Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Dudits Dénes akadémikus kapta az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat. Az MTA Szegedi Területi Bizottság közgyűlésén mérlegre tették az Akadémia bicentenáriumi évében történteket és előre néztek az idén 65 éves SZAB ünnepeire. A jelen eredményei közül Papp Balázs akadémikus mutatta be az „Evolúciós genomikával a szuperbaktériumok ellen” című előadását, majd megnyílt a SZAB akadémikusait közel hozó fotókiállítás.
– A SZAB 1961-es megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be a dél-alföldi régió tudományos életének szervezésében. Szoros együttműködésben dolgozunk a térség felsőoktatási intézményeivel, kutatóhelyeivel és közéleti szereplőivel; programjainkkal és pályázatainkkal erősítjük a tudomány közösségformáló és társadalomalakító jelenlétét – adta meg az MTA SZAB közgyűlés alaphangját Krisztin Tibor elnök.
Rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel az MTA SZAB 2026. február 26-án tartott közgyűlését. A szegedi tudós társaság szervezete 2660 kutatót képvisel, a vonzáskörébe tartoznak a dél-alföldi felsőoktatási intézmények, laboratóriumok, kutatóhelyek. Ezt kifejezve a SZAB évértékelő összejövetelén megjelent – többek között – Freund Tamás akadémikus, az MTA elnöke; Nagy Ferenc akadémikus, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója; Dux László a Gál Ferenc Egyetem rektora; Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora, továbbá a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó akadémikusok és professzorok közül többen is.
Az MTA Szegedi területi Bizottság (SZAB) 2026. február 26-i közgyűlésén megjelent az Akadémia 2026 májusában leköszönő elnöke, Freund Tamás is. Fotó: Sahin-Tóth István
– Az erdőben gyökérzetük révén összekapcsolódnak a fák. Kölcsönösen segítik egymást. Miért ennyire társas lények a fák? – kérdezte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. – Mert közösen jobban megy – jelentette ki a köszöntőt mondó akadémiai vezető. – Egy fa önmagában nem erdő. Nem képes egymagában helyi klímát kialakítani. A fák együttese viszont ökoszisztémát alkot. E közösség védelmet ad tagjainak.
Bicentenáriumát tavaly ünnepelte a Magyar Tudományos Akadémia. Idén az MTA könyvtára 200 évére emlékezhet a kutatók közössége. Mindkét intézmény él és életerős.
– Az MTA a hazai tudományos közösségek erdeje, egy összefonódó rendszer – teremtett párhuzamot a köszöntője elején mondottakkal Freund Tamás. – A magyar tudomány feladatainak megoldását 19 ezer köztestületi tag érzi magáénak. Munkájuk eredményességének feltétele a kölcsönös segítségnyújtás. A „helyi ökoszisztémát” a „magyar tudományosság erdejében” a régiók tudományos közösségei adják. Ezek összekapcsolódása adja a teljes magyar tudományosság ökoszisztémáját.
Az Akadémia közadakozásból született és a nemzeti közösségért van. Bár az MTA székháza a budapesti Duna-parton magasodik, de az Akadémia nem fővárosi szervezet. A hazai tudományos ökoszisztémában minden régió egyedi, egyenrangú, pótolhatatlan rész. Ezt igazolták a bicentenáriumi ünnepségek rendezvényei - fogalmazott Freund Tamás MTA-elnök. Fotó: Sahin-Tóth István
– Az interdiszciplináris bizottság, a fiatal kutatók ösztönzésére létrehozott pályázatok és díjak rendszere, a tudományos tanácsadás, amellyel korukat és az akadémiai központot is megelőzték – sorolta a területi akadémiai bizottságok 65 éves létezése óta fölmutatott értékeit Freund Tamás. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte a SZAB eredményei közül a hidrogeológiai viszonyok tanulmányozásának ösztönzését, a szomszédos országok kutatói közösségével és a helyi önkormányzatokkal, vállalatokkal ápolt jó kapcsolatot.
