Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
9 Nobel-díjas tudós tart előadást Szegeden 2012. március 22-25. között. A Szegedi Tudományegyetem az itt kutatott témák köré szervezett nemzetközi konferencia-sorozattal ünnepli, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 75 éve vette át a Nobel-díjat. Sorozatunkban szegedi kutatók, filmek mutatják be a Nobel-díjasokat.
9 Nobel-díjas tudóst, 200 nemzetközi rangú és további 500–600 jelentős kutatót, összesen több mint ezer szakembert vár a Szegedi Tudományegyetem 2012. március 22–25. között. A nemzetközi konferenciát Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezi a szegedi universitas – Szeged város önkormányzata, továbbá a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával. A tudománytörténeti jelentőségű rendezvényre az SZTE polgárai és az SZBK kutatói ingyen regisztrálhatnak.
Nemzetközi hírű tudósok – köztük 9 Nobel-díjas kutató – tiszteli meg jelenlétével a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából 2012. március 22–25. között rendezendő nemzetközi konferenciát. A tanácskozás központi rendezvényeinek a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja ad otthont. A plenáris előadások mellett 6 szakterületen a legújabb tudományos eredményeket mutatják be. A 6 (Szeged 4 külön pontján rendezett) szekció témája: a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, a tuberkulózis. Ezen kívül több közösségi esemény is színesíti a tudománytörténeti jelentőségű rendezvény programját.
A Szegedi Tudományegyetem szakmai erejét, nemzetközi rangját is reprezentáló eseménysor részleteiről a www.szentgyorgyi75.com honlap informál. Ott lehet regisztrálni a konferenciára is: a szakmai programokra a jelentkezés az SZTE és az SZBK kutatói, az egyetem oktatói, hallgatói és graduális hallgatói számára ingyenes. Az alább mellékelt regiszrációs formanyomtatványt a szentgyorgyi75@gmail.com e-mail
címre kell elküldeni.
További információ itt olvasható
A Szent-Györgyi Konferencia hivatalos weboldala elérhető a http://www.szentgyorgyi75.com/ oldalon. |
|
A Sakmann-féle patch-clamp technikát a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete laboratóriumában Varró András professzor is munkatársaival együtt használja a szívritmuszavarral foglalkozó kutatásai során. Fotó: Karnok Csaba |
- Bioelektromos tevékenységet. vagyis elektromos áramot már a II. világháború előtt is lehetett mérni az élőlényekben: ilyen például az EKG, a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültséget regisztráló, vagyis a szív elektromos jelenségeit vizsgáló berendezés, amelyet a XX. század elején fedezett fel Einthoven, aki ezért 1924-ben fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott. Ám az EKG, vagy az agy vizsgálatára használt EEG – minden hasznossága mellett – a mechanizmusról korlátozott információkat szolgáltat. Sakmann felfedezése az egyedi ioncsatornák vizsgálatát teszi lehetővé. Így például a kálium-csatornák, illetve annak különféle típusai érzékelésére is lehetőséget biztosított – magyarázza Varró András, az SZTE Általános Orvostudományi Kara Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete tanszékvezető professzora. – Kiszélesítette a horizontját a „miért?” kérdések elemzésének azáltal, hogy az elektromosan aktív sejtek sejtmebránja működésének vizsgálatát tette lehetővé.
Németországi kutatómunkájáért nyerte el a Nobel-díjat: Göttingenben tevékenykedett. Jelenleg a floridai Max Planck Intézetben dolgozik. Munkásságára – saját bevallása szerint – hatott egyrészt Bernard Katz, akinek londoni laboratóriumában dolgozott. Illetve a főnökének is számító Otto Creutzfeldt neurológus.
- Forradalmasította az elektrofiziológiát a Sakmann-féle vizsgálati módszer – jelenti ki Varró András. - Átírta a tankönyvek és kézikönyvek elektrofiziológiai fejezeteit, amit a Sakmann-féle technikával a felfedezők összegyűjtöttek. Szinapszisokat vizsgáltak idegszöveten. Ez a technika kevés kivétellel az összes ingerlékeny szövetre átültethető. A felfedezés nagyságát jelzi, hogy e nélkül a technika nélkül már nem nagyon lehet igényes módon a megfelelő tudományos kérdéseket vizsgálni. Szegeden is több laboratóriumban használják a patch-clamp technikát, az erre alkalmas berendezéseket, hogy megértsük az ioncsatornák részvételét bármilyen elektromos folyamatban.
