Nyitás és identitás – Martonyi János, az SZTE ÁJTK professor emeritusának könyvbe zárt hitvallása

Ki lehet-e hát szabadulni a bezárkózás és a nyitottság közötti kötelező választás kényszeréből? Hogyan hatnak egymásra a geopolitikai és a világgazdasági változások? Gyorsul-e vagy lassul a globalizáció a gazdaság, a kultúra és a technológia területén? Vannak-e abszolút érvényű univerzális értékek és normák? Hogyan alakítható a jog eszközeivel a világ? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik Martonyi János, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszék professor emeritusa legújabb könyvében. A Nyitás és identitás: Geopolitika, világkereskedelem, Európa című, az SZTE ÁJTK Pólay Elemér Alapítvány gondozásában megjelenő kiadványt 2018. június 20-án a Külügyi és Külgazdasági Intézetben, 21-én pedig az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában mutatták be.

A szegedi konyvbemutatón készült összes fotó megtekinthető itt.

Az MTA SZAB Jogtudományi Szakbizottság programján, a szegedi könyvbemutatón Balogh Elemér professzor, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja mondott köszöntőt, idézte föl Martonyi Jánossal és az ugyancsak jogtudós édesapjával, a száműzött kolozsvári egyetem professzoraként Szegedre érkező id. Martonyi Jánossal kapcsolatos személyes emlékeit.

Ellentét vagy párhuzam a kettősségben?

Nagyívű esszében tárta a könyvbemutató közönsége elé a Martonyi-művel kapcsolatos gondolatait Trócsányi László, az SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszék professzora, igazságügyi miniszter.

– Martonyi János írásában Jean Monnet és Charles de Gaulle ugyanúgy nyomot hagyott, mint ahogy a két francia politikus hatott az európai és az Európáról szóló gondolkodásra – mutatott rá Trócsányi László. Szerinte a két francia politikus pályáját és történetét párhuzamos életrajzban lehetne és kellene megírni, hiszen egy korban éltek, 10 éves differenciával, mindketten harcoltak a szabad Franciaországért, ugyanakkor a világot 1945 után teljesen másképp látták. – Kinek is van igaza ebben a vitában? – tette föl a kérdést az előadó. A Martonyi János könyvét olvasó Trócsányi László szerint Monnet esetében a közös szuverenitás, közös gondolkodás, közös intézmények problémakörére esik fény, míg de Gaulle esetében a szuverenizmus és a nemzeti identitás jelenik meg. – Ez a két ember jelentős nyomot hagyott a koron, és vele együtt Martonyi Jánoson is, akinek könyvében ez a két gondolkodás ötvöződik, és én úgy gondolom, a szerző önmagával is vitatkozik: billeg a Monnet-i és a de Gaulle-i eszmerendszer között. Ez a kettősség koronként változik nála, mindig másik eszme erősödik meg.

A kettősség Martonyi János könyvének a címében is fellelhető. A Monnet-féle gondolkodáshoz kötődik a „nyitás”, míg az „identitás” a de Gaulle-féle felfogást tükrözi. – A cím provokatív, hiszen, hogyan fér meg egymás mellett a nemzettudat és az európaiság, a szabadság és a rend? Ezek kvázi egymással feleselő kifejezések, ugyanakkor mégiscsak összhangban kell állniuk. Szabadság – rend, identitás – nyitás, nemzettudat – európaiság, és így tovább – sorolta Trócsányi László.

Vitába süllyedő EU

Milyen Európa-kép bontakozik ki tehát a Martonyi-kötetből? Trócsányi László szerint ez a kép változó. Hasonlít egy olyan festményhez, amelyre újra és ráfest valaki. – Amikor Martonyi elindul, egyértelműen Monnet a meghatározó számára, egészen 2002-ig – vélekedett Trócsányi László a szerző írásait elemezve. Szerinte de Gaulle eszmerendszere 2005-től érezteti hatását: a francia sikertelen népszavazás okozza az első törést az európai integráció történetében és fejlődésében. – Kialakul egy kölcsönös bizonytalanság Kelet és Nyugat között: Nyugaton egyfajta „lenézés” tapasztalható Közép-Európa irányába, Közép-Európában pedig valamifajta „kisebbségi érzés” Nyugattal szemben.

