Fejenként ötezer amerikai dollár, egy műalkotás és díszoklevél a JATE-díjas jutalma. A különleges kitüntetésre a jelölés ikonikus napon, április 16-án startol. Egy éve, 2024. április 16-án jelentette be Karikó Katalin, hogy a Nobel-díjával járó több mint félmillió dollárt a Szegedi Tudományegyetemnek adományozza, és megalapítja a JATE-díjat. Az SZTE jogelődje, az egykori József Attila Tudományegyetem (JATE) emlékére létrehozott díj három kategóriában jutalmazza a legjobbakat.
A 96. Ünnepi Könyvhét alkalmából a Dugonics térre is szervezett rendhagyó irodalomórát a Szegedi Tudományegyetem. Az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tizedikes, a Szegedi Gregor József Általános Iskola nyolcadikos és az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskola hetedikes diákjai péntek délelőtt a klímaváltozás témájában hallgattak meg egy beszélgetést az ifjúsági irodalom és a disztópiák tükrében. A tér színpadán Rojik Tamást, az SZTE egykori hallgatóját, a Szárazság című ifjúsági regény szerzőjét és Hódosy Annamáriát, az SZTE BTK oktatóját, a Klímaszörnyek, a Biomozi és az Ökokritika és populáris film című könyvek szerzőjét Bálint Zsófia, az SZTE BTK doktorandusz hallgatója kérdezte.
Rojik Tamás Szárazság című regényében a klímaváltozás egyik lehetséges kimenetelét írta meg: 2020 júniusában megjelenő könyve írásakor még nem tapasztalta a covid-járványt, a történetben mégis kiürülnek a boltok, bezárkóznak az emberek. Mi lenne, ha a nyári melegben, amikor mindenki locsolja a növényeit, elzárnák a csapokat? – tette fel a kérdést Hódosy Annamária. Rojik könyvében szárazság miatt az emberek csak heti egyszer fürödhetnek, akkor is csak 10 percet: a szerző szerint érdemes lenne ezt mindenkinek kipróbálni, ő megtette, ráadásul télen, és nem is jött azonnal a meleg víz.
Hódosy Annamária felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a könyvben az emberek megvásárolhatják egymás fürdéskvótáit, élesedik a társadalmi polarizáció; ez a jelenség pedig számos klímaváltozással kapcsolatos disztópikus történetben, filmsorozatban megjelenik. Hódosy a beszélgetés során több sorozatot is ajánlott, ilyen volt például a Leila nyomában című indiai sorozat, a Last of us vagy a MadMax.
A szegedi egyetem oktatója szerint a fiataloknak érdemes hasonló disztópiákat nézniük, hiszen még az ő életükben radikális változások és társadalmi átalakítások fognak bekövetkezni, egyes elméletek szerint pedig az evolúció szempontjából fontosak a történetek, amelyek felkészítenek a túlélésre, nem véletlenül a románcok és az akciófilmek a legnépszerűbbek.
Rojik Tamás, Hódosy Annamária és Bálint Zsófia a 96. Ünnepi Könyvhéten
Bálint Zsófia, a természetvédelmi és klímakatasztrófákkal foglalkozó Jövő olvasókörének vezetője feltette a kérdést, hogy vajon a klímaváltozással kapcsolatos disztópiákban miért rendszerint diktatórikus rendszerek alakulnak ki. Rojik Tamás szerint egyrészről a történet szempontjából érdekes, hogy egy belső és egy külső csapás is megjelenik, másrészt praktikus okokból válnak diktatórikussá a rendszerek. Az ő regényében az alkohol és a kávé be van tiltva, mert vizet von el a szervezetből, ezt nem biztos, hogy végrehajtanák az emberek, és a fürdéskvótát sem, valahogyan tehát el kell érnie az államnak. Hódosy Annamária hozzátette, hogy a demokráciák alkotmányában is vannak vészhelyzeti forgatókönyvek, hiszen máshogyan nem is lehetne őket kezelni.
Rojik Tamás szerint az átalakulások a valóságban nem egy-kettőre fognak bekövetkezni, hanem fokozatosan, hiszen már most is nyár elején van szárazság és kánikula. Hódosy Annamária azonban úgy vélte, történhetnek hirtelen katasztrófák is, mint a monokultúra miatt bekövetkező éhínség, ember- és állatjárványok.
Bálint Zsófia kérdésére, miszerint a bolygónkat kellene-e inkább rendbe hozni, vagy az űrkutatást fellendíteni, és máshol élhető közeget kialakítani, mindkét vendég azt válaszolta, hogy a Földet kell megmenteni. Hódosy Annamária elmondta, más bolygó feltételeihez nem alkalmazkodott az emberi szervezet, míg a Földéhez igen.
„Ha a globális felmelegedésnek csápjai lennének, már rég mindenki összefogott volna ellene” – idézett Bálint Zsófia Szirmai Gergőtől. Rojik Tamás szerint épp ebben rejlik a filmek népszerűsége is: gyors, van egy egyértelmű probléma, egy szörny, amit ki lehet nyírni. A globális felmelegedés megoldásához azonban számos változás, akár a teljes életmódváltás is szükséges. Hódosy Annamária szerint éppen ezért jók a sorozatok, amelyek élethűbb, komplexebb világokat építenek ki.
Mi lehet a megoldás a várható katasztrófákra? Hódosy Annamária elmondta, vannak forgatókönyvek, csak profit hiányában egyes cégeknek és vezetőknek nem éri meg ezeket végrehajtani; egy polarizálódott társadalomban ők lennének az elit réteg. Hogy mondanivalójába optimizmust is vigyen, kiemelte, valószínűleg az emberiség nagy része túl fogja élni a katasztrófákat kisközösségekben. Ilyen közösségek megjelennek többek között a Last of us-ban és a Walking Dead-ben is, ahol habár sok rossz verzió van, de a karakterek kitartóan keresik az élhető közösségeket, amelyek szintén léteznek.
A rendhagyó irodalomórán részt vevő három iskola mindegyikének biztosított egy-egy dedikált példányt a Pagony Kiadó Rojik Tamás Szárazság című könyvéből.
Balog Helga
Fotó: Sahin-Tóth István