EURÓPA KONTRA USA
Első munkája a 70-es évek elején a nikotinreceptorokhoz kötődő csatornákkal foglalkozott: a Nature közölte Sakmann és Betz cikkét. Nagy áttörést jelentette az úgynevezett nagy ellenállású technika, ami kiszűrte az „elektromos zajt” és így egyedileg lehetett vizsgálni az ioncsatornákat. Erről 1981-ben a Német Élettani Társaság lapjában jelent meg közös tanulmány Sakmann, és mellette Sigworth, Hamill, Marty és Neher nevével. Bár Varró András személyesen még nem találkozott Sakmann-nal, de hangsúlyozza: a Nobel-díjas kutatásokhoz – a személyes kvalitásokon túl – valószínűleg nagyfokú kooperációs készség, becsületesség, türelmesség is szükséges. A szegedi professzor kiemeli: a tudományos világban az USA dominanciájának oka talán az, hogy ott szánják a legtöbb pénzt az alapkutatásokra. A II. világháború után az óceánon túlról több Nobel-díjas került ki, mint Európából. Épp ezért jelentős hangsúlyozni, hogy Sakmann németországi kutatásokért nyerte el a rangos elismerést. Itt villanható a párhuzam Szent-Györgyi Albert munkásságával, aki Szegeden – Varró András megítélése szerint – akár két Nobel-díjra is feljogosító kutatási eredményeket ért el.
A mérnöktudományokhoz is vonzódott Sakmann – írja gyerekkoráról, amikor motoros gépeket modellezett, távirányítós szerkezetekkel foglalkozott. Talán ez a vonzalomból következik, hogy kutatóorvosként vizsgálata tárgyaként biofizikai jellegű témaköröket választott.
- Nobel-díjhoz vezető kísérletei idején jómagam Szegeden tudományos diákkörösként elektrofizikai témát választva a mebránpotenciált mértük: az 50-es években elterjedt, Silvio Weidmann svájci professzor módszere segítségével. Egy tizedmikronos csúcsátmérőjű mikroelektróddal egy sejtet megszúrtunk és abban a feszültséget lehetett regisztrálni. Ez ugyan az élenjáró, bár Nobel-díjat nem eredményező technika volt, ami alkalmas volt arra is, hogy ne csak a feszültséget, hanem azt az áramot is lehessen mérni, ami a feszültségváltozást okozza. A lipidtartalmú sejtmebrán az üveg köré szorosan odatapadt, ezáltal a sejtáram nem tudott „kiszökni” az elektród és a mebrán között, mert nagyon magas ellenállású kapcsolat jött létre. Így az áram az üvegkapilláris elektródon keresztül folyt, így lehetett mérni. E régi technika azonban mai szemmel nézve igen pontatlan eredményeket hozott. Addig senkinek nem jutott eszébe az, ami Sakmann-nak, hogy tompa elektróddal dolgozzon – jellemzi az ötletet Varró professzor. – Eredeti módon közelített a problémához: ha tompa elektróddal érintik meg a sejtmebránt, ami odaragad a pipetta végéhez, és azt kitépik, akkor a mebrándarabka odatapad a tompa üveg-elektród végére, és azon keresztül már egy ioncsatorna működése is vizsgálható. E metodikai jellegű felfedezéséért nyerte el a Nobel-díjat.
A tudományterületek egymáshoz kapcsolódásának legékesebb bizonyítéka, hogy egy biofizikus is hatással van például a kardiológiai kutatásokra. Hiszen Sakmann szinapszisokon megtalálható nikotinerg acetilkolin függő káliumcsatorna kutatása indította el – sokakhoz hasonlóan – a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben a szívizomra ható gyógyszerek ioncsatorna szintű vizsgálatát.
- A Nobel-díjjal jutalmazott kutatásokat nem tekinthetjük automatikusan a legfontosabb eredményeknek, annak ellenére, hogy rendkívüli körültekintéssel történik a Nobel-díj odaítélése, folyamata nehéz és szabályozott. De azért a földgolyó sok tízezer, élen járó laboratóriumában nagyon sok olyan kutatás folyik, ami nem eredményez ugyan Nobel-díjat, de jelentőségében még felülmúlja a különleges aranyéremmel is elismert kutatásokat – véli Varró András. A szegedi professzor hangsúlyozza: a szegedi kutatók kapcsolatrendszerének köszönhető, hogy például Sakmann elfogadta az SZTE meghívását. Ugyanakkor a konferencián rajtuk kívül is a saját szakmájukban az élvonalhoz tartozó kutatók szintén nagy számban fognak részt venni. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tudomány általuk megjelenített eredményessége és teljesítménye a nyilvánosság számára nehezen megfogható, így gólképes focista, vagy szép hangú énekes véleményformáló ereje valószínűleg nagyobb, mint az emberiség sorskérdéseit kutató, arra válaszolni képes tudós.
