SZIN: lekevernék a sztár DJ-nek egy taslit

Ha az ember lemarad

A csütörtöki nap fájdalma volt, hogy nem értem oda a Csík Zenekar koncertjére – de nem maradtok interjú nélkül, Majorosi Mariannával Rozgonyi Ádám készített interjút, amelyet hamarosan közlünk. A népzenét mindig szerettem, és különösen örültem annak, hogy a Csík lehetővé teszi azt, hogy mások is szeressék: akik korábban fanyalogtak a hegedűk, cimbalmok összharmóniájától, azok a Csík által feldolgozott popszámokon keresztül húzhatták közelebb a kisszéküket a magyar folklórhoz. Annak ellenére, hogy nem ma kezdték, igazán ismertté országszerte a Quimby-feldolgozás tette őket, a Most múlik pontosan. És bár ez a nóta ma már mindenkinek a könyökén jön ki, el kell ismerni, hogy az első hangtól az utolsóig zseniális. Egyszer Lovasi Bandi nyilatkozta azt nekem, hogy egy feldolgozás attól jó, ha jobb, mint az eredeti – nos, a Most múlik pontosan szerintem az. Szeretem a Csík zenekar hozzáállását, megegyezik az enyémmel: Szeresd a magadét, tiszteld a másét. Úgy tudnak más zenekarok dalaihoz hozzányúlni, hogy azok nem sérülnek, szeretettel gondozgatják, formálgatják. Lehetne még számtalan feldolgozást említeni, de most nyilván a legfrissebbet, amit szerettem volna tegnap élőben is meghallgatni: a Kispáltól a https://www.youtube.com/watch?v=KH8-hTIX47sZár az égboltot. Mindegy, sajnos ez most kimaradt, de a Kiscsillagra kiértem.

SZIN, 2. nap - GALÉRIA

Kiscsillag – 40 felett is érvényes dalok

Lovasi Bandiék nagyjából ugyan ezt a koncertmenetet követték az Ördögkatlan fesztiválon is, ahol a 12 éves fiammal a második sorban táncoltuk végig a koncertet – na, most nem mertem volna bevinni az őrjöngő Kiscsillag B-középbe. A fotósokat az első három számra engedték be, mint mindig, most is kinéztem két kattintás között a tömegre: szeretem a koncertarcokat, az extázist, a magukba feledkező, csukott szemű lányokat, az engem is megszégyenítő energikussággal ugráló fiúkat, az apu nyakában ülő kissrácokat. Szeretem, amikor zúg a tömeg, és énekli a dalt, amikor az ég felé nyúlnak a kezek, és szeretem, ahogyan ezekben a csaknem kegyelmi pillanatokban összeköt mindenkit, még ha csak egy rövid időre is, a zene.

Jelentem, a kalap továbbra is divatban, már nem csak Lecsó hordja, hanem a magashegyisek is, és jó látni, hogy a korábbi húsz év Kispálos korszakával ellentétben Kispál Andris nem szív el két doboz piros Marlborót a koncert alatt gitározás közben. Régebben mindig féltettem, hogy kiesik a parázs, és elrontja a gitárszólót. Örültem neki, hogy újra itt van, erről kérdeztem is Lovasi Andrást a koncert után (ezt az interjút is később olvashatjátok), aki azt mondta: nem szeretne olyan dalokból megélni és olyan dalokat nyakra-főre játszani, amit húsz évesen írt. Megérti, hogy az emberek szeretik, és ő is, de számára furcsa érzés, hogy negyvenegynéhány évesen azokat a dalokat játssza, amiket húsz éve írt. Szeretne olyan előadó lenni, aki 40 évesen is ír érvényes dalokat. Inkább az érdekli, hogy mi lesz, mi van, és kevéssé érdekli, hogy mi volt. Amikor Kispál Andrással erről beszélgettek, felmerült, hogy itt vannak ezek a dalok, de inkább örömforrást kellene belőle csinálni, és nem játszani nagy koncerteken – hanem csak úgy, ahogyan az nekik jól esik, és amiből pont annyit kapnak vissza, amennyit szeretnének belerakni, és ez most egy egészséges kapcsolat, jó találkozni, beszélgetni, újra összenézni a színpadon vele.

A SZIN dicséretére legyen mondta, hogy a koncertek a Nagyszínpadon látványra is óriásiak, multimédiás koncertekre járunk szinte már minden hol.

Vágódeszka ajándékba Mező Misitől

A sajtósok életét nem könnyítette meg, hogy még Lovasival interjúztunk, amikor már rohanni kellett a Magnára, hogy beérjünk a színpadhoz az első szám alatt fotózni, szóval a Lovasi interjúval olyan szempontból nem voltam elégedett, hogy kérdeztem volna még – de nem volt idő.

A Magna Cum Laudét azért szeretem, mert ezek a srácok a szemem előtt nőttek fel. Mező Misivel beszélgetve (vele is lesz interjú, kicsit később) erre a kérdésre azt válaszolta: nagyon hálás érte, hogy 15 éve együtt játszanak, és a barátság az, ami jó úton tartja a zenekart, mert mindig őszintén elmondhatták egymásnak a véleményüket, akár azt is, ha valamiről úgy érezték, nem kellene csinálni. A Magna-koncerten a Pálinkadal zárt a számok sorát, nyilván nagy sikeres lesz az Egyesült Államokban is, ahol Mező Misiék ősszel turnéznak majd, háromállomásos koncertútjukon New Yorkban is fellépnek. Az első szegedi koncertjükön még kissé ijedt, a népszerűségbe és a hírnévbe épp csak belekóstoló kölykök voltak – most pedig érett férfiak állnak a színpadon. És a közönség egyszerre lélegzik velük, együtt énekel velük minden egyes szót – és ezek a fiúk szeretik és tisztelik a közönségüket. Hálásak azért, hogy ennyien eljönnek a koncertjükre, hogy a sorokban ott látják a barátaikat, a visszatérő rajongókat – és mindent megtesznek azért, hogy ezt a színpadról is érzékeltessék.

És itt muszáj megköszönnöm: Mező Misitől a koncert után egy nagyon szép fehér, tökéletes méretű vágódeszkát kaptam ajándékba – a főzőiskolánkban használni fogjuk, ígérem, és rád fogjuk emelni pálinkás poharunkat, Misi! Köszi még egyszer.

A Pálinkadallal búcsúztunk tegnap este a SZIN-től, és nem bírtuk ki: igen, hazafelé még be kellett nézni a partiarénába, megnézni a francia DJ-t. Mitől annyira jó? Mitől vannak annyira elájulva tőle?

SZIN, 2. nap - GALÉRIA

Ha Quentin anyukája lennék

Na, ha én az anyukája lennék, a kis Quentinnek lekevernék egy taslit – ez jutott eszembe, amikor beverekedtem magam az első sorba, és a nagyon kedves színpadi biztonsági őrre bíztam a vágódeszkát. Igen, furán nézhettem ki ezzel a hónom alatt, de ez kevéssé zavart, az sokkal jobban, hogy nem tudok így dolgozni.

Szóval a kis Quentin. Elképesztően szemtelen. Spannolja a közönséget, és közben vigyorog. Megosztó figura lehet, mert az első reakcióm az volt, hogy anyu ad egy taslit, mit vigyorogsz kisfiam, de szeretem a Chokítót és nem ítélek elsőre, és néztem, hogy hogyan tud az ujjai köré csavarni ez a srác ennyi kölyköt, a tánctér tele, mindenki őrjöng, minden megmozdulását sikítás és még hangosabb őrjöngés fogadja – és hmm, el kell ismerni, ügyes, nagyon ügyes.

Quentin Mosimann 1988-ban született Svájcban, ma a francia elektronikus zene meghatározó dj-e és producere, áll a róla írt egyik ismertetőben. 2006-ban debütált – na, én azért találtam róla olyan fotót a Facebookon, amikor még nyilván azért neki is volt Tokio hoteles korszaka, de nincs ezzel semmi baj, fiatal korunkban mindannyian követünk el hibáka. De ez csak vicc, nyilván nem kell szégyellni. Dj-ként elnyert egy csomó díjat, benne van a világ DJ-inek top 100-ában, a francia rádióhallgatók pedig 2014-ben a legjobb francia DJ-nek választották a Fun Radio European DJ Awards-on.

Amit csinál a színpadon, az egyenesen őrület, és még azt is leveszi a lábáról, aki egyébként nem különösebben rajong a progresszív zenéért.

Pénteki programajánló

A pénteki nap sem tartogat esőt a fesztiválozó tömeg számára, ezzel szemben a színpadokon záporozni fognak a híres zenekarok. A nagyszínpadon fél 4-től a Hősök, fél 6-tól az átalakult, frontemberét 2013 márciusában elveszítő Republic lép majd fel. Fél 8-tól az egyik közönségkedvenc, az Irie Maffia veszi át a színteret, majd utánuk fél 10-től a Quimby alter zenéje szórakoztatja a kilátogatókat. Az NNG Live! színpadán este 8 órától a Fonogram-díjat és VIVA Comet-díjat is bezsebelő BËLGA kapja meg a szót egészen fél 10-ig. A SZINtéren délután 4 órától a szegedi underground hip-hop jeles képviselője az IFS ad koncertet. A zeneszöveg.hu színpadán este 10-tól a szegedi Gypo Circus muzsikál, hajnali fél 2-kor pedig retró királya, Dévényi Tibi bácsi fogja pörgetni a lemezeket egészen fél 4-ig

Szöveg: Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Nyemcsok Éva Eső és Ócsai Gábor

A SZIN csütörtöki napjának fotói folyamatosan frissülő galériánkban tekinthető meg a Facebookon, Kiscsillag, Magna Cum Laude és Quentin Mosimann fotókkal is:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.834434119914219.1073741826.132168886807416&type=1

Korábban írtuk:

Elkezdődött a SZIN – több órás várakozás a beléptetésnél

A Szegedi Tudományegyetem a SZIN-en

A Szegedi Tudományegyetem is jelen lesz a SZIN-en