Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Képzőművészeti kiállításokkal és egy zenetörténeti előadással köszöntötte a 65 éves Szegedi Akadémiai Bizottságot a legifjabb szakbizottság. A SZAB 2009-ben született XIV. Művészeti szakbizottság hidat képez a tudomány művelői és az alkotóművészek között.
A Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára alapításának 200. évfordulóját és az MTA Szegedi Területi Bizottság (SZAB) 65 éves múltját nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte 2026. március 25-27. között.
Az első napon – a „Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban” című, Dusha Béla fotóival és Újszászi Ilona szövegeivel 37 tudóst bemutató, Kiss Ferenc által tervezett albumot, valamint a képekből válogatott vándorkiállítást népszerűsítő beszélgetést követően – a programhoz a SZAB Művészeti szakbizottság a „MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY METSZÉSPONTJAI” című tárlattal csatlakozott.
A „Művészet és tudomány metszéspontjai” című kiállítás megnyitóján megszólalók (balról jobbra): Váraljai Anna művészettörténész; Aranyi Sándor festőművész, az MTA SZAB Művészeti szakbizottság elnöke; Krisztin Tibor matematikus, akadémikus, az MTA SZAB elnöke; Dékány Imre vegyész, akadémikus, az MTA SZAB korábbi elnöke. Fotó: Bartha Karina
Az MTA SZAB székházában a SZAB Tudományos díját elnyert Sümegi Bálint zongorajátékával, William Gillock: Sarabande című zeneműve hangjaival nyílt meg 2026. március 26-án 18 óra 30 perckor a „Művészet és tudomány metszéspontjai” című kiállítás.
Az MTA SZAB Művészeti szakbizottság által szervezett kiállítás megnyitóin a zeneművészet is szerepet kap. Sümegi Bálint, az MTA SZAB díjazottja a „Művészet és tudomány metszéspontjai” című kiállítás megnyitóján. Fotó: Bartha Karina
– A dél-alföldi tudósok közössége folyamatosan gazdagította tevékenységét: 2009-ben – a SZAB addig csak tudományos diszciplínákat összefogó 13 szakbizottsága mellé – létrejött a Művészeti szakbizottság. Ezzel új szín jelent meg az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság életénben. A Dékány Imre akadémikus elnöksége idején született döntés túlmutatott egy szervezeti bővítésen, mert annak felismerését jelentette, hogy a tudomány és a művészet egymást kiegészítő és inspiráló területei az emberi gondolkodásnak – fogalmazott köszöntőjében Krisztin Tibor, a SZAB jelenlegi elnöke.
Kiállításokat, szakmai találkozókat szervezett a SZAB Művészeti szakbizottsága. Bemutatta a kortárs képzőművészet jeles alakjait Szegedtől kezdve Csongrádon át Temesvárig. A tárlatok fáradhatatlan szervezője Aranyi Sándor festőművész, aki közel két évtizede munkálkodik a tudósok és művészek közösségéért.
Aranyi Sándor festőművész, a SZAB Művészeti szakbizottság elnöke (balról) kiállításokat szervezve képzőművészeti alkotások bemutatóival, a tárlatnyitókon zeneművészek közremáködését kérve színesíti a szegedi SZAB-székház rendezvényeinek palettáját, ismerte el és köszönte meg Krisztin Tibor SZAB-elnök (jobbról) a tárlatnyitón. Fotó: Bartha Karina
– A tudomány és a művészet egyaránt a világ megértésére törekszik. Az egyik fogalmakkal, modellekkel és bizonyításokkal, a másik színekkel, formákkal és érzéki tapasztalatokkal, mégis ugyanaz a kíváncsiság és alkotószellem hajtja az e területek művelőit – vélekedett Krisztin Tibor.
A SZAB magasföldszinti kiállítási terében 2026. április 15-ig tart nyitva az Aranyi Sándor, Bánvölgyi László, Biró Ildikó, Deák Zoltán, Gál Lehel, Jakabházi Sándor, Kass János, Marosi Kata, Molnár Sándor, Lóránt János Demeter, Sárkány Tamás, Szabó Tamás műveit fölvonultató „Művészet és tudomány metszéspontjai” című tárlat.
