Stratégiai jelentőségű együttműködési keretmegállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és a BYD Auto Hungary Kft., amely új gyakornoki lehetőségeket nyit a hallgatók előtt, és erősíti az SZTE gazdasági-társadalmi beágyazottságát. A partnerség új szintre emeli az egyetem és a kínai autógyártó közös szakmai és kutatási törekvéseit.
Középiskolásokkal barangoltunk az MTA budapesti székházának előcsarnokában és emeleti értéktárában. Az öt Területi Akadémiai Bizottság relikviáiból összeállított tárlat 2025 novemberében kiegészítette a „200 év kincsei a Magyar Tudományos Akadémián” című kiállítást. Megtudtuk: mindkét tárlat tartogat meglepetéseket a Magyar Tudomány Éve 2026-os szakaszában is.
Kétféle értelemben is igaz: két év és két kiállítás kevés arra, hogy bemutassa a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves múltjának gazdagságát.
„BORÚRA DERŰ – A 200 éves Akadémia kincsei”. Ezzel a címmel nyílt meg az MTA felújított budapesti székháza legfelső emeletén a kiállítás, amelyen – többek között – Karikó Katalin 2023. évi fiziológisi és orvosi Nobel-díja aranyplakettje és díszoklevele is megtekinthető. Fotó: Ú. I./SZTE
Az MTA céljai megvalósításának terepe és eszköze az országon belüli öt Területi Akadémiai Bizottság. Az öt TAB kiállításon mutatta meg történetét és szerepét a fővárosi tudománypártoló közönségnek 2025 novemberében. Az MTA székház előcsarnokában rendezték be „Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című tárlatot.
Az öt TAB közül először a Szegedi Akadémiai Bizottság alakult meg. Az 1961 óta működő SZAB „kagylóhéjában” fejlődött igazgyöngyök közül csak néhányat tudott bemutatni az MTA székházbeli tárlat.
A SZAB történetét röviden ismertető tablót színesítő fotókon a szervezet vonzásában dolgozó Nobel-díjasokról készült fényképek – Szent-Györgyi Albert mellszobra, Karikó Katalin és Krausz Ferenc előadás közbeni sajtófotói – is arra irányították a figyelmet, hogy a tudomány élvonalába tartozó kutatók tanultak és kutattak a Dél-Alföld szellemi központját jelentő Szegeden. Fotó: Ú. I./SZTE
„Akadémikusok nyakkendő nélkül” című dokumentációs sorozatát bemutatva a SZAB kötelékébe tartozó tudósok közül Mészáros Rezső, Kondorosi Éva, Tandori Károly, Karikó Katalin, Keszthelyi Lajos portréja illusztrálta a SZAB honlapjáról is elérhető interjúsorozatot.
A patinás SZAB Tudományos Díj ezüst plakett 1978 óta ismeri el a kiválóságokat. A SZAB bronz plakett és az 50. évfordulós ezüstérem ugyanúgy a tárlóba került, mint a SZAB „Aranymosás” interjúkötete, vagy Minker Emilnek a SZAB 1961 és 2006 közötti történetét bemutató könyv. Fotó: Ú. I./SZTE
A Szegedi Tudományegyetem tudománytörténeti gyűjteményei is hozzájárultak az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság bemutatásához.
A fővárosiak is megismerhették a SZAB-díjak szépségét.
A Dél-alföldi Innovációs Díj „Möbius-szalagja” 2010 óta ismeri el a kreativitás megvalósulási folyamatát. Az MTA SZAB Pro Scientia Életműdíjat először 2020-ban adta át a SZAB elnöksége. Ez az elismerés kicsinyített mása a SZAB udvarát díszítő „A. Einstein California 1933” című (közkeletű nevén: „bicikliző Einstein”) szobornak, ami ugyanúgy Bánvölgyi László alkotása, mint a „Möbius-szalag”.
