SZTE Info

szentgyorgyi_kedo

9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján - 1. rész

9 Nobel-díjas tudós tart előadást Szegeden 2012. március 22-25. között. A Szegedi Tudományegyetem az itt kutatott témák köré szervezett nemzetközi konferencia-sorozattal ünnepli, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 75 éve vette át a Nobel-díjat. Sorozatunkban szegedi kutatók, filmek mutatják be a Nobel-díjasokat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Jelentkezhet a nemzetközi Szent-Györgyi konferenciára

9 Nobel-díjas tudóst, 200 nemzetközi rangú és további 500–600 jelentős kutatót, összesen több mint ezer szakembert vár a Szegedi Tudományegyetem 2012. március 22–25. között. A nemzetközi konferenciát Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezi a szegedi universitas – Szeged város önkormányzata, továbbá a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával. A tudománytörténeti jelentőségű rendezvényre az SZTE polgárai és az SZBK kutatói ingyen regisztrálhatnak.

Nemzetközi hírű tudósok – köztük 9 Nobel-díjas kutató – tiszteli meg jelenlétével a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából 2012. március 22–25. között rendezendő nemzetközi konferenciát. A tanácskozás központi rendezvényeinek a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja ad otthont. A plenáris előadások mellett 6 szakterületen a legújabb tudományos eredményeket mutatják be. A 6 (Szeged 4 külön pontján rendezett) szekció témája: a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, a tuberkulózis. Ezen kívül több közösségi esemény is színesíti a tudománytörténeti jelentőségű rendezvény programját.

A Szegedi Tudományegyetem szakmai erejét, nemzetközi rangját is reprezentáló eseménysor részleteiről a www.szentgyorgyi75.com honlap informál. Ott lehet regisztrálni a konferenciára is: a szakmai programokra a jelentkezés az SZTE és az SZBK kutatói, az egyetem oktatói, hallgatói és graduális hallgatói számára ingyenes. Az alább mellékelt regiszrációs formanyomtatványt a szentgyorgyi75@gmail.com e-mail
címre kell elküldeni.

További információ itt olvasható

Regisztrációs űrlap letöltése

 



szent-gyorgyi logoA Szent-Györgyi Konferencia hivatalos weboldala elérhető a http://www.szentgyorgyi75.com/ oldalon.



1980 óta dolgozik együtt a Nobel-díjas tudós a szegedi egyetem kutatóival
Schally, aki megértette: hírvivőink a hormonok

Schally40 tudományos közlemény bizonyítja, termékeny együttműködés alakult ki 1980-ban az akkor már Nobel-díjas Andrew V. Schally és a szegedi orvosegyetem kórélettani intézetét vezető Telegdy Gyula között. A szegedi akadémikust kértük: jellemezze a Tisza-parti városban most először ellátogató Nobel-díjas tudós munkásságát. Andrew V. Schally (képünkön) egyike lesz azon Nobel-díjasoknak, akik megtisztelik jelenlétükkel a Szegedi Tudományegyetemen 2012. március 22-25. között Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel-díja átadásának 75. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciasorozatot.

Tudomány

– Az idegrendszer és a hormonok közötti kapcsolat felfedezéséért, három kulcsfontosságú hormon leírásáért nyerte el 1977-ben a Nobel-díjat Andrew V. Schally – jellemzi egy mondattal az idén 86 éves, lengyel születésű tudós munkásságának egyik csúcsteljesítményét Telegdy Gyula akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Kórélettani Intézete professor emeritusa 1980 óta áll kapcsolatban a Nobel-díjas tudóssal.

Hárman kapták 1977-ben az orvosi-élettani Nobel-díjat: Rosalyn Yallow, Roger Guillemin és Andrew V. Schally egymástól külön, de egy irányba mutatva. Rosalyn Yallow egy olyan technikát (radioimmunoassay - RIA) dolgozott ki, amellyel a vérben kis mennyiségben jelen levő fehérjetermészetű hormonok, többek között az inzulin szintje is megmérhető. Így pontosabban megismerhetővé vált az 1-es és a 2-es típusú diabetes mellitus kórlefolyása. Schally érdeme az agy peptidhormon termelésével kapcsolatos felfedezések, pontosabban a pajzsmirigy stimuláló, a petefészek működését szabályozó, a növekedési hormont gátló vegyület leírása.