A „Művészet és tudomány metszéspontjai” című kiállítás megnyitóján több akadémikus, így például Deli Mária kutatóorvos (bal szélen) és Kovács Zoltán földrajztudós (jobb szélen) is részt vett. Fotó: Bartha Karina
– A Szegedi Akadémiai Bizottság mellett az MTA Miskolci Területi Bizottság büszkélkedhet művészeti szakbizottsággal – emlékeztetett Aranyi Sándor.
A Szegedi Tudományegyetem 12 karának tevékenységét 2003 és 2008 között mint tudományos és nemzetközi rektorhelyettes jól átlátta át Dékány Imre, aki örömmel ismerkedett az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar képzőművész oktatóival és a zeneművészeti kar muzsikusaival, operaénekeseivel. Az MTA Szegedi Területi Bizottság-elnökévé választását követően hívta meg a képző- és zeneművészeket a patinás SZAB-székházba.
Dékány Imre akadémikus, a SZAB korábbi elnöke kezdeményezésére alakult meg, több mint 15 éve aktív a SZAB 14. szakbizottsága, a művészeket összefogó szervezet. Fotó: Bartha Karina
– A SZAB szak- és munkabizottságai egymással párhuzamosan dolgoztak, közöttük kicsi volt a kölcsönhatás – jellemezte a művészeknek a SZAB akkori működését Dékány Imre. A biológus kevéssé érti a nyelvészt, de mindkét tudományterület művelőjének köze van a zenéhez és a festészethez – vélekedett.
A XIV. Művészeti szakbizottság öt munkabizottsága: az Előadóművészeti munkabizottság, továbbá az Építészeti és városrendezési, a Fotóművészeti, a Képző- és iparművészeti, valamint a Szépírói munkabizottság.
Az MTA SZAB gazdag programkínálatát az egykori meghívókat is bemutató tablók reprezentálják a „Művészet és tudomány metszéspontjai” című kiállításon.
– 2009-ben a megalakult Művészeti munkabizottság bemutatkozó kiállításán Nátyi Róbert művészettörténész vezette a beszélgetést – emlékezett a kezdetekre Aranyi Sándor.
A „Miről mesélnek a kövek? – Az első száz év az Akadémia szegedi otthonában” című írásunkban korábban már megírtuk: „1866. április 30-án írta alá Arleth Ferenc építész” a klasszicista stílusú ház terveit. Arleth Ferenc – a zarterkely.hu szerzője szerint – Ausztriából vándorolt Szegedre és a piaristák rajztanára lett. Az 1879-es szegedi árvíz utáni „rendkívüli helyzet szüksége hívta életre Arleth Ferenc ingyen rajziskoláját, ahova minden kőműves- és ácslegény formaságok nélkül járhatott”.
Az Oskola és Somogyi utca sarkán álló egykori Hungária szálló történetéből bontotta ki az épület és lakói művészetekehez való viszonyát, kapcsolódási pontjait tárlatnyitó esszéjében Váraljai Anna művészettörténész. Fotó: Bartha Karina
– Az épületet első bérlőjéről, Wágner Sándorról nevezték el. 1878-ban kapta a Hungária nevet az előcsarnok – a SZAB-székház lépcsőháza – mennyezetén napjainkban is látható freskója nyomán kapta – jelentette ki Váraljai Anna. – Hungária valójában a rendi Magyarország megszemélyesítése egy, a 16. század óta gyakori irodalmi és képzőművészeti motívum, egy harcias amazon formájában.
A Szegedi Akadémiai Bizottság Somogyi utca 7. szám alatti székházának lépcsőháza jellegzetes freskója a Hungária. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A robosztus pajzsos nőalak, Hungária sok mindent látott az elmúlt évtizedekben, de a SZAB megalakulása előtti időszakban is. Többek közt látta az aulában párbajozó Gárdonyi Gézát, aki a földön heverő Ujlaki Antal újságírót kaszabolta félholtra egy munkahelyi vita miatt; a pipázgató-anekdotázgató Mikszáth Kálmánt; a verselő Pósa Lajost, az éppen összeverbuválódó Dugonics Társaságot; vagy a Szeged árvíz utáni újjáépítését 700 oldalas kötetben elregélő Kulinyi Zsigmondot - sorolta Váraljai Anna
Kultúrhelyként funkcionált a Hungária ház. Itt működött egy ideig a Szegedi Napló szerkesztősége, itt írta nótáit Dankó Pista, itt találkozott egyetemi barátnőjével Radnóti Miklós.
