Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Milyen pereskedések árán született meg a Nobel-díj? Hogyan építették fel a svédek a kitüntetés körüli brandet? Hogy került Kolodko miniszobra Stockholmba? Ezekre a kérdésekre is választ adott a korábbi svédországi magyar nagykövet, Müller Adrien, aki hat Nobel-díj átadó ceremónián gyűjtött élményeiről is mesélt. Az előadó a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő Nobel-díjasok – Szent-Györgyi Albert, Karikó Katalin, Krasznahorkai László – stockholmi ünneplésének filmrészleteit anekdotákkal fűszerezte.
Kvízjátékkal, új egyetemi zászlóval és roll-up kiállítással köszöntötte a Szegedi Tudományegyetem két alumnusát abból az alkalomból, hogy Karikó Katalin, a 2023-ban fiziológiai és orvosi Nobel-díjjal elismert biológus és Krasznahorkai László, a 2025-ben irodalmi Nobel-díjat nyert író is januárban született. Az ünnep jelentőségét új összefüggésbe helyezte a JATE alumnája, a korábbi stockholmi magyar nagykövet, Müller Adrien előadása, aki dokumentumokra és saját élményekre alapozva mesélt a Nobel-díj titkairól.
A Nobel-díj titkait bemutató előadás előtt beszélgetett Müller Adrien diplomata (balról) és Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettese. SZTE Nobel-díjas alumnusai mellett közös témáikhoz tartozhat a JATE-brand is, hiszen mindketten a szegedi József Attila Tudományegyetemen kaptak diplomát. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
– A Nobel-díj világát bemutató előadás jól illeszkedik a Somogyi-könyvtár által a tudomány évévé nyilvánított 2026-ban tervezett rendezvénysorozatba – jelentette ki köszöntőjében Sikaláné Sánta Ildikó. Szeged és Csongrád-Csanád Vármegye közkönyvtárának igazgatója kifejezte örömét, hogy e témához kötődve is folytatódik a bibliotéka és az SZTE együttműködése. E jól működő kapcsolat kifejeződése, hogy a Szegedi Tudományegyetem és a Somogyi-könyvtár meghívására érkezett Szegedre a korábbi stockholmi magyar nagykövet.
A Somogyi-könyvtárban roll-upokon mutatja be az SZTE Karikó Katalin díjainak és elismeréseinek sokféleségét. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
A Somogyi-könyvtár olvasótermében felállított minikiállításon a Nobel-díjat jellemző infografika mellé került a Premios Princesa de Asturias. Ezt az Asztúria Hercegnője Díjat „spanyol Nobel-díjnak” is nevezik. Az Alfred Nobel által alapított kitüntetésnek ugyanis olyan jól sikerült a svédek által generált marketingje, hogy több nemzet is a világ legismertebb kitüntetéséhez köti a saját, adományokból létrehozott elismerésének népszerűsítését.
A Somogyi-könyvtár igazgatója, Sikaláné Sánta Ildikó köszöntőjében a bibliotékát támogató hagyományra, a könyvek örökbefogadhatóságára is fölhívta a figyelmet a kiválóságot elismerő Nobel-díjat bemutató előadás előtt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
– Karikó Katalin 2021-ben járt nálunk. Könyveket fogadott örökbe – emlékeztetett a könyvtár igazgatója, aki kifejezte reményét, hogy hasonló céllal a korábban itt az olvasóival találkozó Krasznahorkai László is visszatér. Szép hagyomány ugyanis, hogy a Somogyi Károly adományaiból létrehozott közkönyvtár régi kiadványai közül néhányat „örökbe fogad” a város jeles vendége, díszpolgára.
Az irodalmi Nobel-díjas magyar szerzők, így az elismerést 2002-ben elnyert Kertész Imre és a 2025-ben kitüntetett Krasznahorkai László könyveiből néhányat kiállítási tárolóiban is bemutatott a könyvtár.
„A kör akkor kör, ha abban mindenki húz és szólistákra is mindig szükség van.” Ezt az igazságot tanulta meg Müller Adrien a gyulai Körös Néptáncegyüttesben már gyerekkorában.
A JATE jogi fakultására anno a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumból érkezett Müller Adrien. Vagyis: a diplomata az immár Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóhoz hasonló úton kezdte pályáját. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
– Gyulai vagyok, a mai napig gyulaiként is térek haza. A szegedi JATE joghallgatójaként öt csodálatos évet töltöttem Szegeden – mutatkozott be az egyetemi tanárai javaslatára külügyi szolgálatba lépett, legutóbb 8 éven át stockholmi magyar nagykövetként szolgáló, jelenleg egy újabb nagyköveti megbízatásra készülő és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat főtanácsadójaként dolgozó diplomata.
Alfred Nobel és a kultúrák találkozásának bemutatásával kezdte prezentációját Müller Adrien. A svéd királyi család franciaországi őseiről, a stockholmi, majd orosz cári udvarba bejáratos Nobel-család vállalkozó szelleméről is mesélt. Pontosította: a közhiedelemmel szemben az Alfred Nobel által feltalált dinamitot anno elsősorban vasút és útépítéskor és nem hadi célokra használták.
Időutazáson vett részt Müller Adrien előadásán a Nobel-díj titkaira kíváncsi közönség. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
A Stockholmban 1833-ban született, a „dinamit atyjának” nevezett svéd vegyész az anyanyelvén kívül beszélt oroszul, franciául, németül és angolul. Az irodalommal is próbálkozó Alfred Nobel kortársa volt például Victor Hugo, Maupassant, Dickens és Darwin is.
– A világ első multinacionális üzletembere a feltaláló, a dinamitra szabadalommal rendelkező Alfred Nobel – fogalmazott az előadó. Nyitott személyiégű vállalkozóként franchise-szerződésekkel alakította ki gyárainak hálózatát Olaszországtól Dél-Amerikáig.
A nemzetállamok létrejötte előtti időszakban világpolgárként élt Stockholmban, Szentpétervárott, Párizsban, Londonban, Hamburgban, de eljutott Amerikába is. A halál az olaszországi San Remóban érte 1896-ban, amikor Szent-Györgyi Albert 3 éves volt.
– A világ akkori talán leggazdagabb magánemberének végrendelete a Nobel-díj eredete. Az öt kategóriában meghatározott kitüntetéssel a világ legjobbjait kívánta elismerni – kezdte az alapító halálának időpontja és az első díjátadó között eltelt öt esztendő kacskaringós történetét. A jogvégzett diplomata elmagyarázta, hogy a nemzetállamok létrejötte előtti időszakban mennyire fontos volt, hogy Alfred Nobel melyik lakóhelye szerint alkalmazott jog szabályait figyelembe véve döntöttek a közjónak felajánlott, de a család által vitatott végakarat végrehajtásáról.
Kulcsszerep jutott Alfred Nobel titkárának, Ragnar Sohlman vegyésznek a svéd gyáros végrendelete végrehajtásakor – illusztrálta mondandóját diákkal Müller Adriennek. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
Fontos lett a történetben Ragnar Sohlman személye, határozottsága és kitartása. A svéd vegyész 1893-tól dolgozott együtt Alfred Nobellel. A gazdag gyáros a végakarata végrehajtására a kollégáját kérte fel. Perek sokasága indult, mire – a korabeli média nyomására – megszületett a Nobel akaratának megfelelő döntés, hogy azt valóban egy korabeli alapítványként lehetett létrehozni.
– A jogi csűrcsavar mellett nem voltak felkészülve a végakarat végrehajtására a Nobel-díjról való döntésre felkért intézmények. Nem találták magukat felkészültnek, nem gondolták, hogy ők tudják, a fizika, a kémia, az orvostudomány területén ki is volt a legjobb az adott évben a világon és maga a svéd király is ódzkodott az elején attól, hogy a díjat ő adja át. Nehézségeket okozott Alfred Nobel különböző részvényekbe (váltókba) fektetett vagyonának összegyűjtése és elhelyezése egy „tőkealapba”. Sok akadály leküzdése árán jött létre a világ első igazán közérdekű alapítványa.
Az első Nobel-díjakat 1901-ben adták át. A kitüntetettek közül máig ismerjük például a fizikai kategóriában jutalmazott Röntgen munkásságának a jelentőségét.
Az „első szegedi Nobel-díjas” Szent-Györgyi Albert Dóm téri laboratóriuma körül 1937-ben ünneplők közül már nincs senki, akit meg lehetne kérni az emlékezésre. De szerencsére számos archív fotó is megörökítette a korabeli eseményeket. Szent-Györgyi neve hallatán világszerte emlegetik a C-vitamint.
Az 1937 decemberében Stockholmba érkező Szent-Györgyi Alberttel és családtagjaival a korabeli filmhíradó tudósítása alapján „találkozhattak” a Somogyi-könyvtár előadásán résztvevők, ugyanis ezeket az archív filmkockákat is beépítette előadásába Müller Adrien.
A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas rektorának az 1940-es tanévnyitón mondott beszédét Széll Márta professzor, az SZTE stratégiai rektorhelyettese idézte föl köszöntőjében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
„(…) Az egyetem feladata hármas: Legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata: kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása: nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével. (…) A mi egyetemünknek van még egy negyedik, külsőleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföld szellemi középpontja legyen. (…)” – mondta rektori székfoglalójában Szent-Györgyi Albert.