Az SZTE Karikó Katalin Gyűjteményéből a Nobel-díjas tudós által használt pipetta, valamint adománya, Szent-Györgyi Albert eredeti aláírása is a SZAB-kiállítást gazdagította. A Jermy Gusztáv-díj érdekessége, hogy a kisújszállási Móricz Zsigmond gimnázium által alapított kitüntetést Karikó és Szent-Györgyi is megkapta, de Karikó Katalin elsőként és gimnazistaként nyerte meg egy tanulmányi verseny első helyezettjeként; míg az akkor már emigrációban élő Szent-Györgyi másodikként (annak elismeréseként, hogy motiváló levélben válaszolt a kisújszállási gimnazistáknak, könyvet is küldött a „tudomány lelkes művelőinek”). Fotó: Ú.I./SZTE
Az MTA székházban a SZAB értékeit bemutató kiállításra készült, a kivetítőn végtelenített módon bemutatott információk elérhetők és letölthetők a SZAB honlapjáról.
A Science Expón debütáló Tudománybarát Település Mozgalom, a TUBA program keretében 2026 januárjában Szegedre érkező vándorkiállítás konténerében megtekinthető lesz a „Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című térszkennelt kiállítás, és az azon belül magát megmutató Szegedi Akadémiai Bizottság is.
Történeti kiállításon köszöntötte az Akadémiát alapításának bicentenáriuma alkalmából a Szegedi Akadémiai Bizottság. A SZAB-székházbeli tárlat 2025 augusztusáig várta látogatóit
A Magyar Tudomány Évévé nyilvánított 2025 után 2026-ban is fókuszban marad a kutatás. Ráadásul a „Magyar Tudomány Éve 2026” időszakban a Szegedi Akadémiai Bizottság 65 évét is ünnepeljük.
A SZAB szak- és munkabizottságok változatos programokkal készülnek az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság 65 évét ünneplő 2026. esztendőre
Átköltözött a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) termeiből a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházába a tudomány hazai relikviái közül mindaz, ami a tudós társaság tulajdona vagy akadémikusoktól kölcsönzött ritkaság.
„Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia” címmel időszaki kiállítás érzékeltette azt a folyamatot, ahogy a tudás és a tudomány formálja a hétköznapokat. Az MNM patinás épületében berendezett tárlat ízelítőt adott a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) 24,5 milliós műtárgyállományából.. Az MNMKK elnöke, Demeter Szilárd megnyitó beszédében két szegedi Nobel-díjas tudósra is hivatkozott. A magyar „szupererőt” jellemezve idézte az 1937. évi Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert gondolatát: látni, amit mindenki lát, és olyat gondolni, amit senki sem gondolt még. Majd a 2023. évi Nobel-díjas Karikó Katalin professzor teljesítményére irányította a figyelmet.
A Karikó Katalin a Nobel-díjához tartozó aranyplakettet és díszoklevelet az MNM Varázshatalom című tárlatának díszhelyére a világhírű mRNS-kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora saját kezűleg helyezte el a kiállítás nyitó napján, 2025. május 6-án. Fotó: Sahin-Tóth István/SZTE
„A kiállítás első terme az Akadémia megalapításának szellemi előzményeit” tárta fel, egészen Vitéz Jánosig visszanyúlva. „A második tér Széchenyi István örökségét és az Akadémia 19. századi fénykorát” idézte meg. „A harmadik egység a 20. század viharos történelmét, az ebből fakadó veszteségeket és a szellemi megújulás lehetőségeit” vizsgálta. „A negyedik terem a kortárs tudományos gondolkodás, valamint az Akadémia mai eszméinek tükrében” mutatta be a tudomány alakulását. Az MNM-tárlat utolsó egységében „a mai Magyar Tudományos Akadémiát, mint tudományos központot és jövőformáló műhelyt” állította a reflektorfénybe a 2025. május 6. és október 26. közötti időszaki kiállítás.
Az MTA bicentenáriuma alkalmából megújult az Akadémia 160 éve átadott Duna-parti otthona. A felújított épület legfelső emeletén létrehozott kiállítási térben, a „Magyar Tudomány Ünnepe” alkalmából 2025. november 5-én nyílt meg a „BORÚRA DERŰ - A 200 éves Akadémia kincsei” címűt tárlat.
A „Varázshatalom - Tudás. Közösség. Akadémia” című kiállításon bemutatott Szent-Györgyi Albert levél, valamint Karikó Katalin Nobel-díja megtekinthető az MTA székháza legfelső emeletén létrehozott „BORÚRA DERŰ” című, 200 év kincsei a Magyar Tudományos Akadémián témájú kiállításon. Fotó: Ú. I./SZTE
A neoreneszánsz stílusú épületben, a budapesti Széchenyi István téren az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az MTA Művészeti Gyűjteménye által őrzött, „a nemzeti identitást meghatározó” tárgyak, dokumentumok, festmények, fotók „legtöbbje a középiskolai irodalom- és történelemkönyvekből mindenki számára ismert.
Mátyás király Corvinái közül egy, Vörösmarty Szózatának kézirata ugyanúgy megtekinthető, mint Széchenyi művei, a Hitel, Világ, Stádium.
A „BORÚRA DERŰ - A 200 éves Akadémia kincsei” című tárlaton a „Marslakók” közé sorolták a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzorát, Szent-Györgyi Albertet... Az eredetiben is megtekinthető ritka kéziratok között a Szegedi Tudományegyetem két egykori hallgatójához, József Attilához és Radnóti Miklóshoz kötődő néhány relikviát is tanulmányozhatják az érdeklődők. Fotó: Ú. I./SZTE
A költő Kisfaludy Károly az első, aki választással lett akadémikus. Tanítványa volt Toldy Ferenc, aki az Akadémia történetébe a leghosszabb ideig szolgáló főtitkárként írta be nevét. Az első magyar Nobel-díjas akadémikusnő, Karikó Katalin pedig azért is kivételes, személyiség, mert Nobel-díja eredeti plakettjét és díszoklevelét kölcsönadta 200 év kincsei közé.
Az MTA kortárs nagyjai című tablón bemutatott hat tudós közül öt akadémikus szorosan kötődik a szegedi kutatók köreihez. A fotóra kattintva jól olvasható ismertetőhöz hozzá tehetjük, hogy a Wolf-díjas- és Abel-díjas Lovász László 1975-1982 között a szegedi József Attila Tudományegyetem oktatója és a Geometriai Tanszék vezetője volt. A 2023. év két magyar Nobel-díjasa közül Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem alumnája és professzora; Krausz Ferenc pedig az SZTE-hez is kötődő ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpontban végzi reményteljes kísérleteit. A Balzan-díjas Kondorosi Éva a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont „kutató professor emeritus” címmel is elismert munkatársa. A Brain Prize kitüntetéssel jutalmazitt agykutató, Freund Tamás egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen kezdte 1978-ban, majd Budapesten fejezte be, illetve az MTA elnökeként 2025-ben a Szegedi Tudományegyetemen kapta meg az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola Tanácsa Csengery János Emlékérem elismerését. Fotó: Ú. I./SZTE
Az MTA Képtára félköríves termében az Akadémia egykori vezetőinek a portréi sorakoznak.
A „BORÚRA DERŰ – A 200 éves Akadémia kincsei” című tárlat középpontjában Johann Nepomuk Endre: Görög lány című festménye. A pajzson olvasható jelmondat „Borúra derű”… Széchenyi István 1834. június 4-én jelentette be, hogy az Akadémiának ajándékozza a „társaság címerét tevő allegóriai ábrázatot”.
Az MTA székházbeli 200 év kincseit bemutató kiállítás ingyenes, megtekinthető (a 2025 dember végi szünet után) 2026. december 13-ig.
Újszászi Ilona
Fotók: Szigeti Tamás /MTA, Ú. I. / SZTE
Korábban írtuk az SZTE és a SZAB közös, az MTA200 programhoz is kötődő rendezvényeiről:
Konferencia a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumán
A Nobel-díjas Karikó Katalin életútjáról nyílt kiállítás az Aranymonostor Látogatóközpontban
Múzeumok éjszakája: a szegedi egyetem és az akadémiai bizottság is várja a látogatókat
Konferencián innen és túl – Mendel-díjat vett át Milánóban Karikó Katalin
Aranymosás: 118 akadémikus a 104 éve Szegeden működő tudományegyetemen