– A SZAB-székházzá lett épület udvarán Bánvölgyi László mosolyogva bicikliző Einstein szobra utal arra, hogy a tudományos munkát lehet derűs jókedvvel végezni. Einstein kiválóan hegedült, a zene segített neki átállni egy másik gondolkodási módra – emlékeztetett a művészettörténész, aki szerint a tudományt lehet szeretettel, életünket nem feladva is művelni.
Bánvölgyi László lovasszobra az MTA SZAB Művészeti szakbizottság „Művészet és tudomány metszéspontjai” című tárlatán. Fotó: Bartha Karina
Szent-Györgyi Albert irodalmi kapcsolataira is kitért, majd az SZTE másik Nobel-díjas professzora Karikó Katalin üzenetei közül a művészettörténész kiemelte, hogy a kutatást gyakran alkotói folyamatként írja le. A kutatónő nyilatkozataiban a kísérletezést „kompozíciónak”, a hibákból tanulást „vázlatnak”, a tudományos áttörést pedig „kész műnek” nevezi metaforikusnak.
– Sokat látott már a mennyezet robusztus Hungáriája – zárta tárlatnyitóját Váraljai Anna. – Hadd lásson még boldog tudósokat, akik úgy dolgoznak, mintha művészetet csinálnának.
*
Az MTA és könyvtára bicentenáriumát, valamint a Szegedi Akadémiai Bizottság alapítása 65. évfordulóját köszöntő programokhoz csatolható az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz-művészettörténet Tanszékén megnyílt „KAPCSOLATOK” című kiállítás is.
A 2026. március 27-én megnyílt tárlaton bemutatkozó művészek – az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti szakbizottságához is kötődő, 1991-ben Szegeden alakult SZÖG-ART Művészeti Egyesület alkotói közül: Aranyi Sándor, Biró Ildikó, Brzózka Marek, Darázs József, Marosi Kata, Molnár Sándor, Lóránt János Demeter, Felházi Ágnes, Eszik Alajos, Gál Lehel, Kovács Keve, Laczkó Andrea, Lóránt János, Popovics Lőrinc, Sejben Lajos, Sinkó János, Székó Gábor, Volker Beyer, Serényi H. Zsigmond; továbbá az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsághoz kapcsolódó Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete, a GADE részéről: Gonda Zoltán, László Ákos, Székely Géza, Subicz István, Kása Ferenc, B. Zeikfalvy Anna, Imreh Sándor,, L. Ritók Nóra, Nagy S. Zoltán, Varga József, Kovács Dávid, Tamus István, Láng Eszter, Bugyi István, Vincze László, B. Orosz István, Papp Károly, Máthé András, Lukács Gábor, Gárdonyi Sándor, Dombi Géza, Toró József.
Az SZTE Rajz-művészettörténet Tanszékének otthont adó épületben (Szeged, Brüsszeli krt. 37.) köszöntőt mondott Krisztin Tibor, a SZAB elnöke; a tárlatot Marosi Katalin tanszékvezető nyitotta meg, közreműködött: Mucsi Gergő ütőhangszerművész. A kiállítás 2026. április 18-ig (hétfőtől szombatig 10 és 18 óra között) tekinthető meg.
*
A Szegedi Akadémiai Bizottság Somogyi utca 7. szám alatti székházában 2026. március 26-án délután és 27-én délelőtt mutatták be életüket a szakbizottságok. A zárszó előtti utolsó előadóként Dombi Józsefné dr. Kemény Erzsébet (SZAB Művészeti szakbizottság), az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karnyugalmazott főiskolai tanára: „Zeneművészek az MTA történetében, különös tekintettel a szegedi vonatkozásokra” című, zenei betétekkel színesített prezentációja zárta a Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára alapításának 200. évfordulóját és az MTA Szegedi Területi Bizottság (SZAB) 65 éves múltját köszöntő nagyszabású rendezvénysorozatot.
Újszászi Ilona
Fotók: Bartha Karina
Korábban írtuk az MTA SZAB 65. jubileumáról:
37 tudós, 4 dimenzió: különleges album és kiállítás Szegeden
A matematika és a felfedezés művészete kapott egyedülálló emléket az SZTE-n
Jubileumi és tudományos ünnep: fókuszban az MTA 200 és a SZAB 65 esztendeje
Ahol a „bicikliző Einstein” és a tudomány találkozik – 65 éves a SZAB