– E gondolatok máig és a jövőben is iránytűt adnak az SZTE vezetése számára – fogalmazott Széll Márta. Az SZTE célja, hogy olyan kiválóságok kerüljenek ki az egyetemről, mint például az 1973-ban induló évfolyamról Karikó Katalin és Krasznahorkai László.
A Nobel-statisztika érdekességei között böngésző Müller Adrien előadásában elárulta: eddig 122 díjátadót tartottak Stockholmban. A ceremónia elmaradt például a világháborús években és a Covid-pandémia idején. Eddig 623 Nobel-díjat ítéltek oda 1023 személynek. A mindössze 67 Nobel-díjas nő közül a lengyel kutató, a férje vezetéknevén ismert Maria Curie rekorder, mert kétszer nyerte el a kitüntetést, ráadásul lánya, Irene és férje is Nobel-díjas volt.
– Az Egyesült Államok vezeti a listát – mutatta a számokat Müller Adrien. Többen úgy vélik, hogy 5-10 éven belül az ázsiai országok komoly számban kerülhetnek a díjazottak közé, mert az ottani munkakultúra szerint kitartásuk a laboratóriumokban példaértékű.
Az elismerést elnyert „magyar” vagy „magyar származású” kiválóságokat is bemutatta az előadó, Müller Adrien diasora.
A nevek melletti alma matereket nagyító alá téve látható, hogy míg a XX. század elején, közepén a neves budapesti egyházi gimnáziumokból, addig az utóbbi években kisvárosokból indulva jutottak el a világhírig.
–A Nobel-díj kétségkívül rangos, de mégis a svédek által épített brand is segítette, hogy világszerte mércévé vált. Ez jelenti a kitüntetési ceremónia pompáját, az azt körülvevő nagyszerű eseményeket, és egy komoly nemzetközi hatás elérését – osztotta meg tapasztalatát hallgatóságával az előadó. Van azonban több mint egy tucat „nagydíj” és sokkal régebbi díjak is, példaként említhető a legpatinásabb amerikai díj, az 1816-ban alapított John Scott-medál.
A korábbi stockholmi nagykövet hat Nobel-díjátadón vett részt. Örömmel mesélte, hogy 2023-ban – a hagyományoknak megfelelően – segíthette a magyar díjazottakat, ráadásul két kutatót, Karikó Katalint és Krausz Ferencet a Nobel-héten. Müller Adrien is megmutatta az akkori felvételekből összeállított saját fotóalbumát.
– A Nobel-héten az iskolákban és a svéd otthonokban hagyománnyá vált, hogy bankettet rendeznek, amelynek modellje a díjátadót követő díszvacsora a stockholmi Városházán, királyi pompa közepette – mesélte. A Nobel-díj bejelentések, előadások, találkozók, díjátadók, bankettek különös pillanatait –1937-től kezdve 2023-on át 2025-ig – filmes részletekkel illusztrálta Müller Adrien. Megemlítette, hogy a kivételes alkalomról, a 2023-as stockholmi Nobel-hét rendezvénysorozatáról több, fényképekkel dúsított összeállításban is beszámolt az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság tudósítója az SZTE hírportálon.
A kivetítőre került Karikó Katalinnak a Nobel-banketten elmondott köszönő beszéde. A gyulai születésű Müller Adrien büszkeséggel telve szólt az ugyancsak gyulai Krasznahorkai László Nobel-díjáról, az író tiszteletére a kisvárosban rendezett ünnepségről. Fontosnak tartotta kiemelni a kitüntetés indoklását: „lebilincselő és vizionárius életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”. Mindenki figyelmébe ajánlotta Krasznahorkai László Nobel-előadását, amelynek címe: „Elképesztő ember, ki vagy Te?”
A miniszobor, Kolodko Mihály Nobelje az egyik legnépszerűbb látványosság lett Stockholmban – mutatta be a magyar nagykövetség kerítésére illesztett, különböző alkalmakra felöltöztetett alkotást Müller Adreien fotósorozata.
– Üzenetértéke is van a Nobel-díjnak. Kivételes helyzetű Szeged, hogy az itteni egyetemhez kötődik három magyar Nobel-díjas – zárta mondandóját Müller Adrien. Záró történetként azt is elmesélte, hogy diplomataként nyomot kívánt hagyni Stockholmban. Kezdeményezésére a magyar nagykövetségi épület kerítésénél, ami a stockholmi Nobel parkra néző Nobel utca, elhelyezték Kolodko Mihály Nobel szobrocskáját a magyar-svéd diplomáciai kapcsolatok 100., illetve az első Nobel-díjak átadásának 2021-ben esedékessé vált 120. évfordulójához kapcsolódóan.
Újszászi Ilona
Fotók: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI
