Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Hiányzó szaktanárok, óriási tananyag és funkcionális analfabétizmus – a statisztikák riasztóak, az SZTE Junior Akadémia mégis sikeresen hidalja át a szakadékot a középiskola és az egyetem között. Az érettségire felkészítő tanfolyamokon 2019 óta biológiát oktató Gál Béla szerint a tehetséggondozás ott kezdődik, amikor a tanár észleli, hogy a diák élvezi a feladatot, a közoktatás pedig ott ér véget, ahol önálló, kritikus gondolkodók lépnek az akadémiai világba vezető útra.
– Mit keres egy középiskolai tanár a Szegedi Akadémiai Bizottság előadói pulpitusánál? – kérdezte önmagától is Gál Béla, a JATE alumnusa, biológia-kémia szakos tanár, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium nyugalmazott igazgatója, az SZTE Junior Akadémia oktatója a SZAB 65 évét köszöntő konferencián. Az iskolai katedrán eltöltött negyven év tapasztalatát osztotta meg hallgatóságával, de hozzátette: a SZAB ernyője alatt dolgozó kutatók adhatnak igazán pontos választ arra a kérdésre, hogy: „Segíthet a tudománynak a közoktatás?”
Az SZTE Junior Akadémiának 2019 óta oktatója Gál Béla, a JATE volt hallgatója, biológia-kémia szakos középiskolai tanár, nyugalmazott gimnáziumi igazgató. Fotó: Bartha Karina
Sokat láttak a 2026-ban 126 éves iskola falai. A Kolozsvárról száműzött magyar egyetemet 105 éve befogadó Szeged az universitas természettudományi és matematikai karát a ma Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumnak nevezett közoktatási intézménynek otthont adó épületben helyezte el.
A szegedi Főgimnázium épületét tíz éven át a Kolozsvárról menekülni kényszerült, Sztegeden befogadott Ferenc József Tudományegyetem Természettudomnyi Kara használhatta. Archív fotó
– Fontos, hogy emlékeket hagyjunk a fiatalokban – hangsúlyozta a volt igazgató. Példaként említette, hogy Radnóti Miklós, a gimnázium névadója „Nem tudhatom…” című versében említett kő mint botlatókő az iskola főbejárata közelében azért fényes, mert reggelente minden diák rálép, és fölidézi magában az egykori szegedi egyetemista, itt doktori címet is szerző Radnóti Miklós verssorait: „… az iskolába menvén, a járda peremén, / hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, / ím itt e kő, de föntről e kő se látható, / nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható”.
A Szegedi Tudományegyetem első négy évtizedes működésének az elismeréseként 1961-ben az itteni akadémikusok és professzorok alapították meg az MTA első területi bizottságát. Az MTA Szegedi Területi Bizottság, a SZAB sokféle impulzust kap és kapcsolatban áll az egyetem és a Tisza-parti város közoktatási intézményeivel.
Az Év Karitatív Egyeteme kitüntetést 2026-ban elnyert Szegedi Tudományegyetem példát ad arra, hogy egy felsőoktatási intézmény szerepe több, mint oktatni és kutatni, a tudást terjeszteni. Az SZTE különleges hivatása, hogy – Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas rektor szavaival – „a nagy magyar Alföld szellemi központja legyen”. Az SZTE társadalmi felelősségvállalási missziójának egyik alapköve a társadalmi mobilitás és esélyegyenlőség.
– Mi kell ahhoz, hogy tudományos tevékenységet tudjon végezni az ember? – fogalmazott újabb megválaszolandó kérdést, nem csak a maga számára Gál Béla, aki számos középiskolai tankönyv és feladatgyűjtemény szerzője. Nyugdíjba vonulása után, 2019 óta mentor, mert az SZTE Junior Akadémia biológia emelt szintű érettségire felkészítő tanfolyamát vezetve a hét négy napján tart órákat. – Elvileg, és sajnos azt kell mondani, hogy „elvileg”: az iskoláknak a kritikus gondolkodást és az analitikus gondolkodást kellene fejlesztenie.
Biológiából a középiskolai tananyag tartalmazza a kutatás módszertani lépéseinek a megismertetését.
– A közoktatás felépítése a korosztályokhoz igazodik. Az alsótagozat jól alapoz, de a felsőtagozat már inog. A középiskolában a fejlesztés a feladat, ám óriási különbségek vannak az intézmények között – osztotta meg tapasztalatát a volt iskolaigazgató. Az SZTE Junior Akadémia online óráira az ország minden területéről, a tantermi órákra a régió 10-12 iskolájából jelentkeznek. – Szeptembertől kezdve körülbelül a tavaszi szünet időszakára sikerül egységesíteni a csapatot. Próbálunk az egyéni lehetőségekre építeni, hogy érezzék a diákok, hogyan kell tanulni.
A régió intézményei közti különbség egyik oka a tanárhiány, különösen a természettudományok területén. Kémiából, fizikából, biológiából a szükségesnél kevesebb szaktanár lép katedrára. A kommunikációs készségek kialakítása pedig azért nehéz és kérdéses, mert a tananyag óriási mennyisége miatt nagyon kevés a lehetőség a diákok beszéltetésére.
