ADHD-ban érintettként is segítséget kaphatsz az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban

Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ feladatköre kiterjedt: az egyéni tanácsadásokon kívül más területeken is tevékenykednek, a SANSZ Iroda foglalkozik a speciális képzési igényű hallgatókkal, a KortársAid pedig olyan önkéntes hallgatókból áll, akik más hallgatóknak nyújtanak támogatást. Az SZTE EÉTK szervezte az ADHD és autizmus kerekasztal-beszélgetést is a családbarát programsorozat részeként.

ADHD és autizmus kerekasztal-beszélgetés

Mivel az első ADHD és autizmus kerekasztal-beszélgetés teltházas volt, és nem is jutott minden témára idő, második alkalommal is találkoztak a szakemberek, hogy beszélgessenek. Míg az első rendezvény során általánosabban közelítették meg a kérdést, 2026. február 24-én már a specifikusabb aspektusok kerültek szóba: ez a beszélgetés a kapcsolódásokra fókuszált, az ADHD-val és autizmussal élők baráti-, illetve párkapcsolatokban felmerülő nehézségeire. Fercsák Norbert, a Tanácsadó Központ egyik pszichológusa, az estek moderátora és a kortárssegítők vezetője elmondta, a beszélgetés során fontos szerepet kapott a kérdés, hogy hogyan állhatunk azokhoz, akik autizmussal vagy ADHD-val (attention deficit hyperactivity disorder – ’figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar’) élnek, hogyan tudjuk megérteni őket, hogyan tudunk kapcsolódni.

Fercsák Norbert a beszélgetésre olyan szakembereket hívott meg, akik a gyakorlatban dolgoznak, szaktekintélynek számítanak a témában, és motiváltak abban, hogy ezzel önként segítsék az egyetemet és a hallgatókat. Az ADHD és autizmus kerekasztal-beszélgetéseken Dr. Tóth Anett neuropszichológiai szakpszichológus, a gyermekkori neurodevelopmentális zavarok szakértője; Édl Zsuzsanna pedagógiai szakpszichológus, a Szegedi Piarista Iskola pszichológusa és Dr. Ladányi Lili, az SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ SANSZ Irodájának gyógypedagógusa vett részt a JATE Klubban. A közönség soraiban egyetemi polgárok voltak, többen érintettek és olyanok, akik érintettekkel is fognak dolgozni a későbbiekben.

ADHD és autizmus kerekasztal-beszélgetés, fotó: SZTE EÉTK

– Úgy fejeztük be a beszélgetést, hogy „na, majd a harmadikban innen folytatjuk”. És a közönség visszajelzései alátámasztották, hogy valóban érdemes lenne harmadik alkalmat is csinálnunk – mondta Fercsák Norbert. Kérdésünkre, hogy miért együtt tárgyalták az ADHD-t és az autizmust, elmondta: mindkettő neurofejlődési zavar, amelyek között tüneti szinten jelentős az átfedés, és nem ritka a komorbiditásuk, az együttes előfordulásuk. A jelenlegi diagnosztikai rendszer már lehetővé teszi a kettős diagnózis felállítását.

Speciális képzési igényű hallgatók az egyetemen

A téma abszolút aktuális: az utóbbi években növekedett az ADHD diagnózisok száma, ami egyrészt a diagnosztika fejlődésével is összefügghet, másrészt a nagyobb szakmai és társadalmi érzékenység miatt is lehet. Fercsák Norberttől megtudtuk, hogy az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban is foglalkoznak ADHD-val élő egyetemistákkal, és adott esetben a kortárssegítők is kapcsolatba kerülnek érintett hallgatókkal.

– Az ADHD korábban is jelen volt a társadalomban, de más elnevezésekkel és más szemléleti keretek között írták le. A felismerés és a támogatás lehetőségei ma jóval szélesebbek, mint korábban. Ezt szeretnénk tovább szélesíteni, és az érintettek társadalmi megértettségét növelni – mondta a kortárssegítők vezetője.

Az ADHD a tanulási teljesítményre is hatással lehet, különösen a figyelem fenntartásában, a szervezésben és az időgazdálkodásban okoz nehézséget. Az érintett hallgatóknak inkább az olyan tanulási stratégiák válnak be, amelyek jobban illeszkednek működésükhöz és információfeldolgozási sajátosságaikhoz.

– Az EÉTK-ban minden hallgató számára elérhetőek tanulásmódszertani kurzusok, amelyek az autizmusban vagy ADHD-ban érintetteknek rendkívül hasznosak lehetnek, de tulajdonképpen nemcsak nekik, hanem bármely egyetemistának – hangsúlyozta Fercsák Norbert.

Fotó: Sahin-Tóth István

Segítség az egyetemistáknak

Az egyéni tanácsadások mellett csoportfoglalkozásokat is indított az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ, amelyek a motiváció elősegítésére, stresszkezelésre, szociális szorongás csökkentésére, valamint a társas helyzetekben való magabiztosabb működésre fókuszálnak. – Utóbbi csoportok különösen hasznosak lehetnek azoknak a hallgatóknak, akik nehézséget tapasztalnak a társas kapcsolódásban. Az autizmussal élőknek ez jó lehetőség – mondta a kortárssegítők vezetője. Hozzátette, vannak oktatóknak célzott programjaik is, melyek segíthetik őket, hogy minél jobb szakmai kapcsolatot tudjanak teremteni az érintett hallgatókkal, és gördülékenyebb legyen a közös munka. Az április „szemléletformáló hónap”, ehhez az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ is csatlakozni fog hallgatóknak és oktatóknak szóló programokkal.

Kortárssegítők

Mivel foglalkoznak az SZTE-n a kortárssegítők? Fercsák Norberttől megtudtuk, a KortársAid hidat képez a professzionális tanácsadási folyamat és a hallgatók között. – Vannak olyan hallgatók, akiknek még túl nagy lépés lenne egyből eljönni egy tanácsadásra, és a problémájukat pontosan artikulálni, azzal dolgozni. A kortárssegítők könnyen elérhetők, közvetlenebbül fordul hozzájuk a hallgató. Ők aztán el tudják őt irányítani a megfelelő helyre, a megfelelő szakemberhez az Életvezetésin belül, és lehetőséget teremtenek arra, hogy közösségbe kapcsolódjanak – mondta a pszichológus.

A kortárssegítők csoportos programokat szerveznek: pszichoedukációs előadásokat tartanak, illetve végzős pszichológus hallgatók csoportfoglalkozásokat vezetnek; ezeket a folyamatokat végzett szakemberek kísérik végig. – A társas támogatás és a közös élmény csoportban erősebb, emellett még az erőforrások gyűjtése hangsúlyos ezeken az alkalmakon – emelte ki a szakember.

Fercsák Norbert, a Tanácsadó Központ egyik pszichológusa és a KortársAid vezetője. Fotó: Sahin-Tóth István

A kortárssegítőknek vannak belső képzéseik; itt szakemberek segítségével olyan kompetenciákat sajátítanak el, amelyeket a gyakorlatban tudnak alkalmazni: olyan helyzetekben, amikor egy tanácstalan, krízisben lévő hallgatóval találkoznak, aki esetleg nem találja, milyen irányba forduljon megfelelő segítségért. – Képzésük során elsajátítják a segítő beszélgetés alapjait, amit ilyen helyzetekben használni tudnak – hangsúlyozta Fercsák Norbert.

A következő pszichoedukációs előadás március 18-án a testi-lelki egészégünk kapcsolatáról és a stresszkezelésről fog szólni.

– Egyik célunk az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban, hogy támogassuk a hallgatók mentális jóllétét és csökkentsük a lemorzsolódást. Ebben érintettek lehetnek az autizmussal vagy ADHD-val élők is, de bármely hallgatóval előfordulhat nehéz élethelyzet, amikor úgy érzi, nem tud tanulni – osztotta meg a pszichológus.

Balog Helga
Fotó: Sahin-Tóth István