– Velencében, egy konferencián találkoztunk először 1980-ban. Velence főterén, a templom lépcsőjén ülve és beszélgetve indult munkakapcsolatunk Schallyval. A már akkor is világhírű, rendkívül közvetlen tudós azóta is szívesen dolgozik magyarokkal. A csoportja által szintetizált vegyületekből többet vizsgáltuk, de újabb hármat nemrégiben küldtek nekünk – árulja el az akadémikus. Az eredendően rákkutatásra kifejlesztett Schally-féle peptidek idegrendszeri hatását tesztelik Szegeden. – E vegyületek között találtunk két olyat, amely bizonyos tumoros betegségeknél jó hatást mutat, de a szorongást és a depressziót is csökkenti. Így kétszeresen segíti a rákos beteg gyógyulását.

Széles kooperációban dolgozik Schally, több mint 2300 tudományos közlemény fűződik a nevéhez. Ezek központi témája az endokrinológia és a rák onkológiája. Alapvető módszere, hogy az általuk szintetizált vegyületeket először állatkísérleteknek vetik alá, majd olyan partnerekkel folytatják, akik mögött klinikai háttér is van.

SA1202_7684
„Együttműködésünk és barátságunk emlékére” – ajánlotta Andrew V. Schally saját portréját Telegdy Gyula akadémikusnak. Fotó: Schmidt Andrea

– Munkamániásnak is nevezhető Schally, hiszen a nyolcadik ikszen túl is ugyanolyan aktív, mint harminc éves korában volt. A mai napig azon dolgozik, hogy a hormonális hatások hogyan használhatók föl a rák terápiájában. Ezeket az anyagokat az alapkutatástól a klinikai úton át a gyógyszerfejlesztésig végigvezeti. Hatásos anyagokat talált – többek között a prosztata, a gyomor, a vastagbél, a hólyag, a tüdő, az agy, a vese, a máj rákos elváltozásaira, a melanómára, a rosszindulatú vérképző rendszerekre – sorolja Schally érdemeit Telegdy akadémikus. – Tulajdonképpen a daganatképződéssel és annak szóródásával kapcsolatos alapkutatásokban és ezek terápiás lehetőségeiben dolgoznak.

Az 1926. november 30-án az akkor lengyelországi Vilnóban született Schally Londonban kezdte endokrinológusi pályafutását, 1957-ben átment Montreálba, majd átkerült Houstonba a Baylor egyetemre, New Orleansban lett saját intézete. A hormonoknak a rákkutatással kapcsolatos vizsgálataira koncentrált. Folytatja azoknak a peptidszerű vegyületeknek a kifejlesztését, amelyeknek tumor ellenes hatása van. Munkásságát több mint harminc rangos díjjal ismerték el eddig, de teljesítménye alapján akár egy második Nobel-díjra is érdemes lehetne.

 

Kapcsolatok

Schally kutatóintézete és Szeged között egyre szorosabbá váló munkakapcsolatban több itteni kutató is részt vett. Többek között Vécsei László akadémikus, aki orvosi diplomája megszerzését követően, pályájának a Telegdy-féle kórélettani intézetben eltöltött időszakában részt vett a hormonok, így a szomatosztatin és a Nobel díjas Schally professzor által izolált új hipotalamikus peptidek központi idegrendszeri hatásainak vizsgálatában. Hasonlóképpen Fekete Mátyás és Kádár Tibor is. „New Orleans, LA, U.S.A., Dr. Andrew V. Schally Nobel-díjas kutatóintézete” – olvasható Zarándi Márta tudományos önéletrajzában: az SZTE Orvosi Vegytani Intézet professzora több alkalommal nyert ösztöndíjat, 9 évig dolgozott a Tulane Egyetemen (USA – New Orleans) a Nobel-díjas tudós közelében. Rajta kívül 3-4 szegedi tudós tevékenykedett Schally amerikai kutatóintézetében – jelenleg Jászberényi Miklós, az SZTE ÁOK Kórélettani Intézete adjunktusa vesz részt a közös munkában. Dolgozott a Schally-intézetben Klukovits Anna, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézete adjunktusa is. Mindezek után nem csoda, hogy díszdoktorává választotta a Szegedi Tudományegyetem Andrew V. Schally professzort. A három éve oda ítélt elismerést az idén márciusban Szegeden, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója rendezett, a konferenciánk alkalmából veszi át. A konferencia szervezését az SZTE TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú pályázatán keresztül az EU támogatja.