– Mi a tehetség? OIyan adottságunk, amit nem kell fejleszteni – jelentette ki Gál Béla. – Én például nem feleltem meg a „tudományos kutatói tehetség” ismérveinek. Azért jöttem a szegedi József Attila Tudományegyetemre, hogy már a szakdolgozat készítésétől kezdve az újonnan nyílt Szegedi Biológiai Központban kutathassak. A „tudós leszek” elhatározással az SZBK negyedik emeleti növénygenetikai laboratóriumában dolgoztam négy és fél éven át. De amikor a tanárképzésben eljutottunk a pedagógiai órákhoz, rájöttem, hogy a tanítás sokkal jobban érdekel a kutatásnál. A tanítás ugyanis megadta számomra a minden pillanatban érkező visszajelzést, ami a tanárt inspirálja. Ezért az SZTE Junior Akadémia online tartott felkészítőjén is kötelezővé teszem a kamera bekapcsolását, hogy lássam az arcokat, a visszajelzést.
Minden pedagógusnak tehetséggondozónak kellene lennie. A gyerekek érezzék, hogy érdemes tanulni. És azt is érezhessék, hogy a tanár ad nekik.
– Figyelni kell a fiatalokat. Ha szokatlanul lelkes, szokatlanul kitartó, szokatlanul kíváncsi egy témakör iránt a diák, akkor van arra lehetőségünk, hogy segítsük rátalálni arra az egy-két-három területre, amiben jobb, mint az átlag – fogalmazott az SZTE Junior Akadémia oktatója.
Azt a tevékenységet kell megtalálnia a diáknak, amikor a feladatot nem csak jól oldja meg, hanem élvezi is, amit csinál.
– A társadalom állapotát szerintem megmutatja a legutóbbi PISA-fölmérés eredménye, mely szerint a magyar diákok 26, illetve a 16-65 éves korosztályba tartozók 32 százaléka funkcionális analfabéta – emlékeztetett Gál Béla.
A jogszabály szerint a középiskolának biztosítania kell az átlagos műveltséget és fel kell készítenie a felsőfokú tanulmányokra.
– Tudatosan vállaltuk, ami ma már ritkaság: egy iskolának feladata alakítani a gyerekeket. Manapság nem divat nevelni. Nem mernek szólni a gyereknek, nem mernek olyan szabályt megemlíteni a diáknak, ami segítené a társadalomba való beilleszkedését – összegezte gimnázium igazgatói tapasztalatait. – Lényeges, hogy hassunk! Sőt: az iskola minden dolgozója képes legyen a maga helyén magas színvonalú munkát végezni.
„Merj tudni! – Sapere aude!” Ez a mottója 1995 óta a szegedi Radnóti-gimnáziumnak. A felvilágosodás jelmondata Immanuel Kant tolmácsolásában azt jelenti, hogy merj a saját értelmedre támaszkodni, gondolkodj önállóan. Ugyanakkor a társadalom azt sugallja, hogy tanulás nélkül is lehet sikeresnek lenni.
– Közösségépítésre törekedtünk kirándulások, külföldi tapasztalatszerzési lehetőségek megszervezésével – sorolta Gál Béla.
Jó példát jelentenek az SZTE Junior Akadémia programjai is, például azSZTE támogatását élvező osztálykirándulások.
– A tanárok csinálják az iskolát – fogalmazott Gál Béla. – Nagy a felelősségük. Fontos, hogy igényesek, de példák is legyenek, mint például Visy József klasszika-filológus, vagy Meleg István kémiából. Ezért neveztünk el termeket a Radnóti-gimnáziumban régi tanárokról.
Tanulni akkor lehet az iskolában, ha kialakul az együttműködés, a figyelem, aminek a fenntartásához szükség van a szeretetteljes szigorra. Önkétes jelentkezés alapján erősödhet a versenyszellem.
Az SZTE Nobel-díjas kutatója, Szent-Györgyi Albert munkásságát bemutató tabló alatt beszélgetett Karikó Katalin a Radnóti gimnázium biológia tagozatos osztályait képviselő diákokkal - írtuk az SZTE hírportálján 2021. május 20-án. Fotó: Sahin-Tóth István
– A tudományos munka megszerettetéséhez sok szervezés kell, például látogatás az SZBK-ban vagy neves tudós előadók meghívása, vagy kapcsolódás a Nemzeti Tudósképző Akadémiához, ami találkozási lehetőségeket ad Nobel-díjasokkal. Egy-egy ilyen program nagy lökés a tudományos pálya iránt.
Egy harminc éve érettségiző diáktól, aki az akadémiai doktori oklevele átadására hívta egykori tanárát, megkérdezte Gál Béla, hogy szerinte mi kell ahhoz, hogy valaki tudományos munkát végezzen. Az egykori tanítvány válaszát ismertette a tanár. A friss MTA-doktor az elsők közt említette a mentorálás és a választott terület iránti érdeklődés, a cél kitűzését és az annak eléréséhez szükséges kitartás fontosságát. Elárulta: a középiskolai tanulmányi versenyek hatására tanulta meg kezelni a sikert és a kudarcokat, majd kijelentette: a „Segíthet a tudománynak a közoktatás?” kérdésre a válasza a kérdőjel elhagyása, mert segíthet a tudománynak a közoktatás.
Újszászi Ilona
Fotók: Bartha Karina
Korábban írtuk:
Az Év Karitatív Egyeteme a Szegedi Tudományegyetem
Jubileumi és tudományos ünnep: fókuszban az MTA 200 és a SZAB 65 esztendeje
Hidat épít az SZTE Középiskolai Partneri Program – 32 intézmény újította meg együttműködését
A tehetséggondozás anno – Studium Generale és „előkészítő tábor” a szegedi egyetemen
A „100 éve történt” cikkek csokra elérhető itt, az SZTE-honlap „Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Ünnepségsorozat” aloldalán.
