Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
Karikó Katalin, az első magyar Nobel-díjas kutatónő, a Szegedi Tudományegyetem professzora életútját bemutató kiállítással nyílt meg a „Jubileumi Tudományünnep” dél-alföldi regionális programsorozata. A Szegedi Akadémiai Bizottság szervezésében a kecskeméti Neumann János Egyetemen 2025. november 4-én plenáris előadás emlékeztetett gróf Széchenyi István pályájára és az Akadémia alapítására. A fenntartható fejlődés kihívásait és a „Tudomány nagykövete” kutatásait bemutató prezentációt követően átadták a XVI. Dél-alföldi Innovációs Díjat.
Idén 200 éve, hogy gróf Széchenyi István 1825. november 3-i kezdeményezése nyomán országos mozgalommal és adományokkal létrejött a Magyar Tudós Társaság, az Akadémia. A november 3-i jeles nap 2003 óta a „Magyar Tudomány Ünnepe”, és a november Kárpát-medence-szerte a tudást népszerűsítő és a kutatómunka eredményeit bemutató rendezvények hónapja. Az idei, a 2025. évi „Jubileumi Tudományünnep” lenyűgöző programkínálattal népszerűsíti az Akadémiát, a kutatómunkán alapuló tudást.
A dél-alföldi régióban a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) szervezésében mutatkoznak be a térség tudományos műhelyei. A „Magyar Tudomány Ünnepe” novemberi hónapjában az Akadémia regionális központja, a SZAB támogatásával Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegye több településén is fókuszba kerül a kutatómunka és az ismeretterjesztés.
Az idei „Jubileumi Tudományünnep” dél-alföldi megnyitóját 2025. november 4-én a kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) campusán tartották. Fotó: Sahin-Tóth István
Az Akadémia legrégebbi területi bizottsága, a SZAB elnöke, Krisztin Tibor akadémikus köszöntötte a Neumann János Egyetem modern CAMPUS épületében a „Jubileumi Tudományünnep” dél-alföldi nyitányán megjelenteket.
– Az Akadémia – közel 19 ezres köztestületi tagságával – a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület. A tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos közfeladatokat lát el – emlékeztetett az akadémikus.
Az MTA köztestülete regionális működését területi bizottságai szervezik – Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon és Veszprémben. Ezek közül a Szegedi Akadémiai Bizottság alakult meg elsőként 1961-ben. A Szegedi Akadémiai Bizottság a Dél-alföldi régió – Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád vármegyék és a szomszédos határon túli területek – tudományos közösségét fogja össze. A regionális tudós közösséghez mintegy 2700-an tartoznak.
– A kolozsvári egyetem 1921-ben történt Szegedre költözése óta van jelen a régió a világ tudományos térképén. Számos tudományterületen elért eredmény alapján vált Szeged és a régió a tudomány nemzetközileg jegyzett központjává – fogalmazott Krisztin Tibor. – A tudományos elismerések sorából kiemelkedik Szent-Györgyi Albert 1937-es, majd Karikó Katalin 2023-as Nobel-díja.
– Büszkeségünkre a Karikó Katalin professzor asszony munkásságát bemutató életmű kiállítás, köszönhetően a Szegedi Akadémiai Bizottsággal való együttműködésnek, eljutott a Neumann János Egyetemre. Egyetemünk második Nobel-díjasaként lehetünk büszkék az ő munkásságára – kezdte köszöntőjét Széll Márta. A Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese mutatta be az MTÜ kecskeméti közönségének a „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című utazó kiállítás kecskeméti változatát.
A „Jubileumi Tudományünnep 2025” programon többször is szó esik Széchenyi István munkásságáról. Megismerhetjük, hogy egy emelkedőben lévő nemzet fejlődését hogyan segítette elő a Magyar Tudományos Akadémia megállapításával. Az, hogy Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem előd intézménye, a Kolozsvárról a trianoni nemzeti tragédia után száműzötté vált egyetem megkezdhette működését, úgy gondolom, hogy Klebelsberg Kuno érdeme, pontosabban neki is köszönhető – folytatta beszédét a rektorhelyettes, aki szerint Klebelsberg szerepe Széchenyi István emberi nagyságához mérhető.
– Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulóját ünnepelve nem lehet eleget hangsúlyozni: ő ismerte fel, hogy a trianoni tragédiát követően a rendszernek nincs más lehetősége a felemelkedésre, csak ha a kultúrát fejlesztjük, ha a tudásra építünk – emlékeztetett a szónok. – Ennek a felismerésnek volt az az eredménye, hogy számos külföldön kiemelkedő kutatási tevékenységet folytató kutatót hazahívtak. Többek között Szent-Györgyi Albertet, aki néhány évnyi szegedi laboratóriumi munka után, 1937-ben innen indulhatott a Nobel-díj elismerését átvenni, majd ide hozta haza a Nobel-díját.