 

Rejtélyes irányítók


Rejtélyes, a vérben áramló molekulák a hormonok, amelyek egész testünk működését irányítják. Aminosavakból épülnek föl, két-három, de akár harminc vagy még több molekulából is állhatnak. Sokoldalúságukra példa, hogy befolyásolják nemünket, energiaszintünket, vágyainkat, a környezethez történő alkalmazkodásunkat, a tanulás-és memoria funkcióinkat stb. A szervezet hírvivő anyagaiként a hormonok irányítják és szabályozzák szerveink biokémiai működését. – Az idegrendszerben az idegsejtek is termelnek hormonokat, amelyek közül egyesek közvetlenül befolyásolják az idegrendszer müködését mások bejutnak az agyalapi mirigy vérkeringésébe, s ezen keresztül szabályozzák a hormonális rendszer működését. Például a nemi mirigyek müködését és ezen keresztül a reprodukciót , a pajzsmirigyműködésén keresztül az anyagcserét, vagy a mellékvesekéreg működésén keresztül a környezethez való alkalmazkodást , vagy szervezet növekedését – magyarázza Telegdy Gyula akadémikus. Az idegrendszerre befutó információk egy része áttevődik a hormonális rendszerre. Ilyen például a szerzetet érő környezeti változások vagy terhelések, amelyet hétköznapian megfogalmazva stressnek nevezünk. A stress hatást az idegrendszer érzékeli. Ez áttevődik az agyalapi mirigyre, amely a hormonjain keresztül stimulálja vagy gátolja egy adott mirigy működését. Vagyis az agyalapi mirigy a karmestere az endokrin rendszernek, s a hormonok: hírvivők. De Schallyt megelőzően nem tudták, hogy az agyalapi mirigy és az idegrendszer között létezik közvetlen kapcsolat. Az idegrendszerben eddig ötvennél is több hormonális vegyületet mutattak ki amelyek egy részének a szerepét még nem tudjuk. Jellemző, hogy a kutatók kémiailag előbb tudják, hogy képződik az agyban egy adott hormon, amelynek a szerepét ezt követően kell megfejteni. Többek között mi is ezen dolgozunk.

 

Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” - Szent-Györgyi Albert példái

SA1202_8692
Rektorok. Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a szegedi universitas rektora dolgozószobájában áll a szegedi egyetem korábbi rektora, Szent-Györgyi Albert portréja. Fotó: Schmidt Andrea

A szegedi universitasnak a kutatóegyetemi pályázatban elért eredményei ismertetését szolgálja az az idén március 22-25. között megrendezendő konferencia, amely tiszteleg Szent-Györgyi Albert munkássága előtt is. A Szegedi Tudományegyetem egykori professzoráról, rektoráról az általa elnyert Nobel-díj 75. évfordulójának évében a szegedi universitas mai rektorát, Szabó Gábor fizikust, akadémikust kérdeztük.

Klebelsberg sírjához, a szegedi dómba ment Szent-Györgyi Albert azon a napon, mikor hírét vette, hogy a legrangosabb tudományos elismerésben részesítették: elnyerte 1937-es orvosi Nobel-díjat. E gesztus is kifejezi: Szent-Györgyi életpályájának alakulásában döntő szerepet játszott Klebelsberg Kunó, aki kultuszminiszterként az akkor erősödő szegedi egyetemre hívta haza. Ugyanakkor e mozzanat kifejezője annak, hogy e két személyiség kulcsszerepet játszott az egyetem szegedi újraalapításában – fogalmaz Szabó Gábor fizikus akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem rektora fontosnak tartja kiemelni, hogy Klebelsberg tudta, két dolog kell a tudományos kutatás eredményességéhez: infrastruktúra és ember, s ennél többet nem lehet elmondani a mai kutatóegyetemen sem. – Ám az infrastruktúra mára nem csupán a tudomány eszköze, hanem a kutatómunka feltétele lett. Ugyanis Szent-Györgyi időszaka nevezhető az utolsó pillanatnak, amikor a tudományos kutató és néhány technikus segéderő képes volt a kísérleti eszközöket is előállítani. Manapság már nem fogadja el a szakmai közvélemény a tudományos dolgozatot, ha az azt megalapozó méréseket nem a szakma által elismert eszközökkel végezték. Ma azért kell dolgoznunk, hogy a kutató munkáját megfelelő infrastruktúra támogassa.