Az EU-ban a hatalmi szintek közötti munkamegosztás, a szubszidiaritás valóban megvalósul-e? A hatáskörök elosztása megfelelő-e? Az Európai Unióban olyan új kérdések merülnek fel, amelyek addig nem voltak az asztalon, senki nem beszélt ezekről. Martonyi János könyve ezen szakaszának a vezérmotívuma az, hogy helyre kell állítani a 3 dimenziót: a politikai külső dimenzióban, a pénzügyi-intézményi-jogi dimenzióban és a kulturális dimenzióban kell állást foglalni.

A külső dimenziót Európa határvédelmi politikáját jelentheti, a közös külsőpolitikát és a biztonságpolitikát. Martonyi János írásaiból kitűnik: egyértelműen állást foglal amellett, hogy erre az irányra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. A közös európai védelmi politikát már de Gaulle is szorgalmazta az 50-es években. Ekkor ismeri el Martonyi, hogy de Gaulle-nak igaza van: a rendszer identitás, Európa önállósága, önereje, védelmi képessége fontos elem.

A civilizációk összecsapása

Az angolszász világnak miért van nagyobb befolyása arra, hogy a világban történő események hogyan érintik Európát? A válaszhoz tartozik 2001. szeptember 11. szimbolikus dátuma, amelynek jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. – A civilizációk összecsapásának kapuja előtt állunk? – kérdezte a Martonyi János könyvét elemző.

– Hatalmi átrendeződés folyik Európa rovására. Egy töredező világrendről beszélünk – fogalmazott Trócsányi László. Lehet-e egyáltalán egységes világrend, az identitások sokfélesége mellett? Tulajdonképpen mi is az az identitás? Ezzel a fő kérdésnek a megfogalmazásával ki is jelölte a saját helyét a szerző és az elemző. A néhai amerikai filozófusnak a levessel kapcsolatos példabeszédére utalva húzta alá Trócsányi László, hogy nincs univerzális absztrakt nyelv, illetve: az identitások egymásra épülnek, erősítik egymást.

– Az identitás egyrészt a múltban gyökerezik, szellemi és lelki örökségként kapjuk, de üzenete a jövőnek szól – utalt Trócsányi László a Martonyi-könyvnek a civilizációk háborújával, a szuverenitás és európaiság összefüggéseivel foglalkozó részleteire. Megállapította: könyvét Martonyi János szabadgondolkodó emberként írta meg.

Az önazonosság és a félelem

– A tömörség jellemzi Martonyi János művét – jelentette ki Nagy Csongor István, az SZTE ÁJTK Nemzetközi Magánjogi Tanszéket vezető egyetemi tanár. Az egykori mesterét, Martonyi Jánost a tanszékvezetésben is követő professzor recenziója a nemzetközi kereskedelem problémaköré szerveződött.

– A nyitás és identitás című könyv egy sok állomásból és összetevőből álló életmű leképezése. Két fontos kérdést vet fel a mű, ez fogja át a kötetet. Ezek pedig az identitás és a globalizmus – fogalmazta meg a Martonyi János életművében is megjelenő kettőséget Nagy Csongor István.

A kötet nyitás és identitás részéből, illetve az életműből és a személyes tapasztalatából is ugyanaz a következtetést vonta le Nagy Csongor István. Konklúziója az a furcsa oximoron, hogy a nyitás és az identitás között igazából nincs feszültség. – Attól van feszültség, ha az identitás nem elég erős, ha izolálódni akarunk, ha el akarunk bújni, ha nem akarunk kommunikálni a világgal. Ha erős az identitásunk, akkor nem félünk másoktól – hangsúlyozta a recenzáló.

A világ ma elképesztő sebességgel nemzetköziesedik. Az előadó szerint jelentős probléma, hogy nem értjük a világot, mivel nagyon összetett, a laikusoknak már-már átláthatatlan. – A kérdés az, hogy miként próbáljuk megközelíteni ezt a komplexumot, amit nem ismerünk? Megőrizzük a félelmet, vagy megpróbáljuk megérteni és használni azt? Ebben az esetben „nem félni” az nemcsak „intellektuális dolog”, hanem érték is egyúttal. Mert a félelem befolyásolja a mentális képességeket. E szempontból Bibó István gondolata, vagyis hogy „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”, azt jelenti, hogy aki fél, az nem tud reális döntést hozni.