A Szegedi Tudományegyetemen a háború borzasztó évei alatt is folytatódott a kutatómunka Banga Ilonának köszönhetően. A Szent-Györgyi által alapított tudományos műhelyből kikerült tudósoknak, elsősorban Straub F. Brunónak köszönhető, hogy ide került a Szegedi Biológiai Központ.
– Szegeden az orvosbiológiai kutatásoknak olyan hihetetlen kritikus tömege alakult ki az elmúlt évtizedekben, ami megalapozta Karikó Katalin biológiai tudását az egyetemen. Ezt követően az Amerikai Egyesült Államokban folytatta pályáját. Ott meg tudta tenni azokat a felfedezéseket, azokat a felismeréseket, amelyek aztán megalapozták az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését, a Covid-pandémia megfékezését – fogalmazott Széll Márta. A biológus kutató, az SZTE rektorhelyettese szerint mindez még a csak a történet eleje. Karikó Katalin felismerése nyomán rohamos gyorsasággal halad előre az mRNS-alapú terápiák fejlesztése.
A „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című kiállítás mint cseppben a tenger, megmutatja a kutatói munka szépségét, a tudomány erejét.
– Szeged mellett a három dél-alföldi vármegye több településén is van felsőfokú képzés és tudományos-innovációs tevékenység. Ezért a SZAB elnökségének döntése alapján az idei tudományünnepi rendezvények a sorát a kecskeméti ünnepi ülés indítja – jelentette be Krisztin Tibor.
A regionalitás jegyében az MTA jubileumi ünnepsorozata 2025. november 2-án a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban kezdődött. „200 év a tudás és a társadalom szolgálatában” a mottója a „Jubileumi Tudományünnep” országos rendezvény-sorozatának.
A dél-alföldi régió MTÜ-eseménysorát nyitó kecskeméti ünnepen megjelent a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, Hudecz Ferenc. Köszöntőjében kiemelte, hogy fontos a feladatok lokális megvalósítása.
A 200 évvel ezelőtti alapító gesztust méltatva utalt a Széchenyi-féle felajánlás helyszínén, Pozsonyban tartott 2025. november 3-i megemlékezésre és az MTA könyvtára értékeit bemutató „200 év kincsei” című, az Akadémia budapesti székházában 2025. december 13-ig megtekinthető kiállításra.
– A magyar nyelv ügyével elválaszthatatlan az MTA alapítása. Az Akadémia tevékenységének jelentőségét ismerve különösen méltatlan a 200 éves intézményt lejárató kampány, ami felerősödött a jubileumi évben – fejezte ki véleményét az alelnök. – A tudomány jövője és a jövő generációi iránti felelősség miatt is fontos a közbizalom, aminek egyik módja a tudomány eredményeinek minél szélesebb körű és szakszerű elismerése.
Egy olyan fővárosközpontú országban, mint Magyarország, nem lehet eléggé hangsúlyozni a regionális központok szerepét.
Kecskeméten az 1960-as évek óta folyik felsőfokú szakirányú képzés. Az integrációk, átalakulások után 2017-től Neumann János Egyetemként működik a város felsőoktatási intézménye.
Bács-Kiskun vármegye központjában a város polgármestere és az NJE rektora köszöntötte a „Jubileumi Tudományünnep 2025” regionális megnyitóján megjelenteket és a 200 éves Akadémiát.
– A tudomány sokszínűségét reprezentálja az MTÜ – fogalmazott Fülöp Tamás rektor. – A tehetséggondozás közös ügyünk – utalt a SZAB szerepére. – Inspiráló környezet, tudás és innováció, tudomány és kutatás – sorolta a kulcsszavakat, amelyek a régió egyetemeit jellemzik.
A Neumann János Egyetem kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységével, tudományos teljesítményével a régió egyik tudományos központja is. Az intézmény a három kara által gondozott tudományterületeken fontos szereplője a szakmai-tudományos közéletnek.
– Egy nemzet ereje a kiművelt emberek sokaságán múlik – utalt Széchenyi gondolatára a rektor, aki szerint ez a gondolat feladatot ad ma is. – A tudás és annak felelősségteljes megosztása közös ügyünk, az értékteremtés legfontosabb eszköze.
Az MTÜ kecskeméti NJE-megnyitója, a SZAB, az SZTE, a GFE vendégsége egy új együttműködés kezdete.
– Kecskemét számára megtiszteltetés, hogy otthont adhatunk e jeles évfordulón a Magyar Tudomány Ünnepének – kezdte köszöntőjét Szemereyné Pataki Klaudia. Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere szerint a „Jubileumi Tudományünnep 2025” regionális rendezvénsorozatának az egyik legfiatalabb egyetemről való elindítása szimbolikus. Kifejezi azt is, hogy az MTA elfogadta: az alkalmazott tudományoknak is jelentős a szerepe a társadalom szervezésében.
Az MTA, a SZAB és a NJE együttműködése nemzeti ügy, mert láthatóvá teszi, hogy a tudományos élet kilépett Budapest és Szeged falai közül. Kecskemét a tudás és az innováció fontos központja, amit bizonyít, hogy 2021-ben a megyei jogú város önkormányzata megkapta a tehetséggondozást elismerő címet.
– A tudomány a mindennapi életünket alkotó erő. A tudás teremt közösséget. Az együttműködő partnerek bizonyítják: a tudomány hozza el a szebb jövőt – vázolta a folyamatokat a kecskeméti polgármester. – Újítsuk meg a szöveteségünket, találjunk új utakat, közös kutatást – javasolta. – Az oktatási programok máris működnek, nyitottak a világra. A tehetség, az innovácó és a közösség erejéből építkezik Kecskemét. Ez az erő új távlatokat nyit már azzal is, hogy együtt ünnepeljük az MTA alapításának 200. évfordulóját.
Politika- és családtörténettel is foglalkozik kutatóként az NJE rektora. Fülöp Tamás életpályája kapcsolódik a közművelődéshez, a szolnoki főiskolához és a megyei levéltárhoz. 2016 óta az NJE kötelékébe tartozik, 2019 óta a Neumann János Egyetem rektora.
Gróf Széchenyi István eszmerendszerét és közéleti pályáját az interpretációk sokfélesége jellemzi, a nemzet szolgálatában tett alkotásainak, gyakorlati vállalkozásainak örökérvényűsége azonban elvitathatatlan – fogalmazott az MTÜ regionális programsorozatát megnyitó plenáris előadásában Fülöp Tamás.
A reformkori polgári átalakulás és nemzeti modernizáció legjelentősebb alakja milyen családi tradíciók, eszmei alapok és ideológiai szempontok mentén alakította ki a magyar nemzet felemelkedését és fejlődését szolgáló programját, amelynek egyik korai, de szimbolikus eleme a Magyar Tudós Társaság megalapítása? A kérdésre a „legnagyobb magyar” gondolkodásának és alkotásainak elemzésével válaszolt. Kutatási módszereibe beavató történettel és számokkal jellemezte az elvégzett munka nagyságát.
Gróf Széchenyi István eszmei pályaképe és az Akadémia megalapítása című prezentációja tudományos igénnyel mutatta be Széchenyi eszmerendszerét, politikai filozófiáját, nemzetfelfogását és azokat az országos jelentőségű intézményépítő törekvéseket, amelyek a magyar reformkor szellemi és társadalmi alapjait teremtették meg és a modern Magyarország fejlődését alapozták meg.
– Soha nem késő életünknek új irányt adni, nagy elhatározással új útra lépni – fogalmazta meg tapasztalatát az előadó, aki kutatóként mintázatokat talált a Széchenyi-életműben.
„Széchenyi István örökké aktuális” – idézte Csorba László tanulmánykötetének bevezetőjét. Széchenyi – a nagy ’48-as nemzedékkel együtt – megalkotta a jövendő Magyarország látomását.
Sokféle módon megközelíthető Széchenyi alakja. Ő „a nagy politikus”, vagy „a hatalmas művek szerzője”, vagy „a korszakalkotó intézmények teremtője”, vagy „az érzékeny személyiség”. Széchenyi munkásságának hatását kifejezi, hogy 1841-ben Kossuth „a legnagyobb magyar” kifejezéssel illette, míg 1945 után „retrográd, Bécs-párti arisztokrata” bélyeget kapott. Az 1970-es évek óta vizsgálják a kutatók a Széchenyire ható eszmei áramlatokat, hogy rekonstruálhassák gondolkodása fejlődését. Fülöp Tamás szerint csak komplex módon értelmezhető a Széchenyi-életmű.
– Bécs a szülőváros, német az anyanyelv, a császárhű család legkisebb fiú gyermeke, miközben a „nemzet” számára a családi narratívában az apa adományozó szerepe kitüntetett – sorolta az előadó. A pályakép rekonstrukcióját a fiatal Széchenyi szellemi, kulturális környezetének a bemutatásával kezdte. A meghatározó élmények vázlatából kiemelte a szerelmet, Széchenyi feleségét, aki nagy tettekre sarkallta férjét.
„A magyar egy erőtől pezsgő fiatal nép, amely még minden lehet” – idézte Széchenyi 1820-as években tett megállapítását. Az útkeresés, a vándorévek külön fejezetet kapott.
– Egyszerre fekszik neki minden tudománynak Széchenyi – a naplója szerint. A vándorlás évei, az utazások a világban, azon belül a „jövő országának” tekintett Angliában, Amerikába és a „csúnyácska haza” felfedezése a szellemi felkészülést szolgálta.
Az eszmék rekonstrukciójához elengedhetetlen az olvasmányélmények vizsgálata. A Napló 1825-ös kiadása utal a megtalált hivatásra.
– A szellemi és gondolati alapok kellettek a szimbolikus gesztushoz, a Magyar Tudós Társaság megalapításához – összegzett Fülöp Tamás plenáris előadása végén.
Zenei betéttel növelte az MTÜ kecskeméti nyitánya ünnepélyességét az M. Bodon Pál Zeneiskola két művésztanára, Lauler Ágnes és Nemes Dóra.
Az akadémikus Popp József, az NJE egyetemi tanára A fenntartható fejlődés kihívásai az európai zöld megállapodás tükrében címmel folytatta az előadások sorát. Szerinte a fenntartható fejlődés korlátai közül kiemelkedik a globálisan korlátozott biokapacitás. Az ökológiai lábnyom túllépheti a biokapacitást, de csak átmenetileg, mert ha feléljük a természeti tőkét, a gazdaság összeomlik.
A szénlábnyom 60%-át teszi ki az ökológiai lábnyomnak, mert több a légkörbe kibocsátott CO2, mint amennyit az óceánok és erdők képesek megkötni. Az ökológiai lábnyom az anyagfelhasználástól is függ.
A körforgásos gazdaság célja a hulladék minimalizálása a globális nyersanyag-felhasználás és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. 2023-ban a körforgásos anyagfelhasználás aránya 11,8% volt az EU-ban, pedig a célkitűzés a 35%-os arány elérése 2050-re.
Az ökológiai lábnyomot a népességnövekedés is befolyásolja. 2100-ig további 24%-kal, 10,3 milliárd főre nő a globális népesség régiónként változó demográfiai tendencia mellett.
– A folyamatos globális felmelegedés trendje megkérdőjelezhetetlen – jelentette ki Popp akadémikus. – A 2015-ös Párizsi Megállapodásban minden nemzet vállalta, hogy erőfeszítéseket tesz a globális felmelegedés 1,5-2,0 °C alatt tartása érdekében 2050-re. Csaknem 150 ország jelentett be nettó nulla kibocsátási célokat, amelyek a globális kibocsátás 90%-át lefedik. A klímavédelmi intézkedések ellenére sem látszik a fosszilis tüzelőanyagok exportjának csökkenése. A kitűzött célok elérése a felmelegedést 2,1 °C-ra mérsékelné 2100-ra, míg az optimista szcenárió 1,9 °C felmelegedést prognosztizál.
A zöld pénzügyi eszközök kedvező környezeti hatással rendelkező projekteket és gazdasági tevékenységeket finanszíroznak.
– Magyarországon az éghajlatváltozáshoz való gyenge alkalmazkodást hazánk vízmérlege jól szemlélteti – mutatta az újabb ábrákat Popp József. – A termelt, a humán és természeti tőkét egyenrangúnak kell kezelni a fenntartható fejlődés érdekében: erre kell alapozni a növekedést!
12 pályázó közül választotta ki a Nemzeti Innovációs Ügynökség a Tudományos Nagykövet cím viselőit.
A dél-alföldi „Tudomány nagykövete”, a hódmezővásárhelyi Körömi Benjámin Márk, a Neumann János Egyetem tanársegédje előadásában – mint a felületkezelések kutatója – igazolta: a tudomány jelen van mindennapjainkban, az épületeinkebn, jrműveinkben, ruhánkban, eszközeinkben.
– A különböző szerkezeti anyagok összekapcsolása a modern ipar egyik alapvető kihívása. Legyen szó fémekről, polimerekről vagy kompozitokról, a megbízható és tartós kötések kialakítása döntő hatással van a gyártott termékek biztonságára, minőségére és élettartamára. A ragasztástechnológia ebben központi szerepet játszik, hiszen alkalmazása ma már a korszerű ipari termelés szinte minden területén nélkülözhetetlenné vált. Különösen fontos ezért annak feltárása és megértése, hogy milyen tényezők határozzák meg a ragasztott kötések viselkedését és teljesítményét – magyarázta az NJU doktorandusza.
Kutatóként a felületkezelési és kötéstechnológiák fejlesztésére összpontosított, különös tekintettel a különböző anyagok határfelületi tulajdonságainak vizsgálatára és azok kapcsolatára a ragasztott kötések szilárdságával, élettartamával és megbízhatóságával. Ezen vizsgálatok célja, hogy a kötések működését alapvetően meghatározó fizikai és kémiai folyamatok pontosabb megértése révén új, hatékonyabb technológiai megoldások születhessenek. A kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása így nemcsak az ipari termelés hatékonyságát, hanem a fenntartható technológiai fejlődést is előmozdítja.
– A tudományos kutatás és az innováció ilyen jellegű összekapcsolása adja meg azt a hátteret, amelyben a fiatal kutatók munkája valódi értelmet nyer – fogalmazott. – A tudományos kiválóság és a kutatói elhivatottság iránti elismerés számomra az Országos Tudományos Diákköri Tanács által odaítélt Pro Scientia Aranyérem 2025. évi elnyerésében testesül meg. Ez a kitüntetés nemcsak szakmai megtiszteltetés, hanem annak megerősítése is, hogy a tudomány iránti elkötelezettség, a kutatói alázat és a folyamatos fejlődésre való törekvés képes maradandó értéket teremteni a tudományos közösség és a társadalom számára egyaránt.
Szegedi Akadémiai Bizottság a Dél-alföldi Innovációs Díj alapítását 2010 tavaszán határozta el, amelyet immár 16. alkalommal hirdettek meg Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád Vármegye Kereskedelmi és Iparkamarái, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület támogatásával.
A díj célja a dél-alföldi régió vállalkozásai, feltalálói szellemi alkotásainak elismerése és az innovációs tevékenység, a technológiai transzfer támogatása.
A díjazáshoz szükséges anyagi fedezetet a régió kamarái biztosítják. A kuratórium döntésének előkészítését a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség szakmai tanácsaival segíti.
Pályázni gazdasági társaság és természetes személy kategóriában lehetett, bármely új, saját feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható és piacképes megoldást tartalmazó innovációs eredménnyel.
A dél-alföldi régió elismert innovációs és gazdasági szakembereiből formálódó szakmai Kuratórium innovációs díjjal jutalmazta a régióból 2025. szeptember 30-ig beérkezett pályamunkákat.
A díjakat Krisztin Tibor, a SZAB elnöke; Nyerges Tibor, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési vezetője; Szabó Géza, a Békés Vármegyei Kereskedelmi Iparkamara alelnöke; Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke; valamint Maróti Péter, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatója adta át.
Gazdasági társaság kategóriában Dél-alföldi Innovációs Díjban részesült, átvette Bánvölgyi László szobrászművész ún. „Möbius-szalag” térplasztikai alkotását a Tandofer Informatikai Kft. – SIGY – Intelligens irodai asszisztens generatív mesterséges intelligenciával a kis- és középvállalkozások digitalizációjáért című pályázatáért a cég ügyvezető igazgatója, Bali Nikoletta.
A pályamű tárgya, a SIGY (Smart Intelligent Guide for You) egy mesterséges intelligenciára épülő intelligens irodai asszisztens, amely támogatja a vállalatok működését, különös tekintettel az irodai folyamatok optimalizálására, üzleti kommunikációra, dokumentum-kezelésre, marketingre és adminisztratív feladatokra.
Természetes személy kategóriában I. díj elismerésben és pénzjutalomban részesült Törőcsik Károly Konrád. Az ELI-ALPS lézerkutató központban dolgozó fiatal szakember Nyomtatott áramkörbe ültethető PROFINET Gateway című pályázatával nyert. A pályamű tárgya egy beültethető kommunikációs modul, amely lehetővé teszi a vezető ipari hálózati protokoll, a Profinet integrálását elektronikai termékfejlesztők, ipari automatizációval foglalkozó cégek vagy kutatók számára egyszerűen, gyorsan és költséghatékonyan.
A „Jubileumi Tudományünnep 2025” program dél-alföldi megnyitó ünnepség résztvevői megtekintették az SZTE és a SZAB együttműködésével a Neumann János Egyetemen berendezett „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című kiállítást, amely 2025 végéig várja a látogatókat.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: Sahin-Tóth István (SZTE NKI)
A „Jubileumi Tudományünnep 2025” rendezvény-sorozat országos nyitóünnepségét az Akadémia felújított budapesti székházában, 2025. november 5-én tartották. A nyitóünnepségről készült videofelvétel is megtekinthető az mta.hu honlap tudósításában.