A 2025-ben az MTA által elindított Tudománybarát Települések Mozgalom, a TUBA célja, hogy a mozgalomhoz csatlakozók a saját javukra még jobban felhasználhassák a tudományos ismereteket és kapcsolatokat mindjobban felhasználhassák a maguk, a családjuk és a lakóhelyük javára, a települési közösség fejlesztésére, hagyományai ápolására, és tudománybarát kisközösségeket, társadalmat és nemzetet alkossanak. A TUBA megvalósító a területi bizottságok – kérte a SZAB segítségét az MTA elnöke.
A mérlegkészítéshez hozzájárulva az MTA elmúlt hat évének főbb költségvetési adatait is ismertette Freund Tamás. A SZAB-ot érintő felújítási programként kiemelte az alagsor renoválását és az új gépkocsi vásárlását, az informatikai fejlesztéseket, a jövőben esedékes renoválást. A Magyar Művészeti Akadémiával kötött együttműködés következménye, hogy az MMA helyet kapott a SZAB székházában is. Kifejezte reményét, hogy – a jövő útjai és prioritásai kijelölése után – az új MTA-elnökséget is segíti a hazai tudományos közösségek szimbiózisa.
– A 2026. évi „MTA SZAB Pro Scientia Életműdíj” díjazottja Dudits Dénes, magyar növénygenetikus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – jelentette be Krisztin Tibor, a SZAB elnöke, majd ismertette a kitüntetett laudációját.
Az MTA SZAB közgyűlésének ünnepi pillanata: Krisztin Tibor, a SZAB elnöke (balról); Vilmányi Márton, a SZAB tudományos titkára; Freund Tamás, az MTA elnöke (középen); Dudits Dénes akadémikus (jobbról). Fotó: Sahin-Tóth István
1970 óta él Szegeden és alkot a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Dudits Dénes, aki 1943-ban Mosonmagyaróváron született, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1966-ban kapott diplomát. Az SZBK Genetikai Intézetben megalapította a búza szövettenyésztési és sejtgenetikai laboratóriumot. Az 1982-1983 években a Harvard Egyetem, valamint a Massachusettsi Központi Kórház vendégprofesszora volt.
Megszervezte az SZBK növény sejtosztódási és differenciálási csoportot. 1989-től 10 éven át az SZBK Növénybiológiai Intézetének igazgatója, 1997-től 2009-ig az egész kutatóközpontot főigazgatója volt. Irányításával az SZBK a régió egyik legmodernebb molekuláris biológiai centrumává vált, elnyerte az Európai Unió Kiválósági Központja címet.
Tudományos eredményei elismeréseként az MTA 1990-ben levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává választotta Dudits Dénest. 2008 és 2014 között az MTA élettudományi alelnökéveként dolgozott, segítette az MTA területi bizottságainak munkáját. Fotó: Sahin-Tóth István
Munkássága alapvetően határozta meg a modern növényi sejtbiológia hazai fejlődését. Főbb kutatási irányai: szomatikus hibridizáció, sresszbiológia és klímaadaptáció, géntechnológia és etika. 272 tudományos közleményére több mint 11 ezer hivatkozást kapott.
Dudits Dénes az Academia Europaea és az EMBO tagja. Elismerései között felsorolható – többek között – a Körber Európai Tudományos Díj, a Széchenyi-díjjal; megkapta a Szegedért Alapítvány tudományos kuratóriumi díját.