Fókuszban a nemzetközi kereskedelem

Martonyi János kötetének másik fele a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal, a nemzetközi kereskedelemmel, a regionális gazdasági integrációk témakörével foglalkozik. Nagy Csongor István szerint a nemzetközi kereskedelem is attól vált napjaink kiemelt témájává, mert nagyon sok ismeretlen dolgot tartalmaz, nagyon összetett. – Változásokat hoz, de nagyon kell vigyáznunk, amikor ezektől a változásoktól félünk.

– Egyre inkább azt látjuk, hogy elmosódnak a határok. Nem csak azért, mert „multik” vannak, hanem mert eltöröljük a vámokat, a kvótákat, beengedjük a külföldi vállalatokat és kereskedünk egymással. De aztán rájövünk, hogy a kereskedelem nem csupán arról szól, hogy beengedjük a külföldi termékeket, hanem hasonló szabványokat kell kialakítanunk, és ebben együtt kell működnünk, és ez már érinti a szuverenitást – magyarázta az előadó.

– A világkereskedelem „az, aki kimarad, lemarad” elv mellett fejlődik – emlékeztett. – Regionális gazdasági integrációk jönnek létre, ezekből nem jó kimaradni, mert így nem tud hozzáférni az előnyökhöz az adott ország.

A szerző szempontjai

Köszönetet mondott a szerző az SZTE jogi karának és a Pólay Alapítványnak könyve létrejöttéért, valamint szegedi bemutatásáért. Martonyi János kifejezte háláját Trócsányi Lászlónak a Monnet – de Gaulle elemzésért.

– Idő kellett ahhoz, hogy ráébredjünk: a nemzeti hovatartozás, ez az önazonosság messze a legerősebb közösségi identitás, megelőz minden mást. A felmérésekből is kiderül, hogy minden európai nemzet, minden EU-tagállam esetében a nemzeti hovatartozás érzése messze meghaladja az európait. Példaként említhetőek a nemzeti identitásnak a labdarúgó-világbajnokságon is látható megnyilvánulásai. Ám az is kiderül az EU-barométerből, hogy mindenhol erős, igaz, változó szintű, az európai identitásérzés – emlékeztetett Martonyi János. Példaként említette, hogy a magyaroknál és lengyeleknél magas, míg a cseheknél és görögöknél meglepően alacsony, de mindenütt jelen van az európai identitás. Mert a nemzeti és az európai identitás egymást nem zárja ki.

– Európának a saját lábára kell állnia minden szempontból. Kereskedelempolitikailag, védelempolitikailag, biztonságpolitikailag és ehhez egy sokkal erősebb Európa szükségeltetik, és ezt építjük. Ebben az építésben a Monnet-módszer elkerülhetetlen volt, e nélkül nem lenne ma európai integráció. De azt is látni kell, hogy ez nem pótolhatja az erős nemzeteket, és az ezek mögött álló kulturális önazonosságot – fogalmazta meg krédóját Martonyi János, aki aláhúzta: az európai kulturális önazonosság az az elem, amit erősíteni kellene.

A világkereskedelem időszerű és multilaterális játszmájának összettségére is utalt zárszavában Martonyi János. Szerinte az ellátási láncok összetett világában az egyoldalú intézkedések, a „kereskedelmi háborúk” indítása beláthatatlan következményekkel jár. Elég csak az Egyesült Királyságnak az EU-ból tervezett távozására utalni, hiszen a brexit azt is megmutatja, mit jelent egy létező rendszert szétverni.

– A „Nyugat alkonya” az óriási egyensúlyhiány kiegyenlítődése, illetve a világ átláthatatlanságából az emberek többségében föl-föl támadó félelem ellenére hiszem, hogy jobb lett a világ – összegzett Martonyi János, utalt a kétezer éve kapott lehetőségekre...

SZTEinfo – Cs. A., Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna