100 éves a szegedi orvosegyetem első nő tanszékvezetője, Béládi Ilona

Szeged. A Tisza-parti egyetemi városban, Szegeden született, itt végezte tanulmányait Béládi Ilona. Születése napján, 1925. augusztus 6-án a városi napilap, a Délmagyarország – többek közözött – Genfből, az európai diáksegítés kongresszusáról tudósított. „A kongresszuson 30 ország 200 kiküldöttel képviselteti magát.” E lapszámban is közölték az egyetemi könyvtár nyitva tartását. Arra nem esett hangsúly, hogy Szeged az ötödik egyetemi tanévnyitó ünnepségre készült és Magyarország mindössze 30 éve tartozott azon országok közé, ahol „a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti karon” lányok is tanulhatnak.

Béládi Ilonát a 99. születésnapján a fia, Oláh Tamás és annak felesége is köszöntötte. Fotó: Valkó Vivien

Gyerekkor. „Szüleim 9 éves koromban elváltak és ezzel pontot tettek az addigi boldog gyerekkorom végére”. „Anyám érdekes egyéniség volt. Igen precíz, a tiszta lakásért mozgalom bajnoka, jó humorú, önfeláldozó anya volt.” „1938-ban féltestvérem született, Hámory Éva Mária” – rögzítette Béládi Ilona a fordulatokat a 90. születésnapja alkalmából megjelentetett önéletírásában.

Elemiből. „Jól éreztem magam az elemiben, nagyon kedveltem a kedves arcú, szigorú tanító néninket, Dr. Hatos Sándornét. Gimnáziumi éveimre pedig úgy gondolok, mint életem legfelhőtlenebb időszakára” – emlékezett a szegedi Arany János utcai otthonából a Szent György téri elemibe, majd „a Szegedi Magyar Királyi Állami Árpádházi Szent Erzsébet lánygimnáziumba” járó egykori diáklány. Érdeklődési köréről elárulta: „a latin, a versek, az irodalom szeretete miatt jobban hajlottam a bölcsészet felé”. 1943 őszén beiratkozott az egyetem bölcsészkarán a latin, történelem, olasz szakra. Ott elbűvölve hallgatta a klasszika-filológus Marót Károly (1885-1963) Kossuth-díjas akadémikus előadásait.

Béládi Ilona, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar professzor emeritája mozgalmas életének jeles napjait és szereplőit gazdag fotóalbuma is segít felidézni. Fotó: Ú. I.

Háború. Az orosz hadsereg elől menekülve, a családjával együtt 1944 októberében elhagyta Szegedet. „Két hónapot Kaposváron, majd három hónapot Lentiszombathelyen töltöttünk”. Élete „legválságosabb, kalandokkal teli két hete” következett, amíg lovas szekérrel Zalaegerszegről elindultak. Út közben úgy alakult, hogy „a gebét” neki kellett tovább hajtani. Végül szerencsésen megérkeztek Szegedre.

„Summa cum laude”. Barátnőjére, a származása miatt elhurcolt, orvosnak készülő Kiss Anikóra is emlékezve iratkozott át a szegedi egyetem orvosi karára. Akkor Feketeszélen, egy tanyán, menekültként élt a családjával. Medikusként kisvasúton utazott, ami a szegedi Roosevelt térre érkezett… Béládi Ilona a „legnagyobb dicsérettel”, vagyis „summa cum laude” kitüntetéses minősítéssel 1950-ben a Szegedi Tudományegyetemen kapott orvosi diplomát.

Bridzs. „Nagyon szeretek bridzsezni. Igen szórakoztató, agytornát igénylő játék. Kellemes érzést azért is kelt bennem, mert a férjemet a bridzs révén ismertem meg” – utalt a „szerelemre”. „Rávnay Márta barátnőmmel negyedéves orvostanhallgató korunkban elhatároztuk, hogy megtanunk bridzsezni. Márta ismerősei közül a jó játékos hírében álló Oláh Ferencet és barátját, Kovács László gyógyszerészt kérte fel a tanítói feladatra. Ennek lett végül a következménye, hogy 1949-ben férjhez mentem Oláh Ferenchez.”

Archív fotó, forrása: a „Béládi Ilona Professzor Asszony 90. születésnapjára” című emlékkötet

Mikrobiológia. Egyetemi évei alatt diákkörösként került Ivánovics György (1904-1980), a magyar mikrobiológiai kutatás megalapítója, kétszeres Kossuth-díjas orvos, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi hírű professzora vezette Mikrobiológiai Intézetbe. Bejárta a szakmai és tudományos ranglétrát, majd professzora utódjaként 20 éven át, 1974—1994 között, nyugállományba vonulásáig igazgatóként vezette az intézetet. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán és közvetlen jogelődjein ő volt az első nőként kinevezett tanszékvezető. Kutatóként, tudományos munkája minősítéseként elnyerte az MTA orvostudomány doktora címet.

Család. „Házasságom sikeres volt, férjem haláláig, azaz 54 évig jól megvoltunk egymással, pedig úgyszólván mindenben különbözőek voltunk” – mondta. Két fiuk született, Tamás és Tibor. Gyermekei ellátásában rendkívül sokat köszönhetett Béládi Ilona az édesanyjának, mert – ahogy mesélte – „nyugodtan dolgozhattam munkaidőn túl is, mert meg voltam győződve, hogy a gyerekeim a legjobb kezekben vannak. Sajnos a fiaim ezt másképp élték át…” Egyikük ötévesen egyszer így fakadt ki: „Miért nem vagy te egy közönséges anya?” „Fiaimmal elégedett vagyok. Mindkettő megállta a helyét az életben, adott lehetőségeiket maximálisan kihasználták, amit pedig legfontosabbnak tartok, szerették a munkájukat. Ezenkívül köszönet illeti őket, hogy öt unokával ajándékoztak meg. Mindegyik unokámmal jó a kapcsolatom, és sok örömet szereznek nekem. Az pedig igazán csodás érzés, hogy két dédunokámat is megismerhettem.”

Mérföldkövek. A munkatársaival elért kutatási eredményei között „mérföldkőnek” számít a hazai vírusdiagnosztikában, hogy ki tudták mutatni a vírusokat emberi vizsgálati anyagokból. Elsőként izoláltak Magyarországon adeno- és hemadszorpciós vírusokat, a Coxsackie vírust, a poliovírust és elsőként igazolták a 3. típusú adenovírus és a parainfluenzavírus okozta fertőzések magyarországi előfordulását. Az adenovírusok tanulmányozása során megfigyelték: az emberi és állati adeno-vírusok interferon-termelést képesek előidézni in vitro és in vivo. Megállapították az emberi adenovírusok immunszuppresszív hatását, a közös antigén szerepét az emberi adenovírusokkal szemben kialakult késői túlérzékenységben.

Kapcsolatok. Az adenovírus-csirkesejt rendszer tanulmányozásához több külföldi laboratórium kapcsolódott. A tudományos kapcsolatok jelentősek voltak az Intézet életében. Sok neves kutató látogatta az Intézetet. „Professzor asszony biztosította a lehetőséget munkatársainak, hogy hosszabb rövidebb időt töltsenek nemzetközi hírű kutatók laboratóriumaiban, ahol kutatási területükön további gyakorlati és elméleti ismereteket, szemléletet szereztek” – hangsúlyozta a munkatárs.

„VIth International Symposion on ’Antiviral Substances' , Csehszlovakia Smolenice, May 16-20 1983”– csoportkép. A konferencia két résztvevője, Béládi Ilona (az első sorban jobbról a második) és a fiatal kutató, Karikó Katalin (a hátsó sorban balról az első) örök barátságot kötött. Archív fotó, forrása: K. K.

Az interferon. Kevés kutatónak adatik meg, hogy munkájának gyakorlati hasznát is tapasztalja. Béládi Ilona professzor e kutatói körhöz tartozik 7 szabadalmával. A vezetésével laboratóriumi méretekben kidolgozott technológia felhasználásával még napjainkban is gyártanak interferont. Például a humán a-interferont tartalmazó EGIFERON gélt herpes- és papillomavírus fertőzések okozta lokális elváltozások kezelésére alkalmazzák.

Világkongresszus. Kelet-Európában elsőként a Béládi professzor vezette intézet munkatársai rendezték meg a Nemzetközi Interferon és Cytokin Társaság (International Society for Interferon and Cytokine Research) 1994. évi világkongresszusát.

Egyetemi oktató. „Az előadásaira mindig lelkiismeretesen készült. A mikrobiológia és az immunológia legújabb eredményeit is ismertette a hallgatókkal. Vizsgáztatóként szigorú volt, de igazságos” – osztotta meg tapasztalatát Pusztai Rozália.

A kert. A „kertben dolgozgatni rendkívül jó dolog. Kapálgatáskor, öntözéskor, fűnyíráskor az ember csak arra koncentrál, amit csinál, mintegy kiesik az életéből a kertbe, a zöldbe, a virágok közé, ami a nyugdíjba vonulás utáni első évek elviselését kellemesebbé teszi – fogalmazott tíz éve Béládi Ilona. „A kerti munkának soha sincs vége, a kerti munkát csak abbahagyni lehet, de befejezni sohasem. Ebben teljesen megegyezik az oktató-kutató munkával”.

A Balaton. „Kapcsolatom a Balatonnal Fonyódon kezdődött 1949-ben. Az Egyetem fonyódi üdülőjében többször nyaraltunk.” Aztán nyaranta Tihanyba, a Felsőkopaszhegyi út elejére költöztek. „Az erkélyről csodálatos kilátás nyílik, szemben a Balaton, jobbra a Cserhegy látványával. Eddigi életem során ezen az erkélyen szerettem a legjobban üldögélni, de a felülmúlhatatlan, csodálatosan kellemes érzést maga a Balaton vize nyújtja. A tó simogató, selymes vizével magába öleli a belépőt és örökre rabjává teszi. A Balaton látványa és vize számomra még kedvelt kertemnél is többet jelent.”

Az akkor már 9 éve Philadelphiában élő Karikó Katalin (a fotón balról a második) és a látogatásra érkező Béládi Ilona, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) első nő tanszékvezetője a Wistar Intézetben találkozott. Az 1994-ben készült fotó előterében Endrész Valéria és Berencsik Klára látható. Archív fotó: Pusztai Rozália

A Tisza. A Szegedi Városszépítő Egyesület elnöki tisztét 1984 és 1994 között elvállalta, mert „nagyon szeretem a Tiszát, a várost”.

Kitüntetések. „Életem összes elismerése elé helyezem a vizsga eredményeként kapott Marót bejegyzést „kitűnően kollokvált, kiváló” az indexemben” - emlékezett Béládi Ilona bölcsész időszaka kedves tanárára. Egyetemi munkájáért dr. Oláhné dr. Béládi Ilona megkapta – többek között – az Akadémiai Díjat (1974), a Manninger Emlékérmet (1984), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (2021), a Semmelweis Ignac dijat (2023.)

Béládi Ilonát, a szegedi orvosképző egyetemen az első nő tanszékvezetőként dolgozó professzort, a professor emeritát 2025. májusában is meglátogatta Karikó Katalin, az első magyar Nobel-díjas kutatónő, az SZTE professzora. Fotó: Ú. I.

Nobel-díjasokkal. Az irodalmi Nobel-díjasok művei díszhelyen sorakoznak Béládi Ilona otthonának nappalijában, a könyvespolcon – vette észre Karikó Katalin. Az első magyar Nobel-díjas kutatónő a szegedi egyetemen töltött időszakjaiban mindig meglátogatja „jótevőjét”, Béládi Ilonát. Ilyenkor felidézik korábbi kongresszusi élményeiket, emlékeznek a közös ismerősökre, például Jan Vilcekre. Karikó Katalin így is köszöni, hogy élete egy válságos időszakában Béládi Ilona bátor segítségének hála, magyar állampolgár maradhatott.

Óriás és törpe. „Szerintem a kutatás bipoláris elmezavarhoz hasonló állapot” – fogalmazott visszaemlékezésében Béládi Ilona. – A kutató, élete során sokszor boldog, magával elégedett. Táncra perdülő hangulatban tervezi a kísérleteit, hiszen meg van győződve, hogy azok majd megfelelő választ adnak a megoldandó problémával kapcsolatosan feltett kérdésekre és a kísérletek végzése alatt is jó a hangulata. A kísérletek értékelésekor kapott eredmények azonban nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A rózsás hangulat elvész és a kutató elégedetlen magával és egyáltalán nem boldog perceket, órákat, napokat él át. Sarkítva mondható, hogy a kutató hétfőn óriásként érkezik a laboratóriumába és szombaton többször törpeként távozik. De mindig jön egy új hétfő!”

Üzenet. Családtörténetéből levont tapasztalata Béládi Ilonának, hogy „A legtöbb esetben nehéz, sőt nem is bölcs egyféle jelzővel illetni a történteket, és általában igaz, hogy nincs az a rossz, amiben ne lenne valami jó.”

Összeállította: Újszászi Ilona

Fotók: K. K., Ú. I., Valkó Vivien

Forrás, további információ:

Béládi Ilona Professzor Asszony 90. születésnapjára - Szeged, 2015

Béládi Ilona, az első tanszékvezetőnő és feltaláló a Szegedi orvoskaron: "Amit csináltam: jó mulatság, férfimunka volt" – Délmagyarország, 2005. október 06., 10. oldal

A szellemi torna a hosszú élet titka? – 100. életévébe lépett Béládi Ilona professzor emerita

Konferencián innen és túl – Mendel-díjat vett át Milánóban Karikó Katalin

Heuréka! kiállítás Budapesten és díjátadó Philadelphiában – Tabló itt és szelfi ott a Nobel-díjas Karikó Katalinnak

„A kísérletek sosem tévednek, csak az elvárásaid” – Karikó Katalin 3 díjátadón a tudósok áldozatairól és sikereiről

Híres szegedi kutatónők a hírekben