Az „MTA SZAB Pro Scientia Életműdíj” elismerést Dudits Dénesnek (középen) az MTA SZAB elnöke, Krisztin Tibor (jobbról), valamint a három alelnök – Deli Mária (a kitüntetett mellett balról), Hohmann Judit, Kemény Lajos (balról) – adta át.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont jelenlegi főigazgatója, Nagy Ferenc akadémikus is gratulált az intézmény korábbi főigazgatójának, az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjjal elismert Dudits Dénes akadémikusnak. Fotó: Sahin-Tóth István
A 2025. februári közgyűlés óta eltelt egy év legfontosabb eseményeit és eredményeit ismertette Krisztin Tibor. Mellette Vilmányi Márton, a SZAB tudományos titkára, aki a munkabizottságok beszámolói alapján készített mérleget. Fotó: Sahin-Tóth István
A tudomány népszerűsítése jegyében, Szeged város napján a „Civilek utcája” rendezvényhez is csatlakozott a SZAB. Hasonló célja volt például a Szegedi Tudományegyetemhez kapcsolódó akadémikusokat az SZTE TIK-ben bemutató tárlatnak, a SZAB egykori és mai tagjaihoz kötődő tárgyakat is felsorakoztató SZAB-kiállításnak, az MTA budapesti székházában felsorokoztatott tablóknak és relikviáknak. Ezek a prezentációk jó alkalmat adtak a közelmúlt és a múlt eredményei összegzésének.
A jövő felé mutató, egyedülálló kezdeményezés, hogy a SZAB pályázati felhívására tudományos témájú dolgozatot író középiskolások felvételi eredményébe plusz pontként beszámítja a díjazott mű jutalmát az SZTE. A díjátadó különlegessége volt, hogy „Egy biológus gondolatai a kutatásról és a tanulásról” címmel a Nobel-díjas Karikó Katalin tartott előadást a nagy számban megjelent középiskolások és tanáraik előtt.
Kapcsolatrendszerét a múlt irányába is bővítette a SZAB, hiszen együttműködési megállapodást kötött Szeged legpatinásabb civil szervezetével, a Dugonics Társasággal.
Kilépett Szegedről a SZAB az MTA bicentenáriuma évében. Az első magyar Nobel-díjas nő életútját bemutató kiállítást, együttműködve a szegedi egyetemmel, elvitte az Alföld középkori metropolisza területén kialakított bugaci Aranymonostor Látogatóközpontba, majd a kecskeméti Neumann János Egyetemre. E modern campuson rendezték meg a Magyar Tudomány Ünnepe dél-alföldi regionális rendezvény-sorozat megnyitóját, valamint a Dél-Alföldi Innovációs Díj átadó ünnepségét is.
Mindig siker, ezért 2025-ben folytatódott a „Tudósok borai, borok tudósai” borverseny, az „Akadémikusok nyakkendő nélkül” című beszélgetések, valamint a „Tudósok az ön egészségéért” ismeretterjesztő előadások sorozata.
A tudomány és a művészetek kapcsolódására a SZAB élete évek óta példát ad. Kiemelkedő rendezvénye volt 2025-nek az MTA dísztermében tartott koncert, melynek címe: „A magyaroknak két nyelve van, a másik a zene”.
– Töretlen az újévi fogadást és előadásokat szervező SZAB Tudósklub Egyesület, valamint a több műfajú programokat szervező 14 SZAB szakbizottság és az azokon belüli munkabizottságok aktivitása. Ez többszáz eseményt és sokezer résztvevőt jelent – fogalmazott Vilmányi Márton. A SZAB tudományos titkára szerint a könyvbemutatótól és workshoptól kezdve a kiállításokon és szimpóziumokon át a több napos konferenciáig terjed.
2026 a SZAB 65. jubileuma jegyében szerveződik. Az MTA legrangosabb területi bizottsága konferenciákkal, szoboravatással, kiállításokkal, valamint a SZAB elmúlt húsz évének történetét és a ma akadémikusait közel hozó kiadványokkal, a legújabb eredményekről szóló podcastokkal készül bemutatni és ünnepelni önmagát Szegeden és a régióban.
Az MTA SZAB tagjai kézfeltartással is elfogadták a közgyűlési beszámolót. Fotó: Sahin-Tóth István
– Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedése korunk egyik fő egészségügyi kihívása. De mit tehetünk, ha a hagyományos gyógyszerfejlesztés nem tart lépést a gyorsan kialakuló, sokféle szernek ellenálló szuperbaktériumokkal? Milyen új stratégiákat kínál a genomika? – kérdezte Papp Balázs, az MTA levelező tagja, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Válaszként az „Evolúciós genomikával a szuperbaktériumok ellen” című előadásában két, egymást kiegészítő kutatást ismertetett. Ezek egyszerre segítik a szuperbaktériumok kialakulásának előrejelzését és célzott terápiák fejlesztését.
Előrejelezhető-e, mely baktériumváltozatokból alakulnak ki a jövő veszélyes szuperbaktériumai? Papp Balázs kutatócsoportja a kólibaktérium evolúciós történetét elemezve kimutatta, hogy a baktériumok „életmódja”, azaz hogy generalista vagy specialista kórokozóról van-e szó, alapvetően meghatározza, milyen gyorsan válnak ellenállóvá. Ez fontos támpontot nyújt a nagy kockázatú változatok korai felismeréséhez.
Az előadás második része a fágterápia egy új, genomikán alapuló stratégiáját mutatta be. A fágterápia ígéretes alternatívát kínál a hagyományos gyógyszereknek ellenálló fertőzések kezelésére. A terápia során a baktériumokat célzottan elpusztító, de az emberre ártalmatlan vírusokat, úgynevezett bakteriofágokat vetnek be. Klinikai alkalmazását azonban erősen korlátozza, hogy egy-egy bakteriofág csak nagyon kevés baktériumváltozat ellen hatásos. A kutatás genomikai adatok elemzésével mutatta ki, hogy egy adott földrajzi régióban valójában csak néhány uralkodó baktériumváltozattal kell számolni. Ez a felismerés lehetővé teszi a régiókra szabott fágkészítmények fejlesztését, utat nyitva ezzel a fágterápia széles körű klinikai alkalmazása előtt.
A kutatás jól példázza, hogyan hozhat áttörést két, korábban távoli tudományterület, az evolúciós genomika és a fágterápia, összekapcsolása.
Emberi arcokon keresztül teszi láthatóvá a Szegedi Akadémiai Bizottság közösségét Dusha Béla fotóművész tárlata – fogalmazott Krisztin Tibor SZAB-elnök a tárlatnyitó ünnepségen. Fotó: Orosz Tibor
– A tudomány gyakran absztraktnak tűnik: elméletek, adatsorok, publikációk világa. Itt azonban tekintetekkel találkozunk. Olyan emberekkel, akik kérdeznek, kételkednek, vitatkoznak, újragondolnak. Akik számára a kutatás nem csupán hivatás, hanem belső késztetés és felelősség – fogalmazott a tárlatnyitón Krisztin Tibor. A SZAB elnöke szerint a kiállított képek nem pusztán arcképek.
A szegedi akadémikusokról Dusha Béla fotóművész készített fényképeket. A fotótárlat 2026. március 23-ig tart nyitva az SZAB székházának földszinti kiállítási terében. A Szegedi akadémikusok portrékiállítása az SZTE Dugonics téri széképülete átriumában 2026. március 25. és április 10. között várja látogatóit. Fotó: Orosz Tibor
– Dialógusok: a fotográfus és az alany, a tudós és a néző között. A portrékiállítás dokumentuma egy tudományos közösség jelenének, ugyanakkor a bemutatott fényképek művészi értékkel bíró alkotások is, amelyek képesek megragadni valamit abból a koncentrációból, kíváncsiságból és szenvedélyből, amely a felfedezések mögött áll – véli a SZAB elnöke.
A Szegedi akadémikus című fotótárlat megnyitójának vendégei és a kiállítás főszereplői is az SZTE, az SZBK kutatói. Fotó: Orosz Tibor
A 37 tudós portréjának, kedvtelésének és kedves helyszínének megmutatása régi terve az alkotónak. A SZAB földszinti kiállítási terében bemutatott, 2026. március 25-től az SZTE Dugonics téri főépülete átriumában megtekinthető fényképek egy készülő album részét képezik. A Dusha Béla, Újszászi Ilona és Kiss Ferenc együttműködésével megvalósult „Szegedi akadémikusok 4 dimenzióban” című kötet is a 65 éves Szegedi Akadémiai Bizottságot, az akadémikusok közösségét köszönti.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: Sahin-Tóth István, Orosz Tibor