Példaértékű több szempontból is Szent-Györgyi Albert személyisége és munkássága. Szegedi munkásságáért nyerte el a Nobel-díjat, de szinte e teljesítménytől függetlenül amerikai időszakában is újabb Nobel-díjra való eredményt hozott össze. Lényegesnek tartom azt is, hogy idősebb korában elindult azon az úton, ami a XXI. század felé mutat: kilépve a szaktudományok területéről rendszeresen beszélgetett például fizikusokkal, így is hangsúlyozva, hogy a tudomány szétfeszíti a diszciplináris kereteket. Mára oda jutottunk, hogy például a fehérjekutatás résztvevőiről nem is mindig tudjuk, hogy diplomájukban orvos, vegyész vagy épp biofizikus, fizikus szerepel végzettségként. Szent-Györgyi korán megérezte, hogy a diszciplináris keretek közül kilépve lehet csak a kor tudományos kérdéseire választ találni.

Oktatáspolitikusként is máig érvényes alapvetéseket tett Szent-Györgyi például rektori székfoglalójában – emlékeztet a Szegedi Tudományegyetem mai vezetője. Úgy véli: a hallgatóság figyelmét a színes egyéniségű kutató ragadhatja meg leginkább. A tudományos ismeretterjesztésben is szerepet vállalva Szent-Györgyi arra irányítja a mértékadó kutatók figyelmét, hogy a modern tudomány eredményeiről, de kockázatairól is tájékoztatni kell a közvéleményt. – Nem értek egyet Dürenmatt A fizikusok című drámájának alapfeltevésével, mert szerintem a kutató nem felelős az általa elért tudományos eredményekért. Ellenben felelős azért, hogy az általa feltárt eredmények kockázatairól őszintén tájékoztassa a társadalmat. Hogy egy találmányt jóra vagy rosszra használnak, az a társadalom döntése, mint ahogy a szike a sebész kezében gyógyító eszköz, a kocsmai verekedőében halálos fegyver. Manapság a tudóson kívül más nem képes az előrejelzésre, így felelőssége is, hogy segítsen eligazodni a kort jellemző bonyolult összefüggésrendszerben. Máig érvényes gondolatai közül számára a legkedvesebb: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”

Ú. I.

A fenti összeállítás rövidített és szerkesztett változata megjelent a Délmagyarország, Délvilág 2012. január 14-i számában, amely itt olvasható.

Tudomány, határok nélkül (1.)

A Nobel-díjas C vitamin

A nemzetközi tudomány és a szegedi kutatói teljesítmény ünnepe is, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 75. évfordulója tiszteletére 2012. március 22-25. között 6 részből álló konferencia-sorozatot rendez a Tisza-parti universitas. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egykori rektora és kutatója munkásságára is emlékezik félszáz ország 400-500 kutatója, mikor többek között 9 Nobel-díjas tudós tart előadást a kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia és genetika, a tuberkolózis, valamint a neurológia legújabb eredményeiről.

 

A jubileumi rendezvényt, a 2012. március 22-25. között megrendezendő nemzetközi konferenciát a Tudomány határok nélkül című, 7 részes filmsorozatban szegedi kutatók mutatják be. A filmsorozat első része Szent-Györgyi Albert portréját vázolja föl korabeli fotók és filmrészletek segítségével. A Szent-Györgyi Albert-konferencia tudománypolitikai jelentőségéről Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, valamint Vécsei László akadémikus, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja mond véleményt. A konferencia két elnöke közül az SZTE rektora – többek között – kiemeli: ez a tudományos tanácskozás is bizonyítja, hogy „a szegedi kutatóegyetem nemzetközi szinten képes értelmezni magát”. Az SZTE ÁOK dékánja szerint e nívós nemzetközi rendezvény sikere Szegednek és universitasának, hiszen minden eddiginél több Nobel-díjas tudós látogat egyszerre a Tisza-parti városba, Magyarországra.





9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján - 2. rész

9 Nobel-díjas a szegedi egyetem Szent-Györgyi konferenciáján - 1. rész

 


A TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosító számú, „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
 
uszt_logo_rgb Infoblokk2_ESZA_egyes

 

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.