élet elvárásainak való megfelelést többnyire kihívásként élik meg, és mindennapi munkájuk szerves részét képezi. Ebben az időszakban sokan habilitáltak és szereztek PhD fokozatot. A karról sokan jelentős hazai és külföldi konferenciákon vettek részt, valamint publikációikkal gazdagították a szakmai közösséget. Töretlenül és a résztvevő oktatók munkájának köszönhetően folytatódott a tudományos diákkörök munkája is.

 

– A felsőoktatás nemzetköziesítési igényéről szólnak a napi hírek. E szempontból milyennek ítéli az SZTE ÁJTK helyzetét?

– Az elmúlt időszakban a nemzetközi kapcsolatok tekintetében a jogi kar megalapozott tradíciókkal rendelkezett, aminek a folyamatos bővítésére – a dékáni ciklus alatt is – törekedtünk. Néhány elkötelezett kollégának köszönhetően nem állunk rosszul, de még van potenciál a továbblépésre. Megítélésem szerint a kar nemzetközi kapcsolatrendszerének garanciája a hazai és külföldi oktatók közötti személyes és szakmai kapcsolatokon alapszik.

 

 

A képzés negyedik pillére

 

– Az SZTE ÁJTK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékét vezeti, számos nemzetközi szervezetben dolgozik, konferenciák szereplője. E szemszögből is rálátása van arra, hogy megválaszolja a kérdést: miként biztosítható, hogy a jogásznak, nemzetközi vagy munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó pályára készülő fiatalok külföldön is tapasztalatokat szerezhessenek?

– Az elmúlt dékáni ciklusban sikerült szinten tartanunk, illetve bizonyos programok esetén bővíteni az Erasmus, Campus Hungary, Stipendium, Gateway programokat. Az egyes képzésekben elvitathatatlan szerepet játszó kollégák áldozatos munkájának köszönhetően kiemelt szereppel volt jelen a képzési palettán a negyedik pillér: a nemzetközi képzések. A szegeden működő francia, kínai, német és amerikai képzéseknél nemzetközibb kapcsolatot aligha találni.

 

– Mi volt a legjobb az ön dékáni időszakában?

– Erre a kérdésre azt mondhatom, hogy belevágni és befejezni…

 

 

Üzenet a gólyáknak

 

– Mivel foglalkozik a dékáni ciklusa lezárulta után?

– A dékánság befejezése után sem maradtam munka nélkül. Részint folytatom a hazai oktatói és kutató munkámat és e mellett aktívan részt veszek különböző nemzetközi feladatokban is. Nem szoktam róla beszélni, de most kérdésére kiemelek néhányat. Az Európa Tanácsnál Strasbourgban az Európai Szociális Jogok Bizottságában a 47 részes államban felügyeljük és 12 állam vonatkozásában a „kollektív panaszeljárás” keretében – a quasi szociális jogi „bíróságként” – segítjük az Európai Szociális Chartában foglalt emberi jogok érvényesülését. Ezen kívül az EU-nak a szabad mozgással és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó think tank-jében végzek immáron 13 éve szakértői munkát. Néhányan tudják, hogy több ok miatt is elkötelezett híve vagyok az ázsiai kultúráknak. Talán ez is közrejátszott abban, hogy egy erős ázsiai ország – több tucat más országot érintő – nemzetközi programjában dolgozom – sok más nemzetbeli kollégámmal – a munkajogi, de főleg a szociális biztonsági jogok határon átnyúló kérdéseinek a rendezésével.

 

– Mit üzen prodékánként az SZTE ÁJTK-ra érkező gólyáknak?

– Az SZTE jogi karán érezzék jól magukat, mert mind Szegednek, mind a Jogi Karnak páratlan hangulata van, amely egyszerre emberi és szakmai.

 

SZTEinfo

Fotók: Ú. I.

Az SZTE kari vezetőivel készült további interjúk:

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól - Óriási fejlesztések kapujában az SZTE Általános Orvostudományi Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Kifelé és befelé szóló üzenet az SZTE BTK bővített neve

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A „segítő szakmák” újító továbbfejlesztője az SZTE ETSZK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Innovációs irányok az új épületbe készülő SZTE FOK-on

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – „Prémiumképzései” egyediségét is növeli az SZTE GTK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól - Új épületről álmodik az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Átalakítja belső rendszerét a 90. éves SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A műszaki képzés bővítése az SZTE Mérnöki Kar jövője

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Felkészült részese a magyar agrárium korszakváltásának az SZTE MGK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A folyamatosság biztosítása az SZTE TTIK egyik sajátossága

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Újjászülető épületbe újabb funkciókat is költöztetne az SZTE Zeneművészeti Kar