Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Szoborállítással, a „Tudományosság a Dél-Alföldön” című konferenciával és a toroidokat bemutató kiállítással tette az innováció jelképévé a Szilassi-poliédert az SZTE és az MTA SZAB a 105 éve egyetemi várossá lett Szegeden. A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200., valamint az MTA Szegedi Területi Bizottság fennállásának 65. évfordulója a múlt előtti tisztelgést, a felfedezés örömét, a jelen csúcsteljesítményeit és a művészet erejét közös nevezőre hozta.
Felfedezett geometriai forma vált a szegedi egyetemi innováció jelképévé a Magyar Tudományos Akadémia és könyvtára alapításának 200., illetve az MTA Szegedi Területi Bizottság alapítása 65. évfordulója évében.
Szoborként a szegedi tudományosság és innováció jelképe az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ előtt fölállított Szilassi-poliéder. Fotó: Miskolci Dávid
Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ bejáratánál 2026. március 26-án felavatott modern alkotás alapját Szilassi Lajos matematikus 1977-es világhírű felfedezése adja. A 7 lapból álló Szilassi-poliéder minden lapja érintkezik az összes többivel. Ez a tulajdonság és alakzat korábban elképzelhetetlen volt a tudomány művelői számára.
„Ez nem csupán egy geometriai különlegesség, hanem egy történet arról, hogy sokadik sikertelen próbálkozás után sem szabad feladni. A technológia csak akkor válik valódi értékké, ha ott áll mögötte az emberi kreativitás” – fogalmazott az avatóünnepségen Fendler Judit, az SZTE kancellárja.
A lenyűgöző köztéri alkotás, a Szilassi-poliéder-szobor avatóünnepségének szónokai (balról jobbra): Zakar Péter, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese; Szilassi Lajos, a különleges matematikai alakzat felfedezője (SZTE JGYPK); Borbás Dorka üvegművész; Fendler Judit, az SZTE kancellárja; Krisztin Tibor matematikus, az MTA SZAB elnöke; valamint a megvalósításban kulcsszerepű két építész, Vesmás Péter és Szögi Tamás. Fotó: Miskolci Dávid
A Szilassi-poliéder-szobor alkotója, Borbás Dorka, aki ezer szállal kötődik a régióhoz, kiemelte, hogy a mű célja gondolkodásra ösztönözni a járókelőket, emlékeztetve mindenkit, hogy a tudomány és a művészet gyökere közös: az emberi kíváncsiság.
A szoboravatást követően az SZTE JATIK kongresszusi termében a „TUDOMÁNYOSSÁG A DÉL-ALFÖLDÖN” című konferenciával folytatódott az ünnepség, ahol a hazai tudományos és közélet meghatározó szereplői köszöntötték az egybegyűlteket.
A „Tudományosság a Dél-Alföldön” című konferencia a Szegedi Akadémiai Bizottság fennállásának hatvanötödik, illetve az MTA alapításának kétszázadik évfordulóját köszöntötte az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében. Fotó: Bartha Karina
Krisztin Tibor, a SZAB elnöke szónoklatában kiemelte, hogy az MTA két évszázados, következetes, értékteremtő munkája alapozta meg azt a társadalmi bizalmat, amelyet ma a kutatók élveznek. Szeged ennek a közösségnek szerves része, amit olyan világraszóló sikerek fémjeleznek, mint Karikó Katalin Nobel-díja. A szobor és a háromnapos rendezvénysorozat célja, hogy a tudomány gazdagságát és sokrétűségét a lehető legszélesebb körben láthatóvá tegye.
Az ünnepség elnökségének négy tagja (balról jobbra): Kovács Tamás szegedi alpolgármester; Kosztolányi György MTA alelnök; Lovász László matematikus, akadémikus, az MTA korábbi elnöke; Krisztin Tibor matematikus, akadémikus, az MTA SZAB elnöke. Fotó: Bartha Karina
Kosztolányi György, az MTA alelnöke beszédében felidézte Gróf Széchenyi István örökségét. Kiemelte, hogy az Akadémia ma is a társadalom legnagyobb bizalmát élvezi, de a 21. században új kihívásokkal, például a virtuális valósággal és az etikai kérdésekkel is szembe kell néznie.
Kovács Tamás, Szeged alpolgármestere biztosította a jelenlévőket a város töretlen támogatásáról. Emlékeztetett, hogy Szeged fejlődése elképzelhetetlen a tudomány nélkül, amit Nobel-díjasaink, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin sikerei is jeleznek.
A Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, Kónya Zoltán vegyész, akadémikus a „Tudományosság a Dél-Alföldön” című konferenciát megnyitó beszédében hangsúlyozta: az SZTE célja, hogy a város és a régió egyre markánsabban jelenjen meg a tudomány, illetve az innováció térképén, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Fotó: Bartha Karina
Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese a folyamatos megújulás fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a 445 éves múltú Szegedi Tudományegyetem attól marad fiatal, hogy a munka és a hobbi – a tudomány szeretete – itt kéz a kézben jár.
Lovász László matematikus plenáris előadása volt a „Tudományosság a Dél-Alföldön” című konferencia fénypontja.
A világhírű tudós, Lovász László – aki az Abel- és a Wolf-díj birtokosa, valamint az MTA és az amerikai National Academy of Sciences tagja – a tőle megszokott közvetlenséggel vezette be a hallgatóságot a matematika rejtelmeibe. Fotó: Bartha Karina
„GRÁFOK, GUMISZALAGOK, POLIÉDEREK” című előadásában Lovász professzor rávilágított arra, hogyan képes a diszkrét matematika megoldani a számítógép-tudomány legalapvetőbb kérdéseit. Az 1948-as születésű matematikus, akinek neve alatt több mint 300 tudományos cikk és 12 könyv élén szerepel, nemcsak elméleti síkon, hanem a gyakorlati algoritmusok kidolgozásában is úttörő munkát végzett.
Lovász László a szegedi József Attila Tudományegyetem Geometrikai Tanszék 1975 és 1982 közötti vezetőjeként, 1978-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését, egy évre rá, 39 éves korában választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának. Lovász László 1999-ben kapta meg a JATE díszdoktori címét. Fotó: Bartha Karina
A „gumiszalag” – Lovász László azzal indított, hogy a modern matematikában a formák nem merevek. A topológia (amit tréfásan „gumiszalag-geometriának” hívnak) nem azt nézi, mekkora egy tárgy, hanem azt, hogyan kapcsolódnak az alkotóelemei. Például egy kocka és egy gömb a topológus szemében ugyanaz, mert az egyiket „gyurmázással”, szakítás nélkül át lehet alakítani a másikká.
A gráfelmélet – Az előadásában megmutatta, hogy minden poliéder felfogható egy hálózatként (gráfként), ahol a csúcsok a pontok, az élek pedig a vonalak. Beszélt az Euler-féle poliédertételről, ami kimondja, hogy a „hagyományos” poliédereknél (mint a kocka) a csúcsok és lapok számának összege, mínusz az élek száma, mindig kettő: $C + L - É = 2$. Levezette, hogy a Szilassi-poliéder azért döbbenetes, mert nála ez az egyenlet a lyuk miatt nem kettőre jön ki, hanem nullára.
A poliéderek – A matematikus hangsúlyozta, hogy a poliéderek nem csupán statikus geometriai alakzatok, hanem a modern hálózatelmélet és algoritmusok kulcsszereplői. Kiemelte, hogy ha egy poliédert „gumiszerű” hálózatként (gráfként) kezelünk, akkor a csúcsok és élek közötti kapcsolatok feltárásával olyan komplex problémákra kaphatunk választ, mint a számítógépes adathálózatok hatékonysága vagy a logisztikai útvonalak optimalizálása. A professzor szerint a Szilassi-poliéder éppen azért zseniális, mert a „lyukas” (tórusz) szerkezetével bebizonyította: a matematika szabályai rugalmasak, és a topológia segítségével olyan összefüggéseket is leírhatunk, amelyek a hagyományos, síkfelületű gondolkodás számára korábban elképzelhetetlenek voltak.
Két matematikus és akadémikus, Krisztin Tibor (balról) SZAB-elnök és Lovász László, az MTA korábbi elnöke az innováció jelképeként is fölfogható különös geometriai alakzat, a Szilassi-poliéder modelljével. Fotó: Bartha Karina
A plenáris előadás végére világossá vált, hogy a tudomány nem csupán képletek és elméletek rendszere, hanem történetekből, kudarcokból és újrakezdésekből épülő emberi vállalkozás. A Szilassi-poliéder egyszerre jelképezi a gondolkodás szabadságát és a határok feszegetésének bátorságát – azt a szemléletet, amely nélkül nincs valódi előrelépés.
„A MATEMATIKA ÉLMÉNYE” című tárlaton síklapú testek, vagyis poliéderek sorakoznak az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, a díszterem előtti kiállítási térben. A minitárlat hivatalos megnyitóját egy részletes kiállításismertető helyettesíti.
A SZAB-székházban bemutatott, fémből és papírból készült térplasztikák mindegyike „lyukas”, mint egy gyűrű és síklapokból áll. A bemutatott tárgyakban az is közös, hogy mindegyik síklapú testnek hatszög lapjai vannak.
A „síklapokból álló” és „lyukas” poliédereket toroidoknak nevezzük – olvasható „A matematika élménye” című minitárlat ismertetőjében. Fotó: Bartha Karina
Az úgynevezett szabályos toroidoknak minden lapja ugyanannyi oldalú sokszög, minden csúcsúkra ugyanannyi él – jelen esetben három – illeszkedik.
Feladványok színesítik a tárlatot. A térplasztikák mellé tett lapokon a legfelső szám azt jelenti, az adott tárgy hány lapból áll, míg ki kell találni, milyen szám illik a kérdőjelek helyére. Például azon a kérdésen törheti a fejét a látogató, hogy. „Egy-egy poliédernek hányféle (nem egybevágó) lapja van?”, vagy: „Maga az alakzat milyen mozgással vihető át saját magába?”
„A matematika élménye” című kiállítás egy részlete - Két matematikus, mester és tanítvány egy archív fotón: Csákány Béla professzor cikket írt és sokat tett azért, hogy a kollegájává lett tanítványa, Szilassi Lajos (balról) felfedezése, a hétlapú szabályos toroid különlegességét megismerje és megértse a közvélemény. Fotó: Bartha Karina
„Szilassi Lajos 1977-ben felfedezett poliéder a maga nemében egyedülálló, mert hétlapú szabályos toroid. A tetraéderen kívül ez az egyetlen olyan poliéder, amelynek bármely két lapja szomszédos, vagyis bármely két lapjának van közös éle. Ezt nevezik több helyütt a világban Szilassi poliédernek.
Az MTA SZAB kötelékébe tartozó tudósok relikviáit fölvonultató 2025-ös kiállításon is kitüntetett helyet kapott a Szilassi-poliéder. A különleges alakzatot leíró cikket mutatja Szilassi Lajos matematikus, felfedező. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Ennek a matematikai konstrukciónak a felfedezése indította el azokat a számítsátechnikai vizsgálatokat, amelyekhez a mai technikai feltételek kellettek. Ezért mondhatjuk azt, hogy jelen esetben nem csak az alkotó a kreatív, hanem a matematikai is az” – olvasható a magyarázat a SZAB-székházban látható térplasztikái mellett.
Hét-, nyolc-, … tizenöt lapú toroidok mindegyikére ad példát a tárlat tárgysora. Sőt: a 24 L-alakú hatszöglapú toroid, a Nyitrai Tudományegyetem emblémájává vált alakzat is megtekinthető a SZAB-székházbeli kiállításon.
A saválló acél térplasztiokák kivitelezője Scholtz Ottó gépésztechnikus, akit Kulcsár Nárcisz, a győri műszaki egyetem oktatója is segített a papírmodellek elkészítésével. Az alkotók és a látogatók fantáziáját is megmozgató tárlat, „A matematika élménye” című kiállítás 2026. április közepéig tekinthető meg az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza (Szeged, Somogyi u. 7.) emeletén, a díszterem előtti térben.
A 200 éves MTA és a 65 esztendős SZAB közös ünnepségsorozatának főszereplőjévé vált a Szilassi-poliéder, amelynek makettjével Krisztin Tibor matematikus, a SZAB elnöke is a tudományt és a felfedező gondolkodást népszerűsíti. Fotó: Bartha Karina
A 105 éve egyetemi várossá lett Szeged megmutatja, hogy a tudomány képes kilépni az egyetem falai közül, és megszólítani mindenkit, aki nyitott a világ működésének megértésére. Mert végső soron nem az a kérdés, hogy mit tudunk már, hanem az, hogy mit merünk még elképzelni.
A tudósítást nyitó fotón: a Szilassi-poliéderről beszélgetett a „Tudományosság a Dél-Alföldön” című konferencián két matematikus és akadémikus: Krisztin Tibor (balról) és a plenáris előadást tartó Lovász László. Fotó: Bartha Karina
SZTEinfo – Papp Noémi, Ú. I.
Fotók: Bartha Karina, Kovács-Jerney Ádám, Miskolci Dávid
Korábban írtuk az MTA SZAB 65. jubileumáról:
A művészet és a tudomány metszéspontjain a SZAB 14. szakbizottsága
37 tudós, 4 dimenzió: különleges album és kiállítás Szegeden
A matematika és a felfedezés művészete kapott egyedülálló emléket az SZTE-n
Jubileumi és tudományos ünnep: fókuszban az MTA 200 és a SZAB 65 esztendeje
Ahol a „bicikliző Einstein” és a tudomány találkozik – 65 éves a SZAB