Újszászi Ilona
 |
| Hernádi Klára kedvence a dörzsmozsaras alkimista figura. Fotó: Karnok Csaba |
– Tanuljon meg tanulni! – ez a legfontosabb, amit egy egyetemista tehet diákévei alatt – hangsúlyozza Hernádi Klára vegyész professzor. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar dékánja máig szóló üzenetnek tartja, amit Szent-Györgyi Albert hangsúlyozott: „A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt. Az én fejemben bármilyen könyvszagú ismeretnek a felezési ideje néhány hét. Így hát az ismereteket biztos megőrzésre a könyveknek, könyvtáraknak hagyom, és inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretekre.”
Így „horgászott” a szegedi Dóm téri egyetemi épületekben berendezett laboratóriumában, dolgozószobájában Szent-Györgyi professzor. A Dóm tér 7. (ma az SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéke), vagy a Dóm tér 8. (az egyetemi Szerves Kémiai Tanszék, illetve az Orvos Vegytani Intézet) kapuján belépve, az előtérben, majd a lépcsőházban és a folyosókon alkimistákkal „találkozunk”. A Vegyszerkeverő, a Mozsaras, az Alkimista, a Tudós barát fali kerámiáit Ohmann Béla tervezte, a pécsi Zsolnay porcelángyárban készültek. 1931-ben helyezték el a 4 alaptípusból a különböző színezésű 5-5 fali kerámiát a Dóm téri egyetemi „vegykonyhák” díszítésére. Bár Szent-Györgyi és munkatársai csak 1935-ben költöztek a fogadalmi templom főbejáratával szembeni épületszárnyba, mégis az a legenda, hogy a nagyhírű tudós rendelte a fali díszeket.
– Egy-egy pillantást vetni az „alkimista elődökre” felüdülést, esztétikai élményt jelent a hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt a napi robot, a sokszor egyhangú laboratóriumi munka mellett – véli a Hernádi Klára, aki vegyész kollegája, Hannus István professzor kutatása nyomán ismerte meg a Dóm téri alkimisták történetét. A Dóm téri épület ezen szárnyának renoválása lehetővé tette, hogy a 20 különböző színű fali kerámia visszakerüljön méltó helyére. Ezért támadt az ötlet: a nemzetközi Szent-Györgyi konferenciához közeli időpontban esedékes épületátadó ünnepséget tegyék azzal is emlékezetessé, hogy az első 4 kerámiát „örökbe fogadják”.
TEHETSÉGET TÁMOGAT AZ ÖRÖKBEFOGADÓ. 100 ezer forintot ajánlott fel az SZTE TTIK dékánja, Hernádi Klára mint kedvenc alkimistája, a Mozsaras „örökbefogadója”. A további 3 féle fali kerámiát magánszemély, alapítvány, cég „tudhatná magáénak” cserébe a pénzbeli adományért, amivel végső soron a tehetséges vegyészhallgatókat támogatnák.
Ú. I.
A nemzetközi tudomány és a szegedi kutatói teljesítmény ünnepe is, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 75. évfordulója tiszteletére 2012. március 22-25. között 6 részből álló konferencia-sorozatot rendez a Tisza-parti universitas. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egykori rektora és kutatója munkásságára is emlékezik félszáz ország 400-500 kutatója, mikor többek között 9 Nobel-díjas tudós tart előadást a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia és genetika, a tuberkolózis, valamint a neurológia legújabb eredményeiről.
A jubileumi rendezvényt, a 2012. március 22-25. között megrendezendő nemzetközi konferenciát a Tudomány határok nélkül című, 7 részes filmsorozatban szegedi kutatók mutatják be. A filmsorozat második része a szívről szól, pontosabban a kardiológia tudományát állítja középpontba. A Szent-Györgyi Albert-konferencia tudománypolitikai jelentőségéről Varró András, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese mond véleményt. Varró professzor mint a az SZTE Általános Orvostudományi Kara Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete tanszékvezetője vezeti a nemzetközi konferencia kardiológiai szekcióját, amelynek központi témája: a szív védelme és a hirtelen szívhalál.
Szent-Györgyi Albert orvosi-élettani Nobel-díjának 75. évfordulójára nagyszabású, négynapos tudományos seregszemlével készül a Szegedi Tudományegyetem. A március 22-25. között rendezendő tudományos tanácskozásokon túl a tágabb közönség is megismerkedhet a Szegedre látogató neves kutatókkal.
Szent-Györgyi Albert máig az egyetlen, aki döntő részben magyarországi, ráadásul szegedi kutatásaival érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést – emelte ki a március 22–25. közötti konferencia elnöke, Vécsei László akadémikus. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja elmondta: a szegedi egyetem egykori rektora a tudományos kitüntetést 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta meg. Ezt követően érdeklődése az izomkutatás felé fordult: a sejteken belüli Krebs-ciklus megismerését eredményezte. Majd a kvantummechanika és az élőszervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat végzett. Szólt arról is, hogy Szent-Györgyi hatása a mai napig él a Szegedi Tudományegyetemen, szellemi unokái, a most alkotó szegedi vegyészek és biokémikusok világraszóló eredményekkel büszkélkedhetnek. Hozzáfűzte: a Nobel-díjas elődről való emlékezéskor nem szabad megfeledkezni munkatársairól, Fodor Gáborról, Bruckner Győzőről, Straub F. Brúnóról, Banga Ilonáról, Laki Kálmánról, Guba Ferencről és másokról sem.
A március végi konferenciát nemcsak helyi, de regionális, országos és nemzetközi jelentőségűnek nevezte Varró András professzor. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese elárulta: a részt vevő tudósok a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, valamint a tuberkulózis témakörében osztják meg egymással, illetve a nagyközönséggel a legfrissebb tudományos eredményeket. Páratlan lehetőség, hogy 9 Nobel-díjas kutató fogadta el a felkérést, s tart majd plenáris előadást. Az előkészületekről a szervezőbizottság hétfőn sajtótájékoztatón számolt be az SZTE Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalában, illetve az ottani Szent-Györgyi Emlékszobában.
29 országból összesen 776 kutató regisztrált már a konferenciára, melynek a Tisza-parti város, illetve a Szegedi Tudományegyetem március 22. és 25. között ad otthont. Eddig 421 személy jelentette be igényét tudományos előadás megtartására. Várható, hogy több mint 30 országból 800-nál is többen érkeznek Szegedre – ismertette Hegyi Péter főtitkár. Kemény Lajos professzor, az SZTE ÁOK dékánhelyettese arról beszélt: a konferencia összköltségvetése mintegy 100 millió forint. A rendezvény az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ uniós pályázat keretein belül valósul meg, platinafokozatú támogatója pedig Szeged önkormányzata és a Richter Gedeon gyógyszergyár.
Kulturális-művészeti és gasztronómiai kísérőprogramok is társulnak a rendezvényhez. Ezekről az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese beszélt. Pál József professzor kiemelte: szeretnék a tudósokat közelebb vinni a dél-alföldi, szegedi nagyközönséghez. Ezért nyílt fórumot tartanak a Nobel-díjasok részvételével, akiket 27 kiválasztott dél-alföldi, valamint délvidéki középiskolás mutat majd be. A tudományok fáját is elültetik a József Attila Tanulmányi és Információs Központ és a Bölcsészettudományi Kar épületei között (a kocsányos tölgyet az SZTE Füvészkert ajánlotta föl, a helyet Novák István Prima Primissima díjas építész tervei alapján alakították ki), s emléktáblát avatnak (Fritz Mihály szobrász- és éremművész, illetve Szabó Géza ötvösmester alkotását). A sajtótájékoztatón bemutatták a konferencia emlékérmét is. A vendégek színvonalas szórakoztatásáról többek között Szentpéteri Csilla zongoraestje, Varnus Xavér orgonakoncertje, valamint a Magyar Állami Nép Együttes zenekara, a Duna Művészegyüttes, a Szeged Táncegyüttes és Sebestyén Márta közös fellépése gondoskodik.
Kulináris élvezetekben is részük lehet a konferencia résztvevőinek, hiszen a magyar konyhaművészet és borkultúra remekeivel ismerkedhetnek. Megkóstolják például a szegedi filézett hallevet, az Újházy tyúkhúslevest, a hortobágyi húsos palacsintát, a töltött káposztát és a somlói galuskát, ugyanakkor könnyebb saláták és hidegkonyhai készítmények közül is válogathatnak – foglalta össze a konferenciát szervező Waldorf2000 Kft. ügyvezetője, Makó László, aki családias vendéglátást ígért.
A konferencián 9 olyan tudós vesz részt, akik tudománytörténeti jelentőségű felfedezéseiért Nobel-díjat érdemeltek ki: Andrew V. Schally (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1977), Bert Sakmann (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1991), Eric Wieschaus (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1995, Peter C. Doherty (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 1996), Tim Hunt (orvosi-fiziológiai Nobel-díj, 2001), Robert Huber (kémiai Nobel-díj, 1988), John E. Walker (kémiai Nobel-díj, 1997), Aaron Ciechanover (kémiai Nobel-díj, 2004), Ada E. Yonath (kémiai Nobel-díj, 2009).
SZTEpress
A sajtótájékoztatón készült képgaléria:
További információ: http://www.u-szeged.hu/hirek/2012-februar/9-nobel-dijas-szegedi
A Szent-Györgyi Konferencia hivatalos weboldala elérhető a http://www.szentgyorgyi75.com/ oldalon.
 |
| A sajtótájékoztató meghívója |
A sajtótájékoztató után kiadott angol és magyar nyelvű sajtóközlemény az alábbi linkeken letölthető:
9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján - 2. rész
9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján - 1. rész
A TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
